A legtöbb globális elemzés arra hívja fel a figyelmet, vége az elmúlt évtizedek kiszámítható világkereskedelmi viszonyainak. Az orosz–ukrán, illetve az USA közel-keleti háborúja sosem látott piaci-logisztikai zavarokat okoznak, emellett a globális rekordtermés és az alacsony árak is satuba fogják a mezőgazdasági termelők idegeit 2026-ban.
Ez már nem aktuális válság, hanem globális átrendeződés
Piaci értékelések alapján a globális gabonakereskedelem olyan ponthoz ért, ahol sok szereplő már nem egyszerű ciklikus visszaesésről, hanem a hagyományos kereskedői modell strukturális válságáról beszél. A háttér első ránézésre paradox: a globális gabonatermelés rekordot döntött (2,46 milliárd tonna), miközben az árak – az inflációhoz, vagyis a vásárlóerőhöz mérten – 10 éves mélypontra süllyedtek. Ez a kettős nyomás egyszerre szorítja a termelői oldalt (magas költségek, alacsony reálárak) és a kereskedőket is (alacsony marzsok, drága teljesítés).
Már rég nem a gabona mennyisége a döntő…
A Nibulon és a Batyr AG szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a rekordkínálat önmagában már nem jelent „könnyű pénzt”. A piacot egyre inkább az határozza meg, mennyire lehet kockázat- és többletköltségek nélkül végrehajtani egy szerződést: időben elindítani a hajót, biztosítást kötni, finanszírozni a készletet, kezelni a hatósági, geopolitikai és logisztikai zavarokat. Ezt a helyzetet nevezik „marzssivatagnak”: hiába van forgalom, a haszonkulcsot felemészti a végrehajtás költsége.
Florin Bratucu (Nibulon) szerint a legnagyobb akadály ma már nem is az áralku, hanem a „végrehajtási csapda”: az, hogy a vállalatok úgy tudják-e teljesíteni a vállalásaikat, hogy közben ne csússzanak bele tőkeveszteségbe. A kereskedők részéről ezért erősödik a védekező stratégia: kisebb pozíciók, óvatosabb kitettség, a hibák minimalizálása, és a rövid távú végrehajtási kockázatok szigorú kontrollja. A tervezést az is nehezíti, hogy sok vevő a középtávú lekötések helyett inkább az azonnali szükségletek fedezésére áll át, ami tovább rontja a kiszámíthatóságot.
Tökéletes vihar az új szereplők miatt
A „klasszikus” marzsproblémát közben a politika és a szabályozás is felerősíti. A szektorban egyre többet emlegetik az „árnyékpiacokat” és a szürke zónában mozgó szereplőket, akik gyakran olcsóbban tudnak beszerezni, és ezzel olyan versenyelőnyt szereznek, amit a szabálykövető, finanszírozási és megfelelési költségeket viselő kereskedők nehezen tudnak ellensúlyozni. A Batyr AG úgy látja: a megfelelő gyakorlatok magasabb költsége, az új, többpólusú szereplők erősödő versenye és a tartósan alacsony árszintek együtt „tökéletes vihart” hoznak létre. Ebbe a képbe illeszkedik az is, hogy a nagy kereskedőházak – a megfigyelések szerint – évek óta csökkentik fizikai eszközkitettségüket, vagyis óvatosabban bánnak a tárolókkal, logisztikával, infrastruktúrával, mert a kockázat/hozam arány romlott.
Az EU lépése megtakarítást hozhat
A politikai nyomásra adott egyik látványos válasz Európában, hogy az Európai Bizottság február végén javaslatot tett a nitrogénműtrágyák importvámjainak egyéves felfüggesztésére. A cél az, hogy az ágazatot védjék a 2020-as szinthez képest tartósan magasabb inputköltségektől; a becslés szerint a lépés érdemi megtakarítást hozhat. A szakértők ugyanakkor azt hangsúlyozzák: az ilyen könnyítések és a Vörös-tengeri útvonal részleges „visszarendeződése” hozhat ugyan logisztikai enyhülést, de a marzssivatag alapproblémáját nem oldja meg, mert a végrehajtási költségek és kockázatok rendszerszinten nőttek meg.
Az első sokk az oroszok háborúja volt
Az orosz–ukrán konfliktus által okozott sokk után a piac – a megszólalók szerint – bizonyos értelemben rugalmasabbnak bizonyult, mint amennyire a szereplők a háború elején féltek. Bratucu kiemeli, hogy az ukrán exportban kulcsfontosságú POC (Pivdennyi–Odesa–Chornomorsk) kikötői csomópontok újranyitása sok vállalatnak visszaadta a működőképességét, még akkor is, ha az infrastruktúrát érő támadások és zavarok továbbra is komoly végrehajtási kockázatot jelentenek. A befektetési tőke megszerzése önmagában nem feltétlenül lehetetlen, viszont a stabil, kiszámítható megtérülést hozó új projektek fejlesztése jóval nehezebb, mert a reálárak nyomottak, a kamatszint és a bizonytalanság pedig óvatosságra kényszerít.
Ránk nézve egyelőre csak közvetett negatív hatások jönnek
A különféle jelentések alapján magyar nézőpontból egyelőre nincs közvetlen exportkockázat a magyar gabona-, élőállat- és húskülkereskedelemben az Irán elleni háború miatt. Bár a magyar kormány tett lépéseket az Iránnal fennálló kereskedelem bővítésére, Irán továbbra sem célpiac, a magyar kivitel súlypontja jellemzően az EU és más közel-keleti/ázsiai országok. Ugyanakkor a közvetett hatások számottevőek lehetnek: ha a konfliktus miatt nő az energia és az üzemanyag ára, az visszagyűrűzik a műtrágya- és takarmányköltségekbe, drágítja a termelést és a logisztikát, és ezzel rontja a versenyképességet még akkor is, ha a konkrét exportútvonal vagy célország közvetlenül nem érintett.
Agrárágazat Tudástár: Gabonakereskedelem – A gabonafélék (búza, kukorica, árpa stb.) nemzetközi és belföldi adásvételének rendszere, amelyben a termelés, a logisztika, a finanszírozás és a geopolitikai kockázatok együtt határozzák meg az árakat és a piaci lehetőségeket.
