fbpx

A kalászosok nyerhetnek, a kapások bukhatnak az El Niño-val

Írta: Kohout Zoltán - 2026 június 18.

A világ egyik legerősebb klímajelensége ismét beleszólhat a mezőgazdaságba, sőt, az El Niño az ősz folyamán tovább erősödhet, és akár a 2026/27-es télre is hatással lehet.

Európában az El Niño következményei jóval bizonytalanabbak, mint Amerikában vagy Ausztráliában. A modellek alapján erősebb hatásokra számíthatunk, Közép-Európában – így Magyarországon is – nőhet a hőhullámok, az aszály és a csapadékszegény időszakok valószínűsége. A gazdálkodók számára ezért a következő hónapok nemcsak az időjárás, hanem a termésbiztonság szempontjából is kiemelt jelentőségűek lehetnek.

A kukorica és a napraforgó lehet a legnagyobb vesztese

A legnagyobb kockázat jelenleg a nyári kapáskultúrákat fenyegeti. A kukorica számára különösen kritikus a virágzás előtti és alatti időszak, amikor a hőstressz és a vízhiány jelentős terméskiesést okozhat. Az El Niño által valószínűsített melegebb és szárazabb nyár tovább fokozhatja az aszályveszélyt, különösen az Alföldön és az ország középső térségeiben.

A napraforgó helyzete sem kedvezőbb. A virágzáskori vízhiány és a tartós hőség rontja a tányérképződést és a magképződést, ami közvetlenül csökkentheti a termésmennyiséget. A szója esetében szintén a nyári csapadékellátottság lesz a döntő tényező, így az öntözött és a nem öntözött állományok között jelentős különbségek alakulhatnak ki.

napsütés szárazság EL Niño nagybetűs illusztráció
Európában a legtöbb térségben szárazabb, melegebb időjárást hoz
a hazánkban őszre erősödő El Niño (Fotó: Shutterstock)

A kalászosoknál már inkább a minőség a kérdés

Az őszi vetésű kalászosok többsége addigra már a betakarítás közelében jár vagy lekerül a földekről, ezért az El Niño közvetlen terméskiesési hatása kisebb lehet. A búza, az árpa és a tritikálé esetében ugyanakkor a betakarítás körüli szélsőséges időjárás, a hőhullámok és az esetleges lokális zivatarok minőségi problémákat okozhatnak.

A magas hőmérséklet gyorsíthatja az érést, csökkentheti a szemkitelítődés időtartamát, miközben az időszakos záporok és viharok növelhetik a megdőlés és a minőségromlás kockázatát. A malmi búza esetében ezért továbbra is kulcskérdés marad a szemminőség és a fehérjetartalom alakulása.

A zöldség- és gyümölcstermesztésben nőhet a stressz

A kertészeti kultúrák különösen érzékenyek a szélsőséges időjárásra. A tartós hőség fokozza a párolgást, növeli az öntözési igényt, miközben a lokálisan kialakuló heves zivatarok, jégesők és felhőszakadások rövid idő alatt jelentős károkat okozhatnak.

A gyümölcsösökben a hőstressz és a vízhiány a termésméretet és a minőséget egyaránt ronthatja, míg a zöldségtermesztésben az öntözési költségek növekedése válhat meghatározó tényezővé.

Ősszel fordulat jöhet a vetések számára

Az El Niño hatása Európában általában ősszel válik erőteljesebbé. A korábbi események tapasztalatai alapján nagyobb esély mutatkozik enyhébb, változékonyabb őszre, valamint a mediterrán ciklonok gyakoribb megjelenésére.

Ez kedvezhet az őszi vetéseknek, ha szeptember és november között valóban több csapadék érkezik. A repce és az őszi kalászosok kelése és kezdeti fejlődése szempontjából ez jelentős előnyt jelenthet, különösen azokban a térségekben, ahol a nyári aszály erősen kiszárítja a talajokat.

Nem csak a hőség, a szélsőségesség is veszélyt jelent

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: az El Niño nem jelent automatikusan száraz időjárást Magyarországon. A Kárpát-medence időjárását számos egyéb légköri folyamat is befolyásolja. A melegedési tendencia mellett a lokálisan kialakuló heves zivatarok, villámárvizek és jégesők gyakorisága is nőhet. A jelenlegi modellek alapján azonban egyelőre nagyobb az esélye annak, hogy 2026 nyarán a hőstressz és az aszály okoz majd nagyobb kihívást a gazdálkodóknak, mint egy országos csapadékos fordulat.


Agrárágazat Tudástár: El Niño – a Csendes-óceán térségéből kiinduló, globális időjárási mintázatokat módosító klímajelenség, amely Európában bizonytalan, de mezőgazdasági szempontból jelentős hatású lehet: növelheti a hőstressz, az aszály, a csapadékhiány, valamint a szélsőséges zivatarok kockázatát.