Az orosz gabonapiac 2026 elején kétféle jelet küld a világpiac felé: bőséges kínálat és nyomott ár”. Ez nem tesz jót jelenleg a mezőgazdasági kereskedelemnek, de hamarosan rés nyílhat az árakon.
Hatalmas készletek maradtak raktárban
A hivatalos adatok szerint az orosz mezőgazdasági vállalatok január 1-jén 31,5 millió tonna gabona- és hüvelyeskészlettel rendelkeztek, ami közel 20%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a búzakészletek 18,6 millió tonnára nőttek (több mint 21%-os plusz), a kukoricáé 3,8 millió tonnára emelkedett, miközben az olajmagok készlete is látványosan bővült. A készletszint azért fontos üzenet, mert az export „motorja” továbbra is a búza. Oroszország 2025-ben 50 millió tonna gabonát exportált, ebből 41 millió tonna búzát. A tárca várakozása alapján a közel 140 millió tonnás termésre építve a következő időszak exportpotenciálja már 55 millió tonna körül lehet.
Ösztönöznék a kivitelt
Az exportösztönzés iránya a vámoknál is látszik: az orosz mezőgazdasági minisztérium január 28-tól sorozatban harmadik hete nullán tartja a búza exportvámját, és ugyanez igaz az árpára és a kukoricára is. A hetente frissített indikatív árak alapján a búzát tonnánként 226,3 dollárral számolták (az előző időszakban 227,7), az árpát 201,2 dollárral, a kukoricát 203,3 dollárral – ezek az árak február 3-ig érvényesek. A nulla vám önmagában nem garancia a drágulásra: inkább arra utal, hogy a piacon az árak és a marzsok olyan szinten vannak, ahol a kormányzat nem akar további terhet rakni az exportképességre.
Rekord után fék a búzaszegmensben
A piac rövid távú dinamikáját a szállítási ütem is jelzi. A SovEcon 45,7 millió tonnára emelte az orosz búzaexport várakozását a 2025/26-os szezonban. Novemberben rekord, decemberben pedig nyolcéves csúcs közelébe futottak fel a kiszállítások. A február közepétől életbe lépő, 20 millió tonnás gabonaexport-kvóta kapcsán a cég úgy számol, hogy a kvótaidőszakban (február közepe–július) a búzaexport nagyjából 16 millió tonna lehet, vagyis a korlátozás önmagában várhatóan nem „fojtja meg” a piacot. Közben a következő év kockázatai is kirajzolódnak. A SovEcon első előrejelzése szerint 2026/27-ben 40 millió tonna alá eshet az orosz búzaexport, részben a kínálat szűkülése miatt; a búzatermelést 2026-ra szűk 84 millió tonnára becsülik. A háttérben a vetésterület csökkenése és a jövedelmezőségi nyomás állhat: több termelő a stabilabbnak és profitábilisabbnak tartott olajnövények felé fordul, különösen ott, ahol drága a búzát exportkikötőkig eljuttatni.
Még lenyomják a piacot, de tavasszal új helyzet jön
Összességében 2026 elején az orosz búzapiac nyomás alatt tartja még a közeljövőben a szektor kereskedelmét. Az orosz búza február–márciusban nem dönti romba az európai gabonapiacot, de hatékonyan „lenyomja a fejét”: árplafont képez, elbizonytalanítja a vevőket, és késlelteti az érdemi áremelkedést. Aki a hazai (magyar) gabonapiacon áraz, annak érdemes figyelni az orosz vám- és kvótadöntéseket, mert ezek rövid távon is képesek ráülni az európai árhangulatra. Most még Oroszország diktálja a tempót, de tavasz végére már az időjárás és az új termés kockázata vehet át szerepet – ott nyílhat rés az árakon.
Agrárágazat Tudástár: Gabonaexport-kvóta – Olyan mennyiségi korlátozás, amely meghatározott időszakra (szezonra vagy hónapokra) felső plafont szab egy ország gabonaexportjának. Célja többnyire a belföldi ellátás és árszint védelme, illetve a kivitel ütemének „szabályozása” úgy, hogy a kormányzat a piaci helyzethez igazítva fékezhesse vagy engedhesse az exportot. A kvóta bevezetése nem feltétlenül jelent azonnali áremelkedést: ha nagy készletek vannak és az exportlogisztika erős, a piacot továbbra is nyomás alatt tarthatja, viszont a kvótahatár közeledtével, illetve az új termés időjárási kockázataival együtt gyakran nő a bizonytalanság és az árak volatilitása.
