Hiába érkeztek meg január végén a komolyabb fagyok az északi félteke több térségébe, a búzapiacot jelenleg nem az időjárás, hanem egy hazai válsághelyzet mozgatja a mezőgazdaságban – írja izgalmas elemzésében a MezőHír.
Magyarországon a kelet-magyarországi gabonapiacot megrázó Bászna Gabona-ügy hatása jóval erősebben érződik az árakban, mint az Egyesült Államokat vagy Ukrajnát érintő hidegbetörések. A kormány beavatkozása nyomán a hazai búza tonnánkénti ára 73 ezer forintos szintre került, miközben a nemzetközi piacon továbbra sincs érdemi felívelés.
A fagy önmagában kevés volt az áremelkedéshez
A hétvégén az Egyesült Államok jelentős részét erős fagyokkal és hóviharral járó időjárási front érte el. A piaci elemzők egy része arra számított, hogy a hideg miatt spekulatív áremelkedés indulhat el a búzajegyzésekben, ám ez végül elmaradt. A fagy rövid ideig tartott, ráadásul a vastag hótakaró hatékonyan védte az őszi vetéseket, így a tényleges károk kockázata minimális maradt.
Ennek megfelelően a chicagói árutőzsdén csak mérsékelt drágulás következett be: a márciusi szállítású búza ára nagyjából 2%-kal, a májusi kontraktusé 3,5%-kal emelkedett december végéhez képest. Ez tonnánként 194–197 dolláros árszintet jelent, ami az erős forint mellett körülbelül 61,5–62,5 ezer forintos tonnánkénti árnak felel meg.
Európában sem történt érdemi elmozdulás. A párizsi tőzsdén a márciusi búza 187 eurón, a májusi 188 eurón áll, ami nagyjából 71 ezer forintos tonnánkénti árszintet jelent. Ez lényegében megegyezik a december végi árakkal.
Magyarországon torz a piac: a malmi búza lemaradt
A hazai piacon sajátos helyzet alakult ki: a malmi búza jelenleg az egyik leggyengébben fizetett termény, miközben a kukorica és különösen a takarmánybúza kedvezőbb árakon talál vevőre. Ebbe a környezetbe érkezett meg a kormány döntése a Bászna Gabona-ügy károsultjainak kártalanításáról.
A kabinet a csődbe ment gabonás cég partnereit tonnánként 73 ezer forintos árszinten kompenzálja, ami gyakorlatilag egy mesterséges árpadlót hozott létre a hazai búzapiacon. Jelenleg ez az egyetlen tényező, amely érdemben képes volt felfelé mozdítani az árakat Magyarországon.
A térségben sincs fagy miatti pánik
Ukrajnában immár két hete tartanak a –10 és –22 Celsius-fok közötti fagyok, ám ott is vastag hótakaró védi az őszi vetéseket. A termelők jelenleg nagyjából 66 ezer forintnak megfelelő összeget kapnak a beszállított búzáért, míg a kikötőkben 73–74 ezer forintnak megfelelő hrivnyáért veszik át az árut.
Lengyelországban tíz nappal ezelőtt 620–880 zlotyis sávban vásárolták fel a búzát a termelőktől. Az átlagár 733 zlotyi volt (mintegy 67 ezer Ft/tonna), míg a takarmánybúza 50–90 zlotyival kevesebbet ért, átlagosan 62 ezer forintos tonnánkénti árszinten.
Lassú export fékezi az árakat
Az árakat nemcsak az időjárás, hanem a gyenge exportdinamika is visszafogja. Az Egyesült Államok ebben a szezonban eddig 18,2%-kal több búzát értékesített a világpiacon, mint tavaly, és már a teljes szezonra várt 24,5 millió tonnás mennyiség 67%-ánál jár.
Ezzel szemben az Európai Unió exportja kifejezetten lassú. A betakarítás óta mindössze 11,6 millió tonna búza hagyta el az EU-t, ami még a tavalyi, szintén gyenge ütemnél is 1,7%-kal lassabb. A becsült 32,5 millió tonnás exportpotenciálnak eddig csupán 36%-át sikerült értékesíteni.
Oroszország sem teljesít az elvárások szerint: a tervezett 45–46 millió tonnás exportból december végéig csak 25 millió tonna hagyta el az országot, ami 15%-os visszaesés az előző szezonhoz képest. Ukrajnában eddig 8,37 millió tonna búzát exportáltak, 27%-kal kevesebbet, mint egy éve; az idei teljes kivitelre már csak 14 millió tonnát várnak.
Mindez azt vetíti előre, hogy a szezon második felében éles verseny alakulhat ki az európai és az orosz búza között, ami továbbra is nyomás alatt tarthatja az árakat.
A Bászna Gabona-ügy hatása túlmutat az árakon
A kelet-magyarországi gabonapiacot megrázó Bászna Gabona-ügy az elmúlt hónapokban több száz gazdálkodót sodort nehéz helyzetbe. A mátészalkai központú vállalat fizetési nehézségei, az elmaradt kifizetések és az eltűnt raktárkészletek miatt sok termelő bevétel nélkül maradt, miközben a termény felett már nem rendelkezett.
Az országos szintű kár meghaladja a 10 milliárd forintot, tízezres tonnaszámban vált kérdésessé a betárolt gabona sorsa. A hatóságok közraktári zárolásokat rendeltek el, a rendőrség sikkasztás gyanújával nyomozást indított. A helyzet nemcsak az érintett gazdákat, hanem a teljes térség mezőgazdasági likviditását is veszélyeztette.
Az állam rendkívüli, méltányossági alapú kárrendezést vezetett be. A cél egyértelmű: megakadályozni, hogy a cég összeomlása láncreakciót indítson el, és ellehetetlenítse a következő termelési ciklus finanszírozását. Ennek piaci mellékhatása azonban az lett, hogy jelenleg nem a fagy, hanem a Bászna-ügy tartja fenn a hazai búza árát.
Agrárágazat Tudástár: Árpadló a búzapiacon – Olyan helyzet, amikor egy piaci vagy állami beavatkozás (például kárrendezésnél rögzített tonnánkénti ár) gyakorlatilag „alsó korlátot” teremt az áraknak: az érintett árszint alá nehezebben esik a piac, mert a szereplők ehhez igazítják az alkukat, a készletezést és a felvásárlást, így a hazai árak elszakadhatnak a nemzetközi trendektől is.
