Az európai fokhagymaágazat egyre határozottabban jelzi, hogy veszélyben a jelenlegi piaci és szabályozási környezetben a termesztés versenyképessége. A mezőgazdasági termelők szerint a megugró költségek és a harmadik országokból érkező, egyre erősebb importnyomás együtt olyan helyzetet teremtett, amely már az ágazat fennmaradását is veszélyeztetheti.
Fokozottabb védelmet kérnek
Az Európai Fokhagyma Kapcsolattartó Csoport az Európai Parlament képviselőihez eljuttatott dokumentumában több sürgős intézkedést is kezdeményezett. A termelők fokozottabb védelmet kérnek az Egyiptomból és Kínából érkező fokhagymaimporttal szemben, sürgetik a vámrendszer korszerűsítését, a határellenőrzések szigorítását, valamint azt is, hogy az uniós piacra kerülő áru esetében ne a termelő ország lazább szabályai, hanem az európai előírások teljesülését kérjék számon.
A nem először jelzett kifogások egyik központi eleme, hogy az uniós termelők és az importtermékek nem azonos feltételek mellett versenyeznek. A kínai fokhagyma esetében a termelők szerint a 2001 óta érvényes, tonnánként 1200 eurós vám ma már jóval kisebb visszatartó erőt képvisel, mint korábban, ráadásul az ágazat szerint ezt a védelmet egyes esetekben háromszögelési gyakorlatokkal, hamis származási nyilatkozatokkal, megosztott szállítmányokkal és alulszámlázással is kijátsszák.
Igazságtalan versenyelőny
Külön figyelmet kapott az egyiptomi fokhagyma is, amelynek importja az elmúlt két évben meredeken emelkedett. A termelők szerint Egyiptom alacsony energiaköltségekkel, lazább munkaügyi szabályokkal és az Európai Unióban nem engedélyezett növényvédő szerek használatával olyan versenyelőnyben van, amely jelentős egyensúlytalanságot okoz az európai piacon. Emiatt az ágazat védzáradékok alkalmazását is szorgalmazza az egyiptomi behozatallal szemben.
A probléma ugyanakkor nem csupán a külpiaci nyomásban keresendő. Az európai fokhagymatermesztők szerint az elmúlt években a növényvédő szerek, a műtrágya, az üzemanyag és más alapvető inputanyagok ára több mint 40 százalékkal emelkedett, ami önmagában is komoly teher. Egy olyan kertészeti kultúrában, ahol a jövedelmezőség eleve szűk árréseken múlik, ez a költségoldali nyomás gyorsan versenyképességi válságba fordulhat.
Az ágazat ezért nemcsak piacvédelmet, hanem nagyobb termelési mozgásteret is kér. A szereplők szerint felül kellene vizsgálni a hatóanyag-kivonási politikát is, mert a csökkenő növényvédelmi eszköztár sok helyen már a hektáronkénti hozamokat is rontja. Vagyis a kérdés nem pusztán az, hogy mennyi fokhagyma érkezik az uniós piacra, hanem az is, hogy az európai termelők megkapják-e azokat a termesztéstechnológiai eszközöket, amelyekkel gazdaságosan és megbízhatóan tudnak termelni.
Magyarországról nézve a kérdés különösen fontos. A hazai fokhagymapiac sem önellátó, a termőterület az utóbbi években csökkent, és a belföldi termelés nem fedezi teljes egészében a fogyasztást. A nemzetközi ármozgások, az uniós import alakulása és a dél-európai terméskilátások ezért közvetlenül hatnak a magyar kínálatra és a fogyasztói árakra is. A szakmai értékelések szerint viszonylag kis termőterület-bővítéssel közelebb lehetne kerülni a hazai önellátáshoz, csakhogy ehhez stabilabb piaci környezetre és jobb jövedelmezőségre lenne szükség.
A fokhagyma így a magyar kertészeti ágazatban is stratégiai kultúrává válhat. Ám ha az európai intézkedések nem erősítik érdemben a termelők védelmét, miközben az importnyomás tartósan fennmarad, az nemcsak a déli tagállamokban, hanem a hazai termelési kedvre is negatívan hathat. A következő időszak egyik nagy kérdése az lesz, hogy az uniós piacvédelem, a költségek alakulása és a magyar termőterület változása együtt képes lesz-e javítani a fokhagymaágazat helyzetét.
Agrárágazat Tudástár: fokhagymaimport-nyomás – az a piaci helyzet, amikor a harmadik országokból érkező fokhagyma mennyisége, ára és eltérő termelési feltételei lefelé nyomják az uniós termelői árakat, rontják a versenyképességet, és a költségnövekedéssel együtt szűkítik a jövedelmezőséget, ezért piacvédelmi, ellenőrzési és szabályozási kérdéssé válik a kertészeti ágazatban.
