Agrárgazdasági elemzések – 2026. május
A globális gabonapiacok mozgásainak alapvető irányát továbbra is a rekord- és rekordközeli termések határozzák meg. Ugyanakkor az iráni háborús helyzet – és ennek következtében a Hormuzi-szoros korlátozott működése – jelentős bizonytalanságot és árfolyam-ingadozást okoz. Ezt tetézi az Európa-szerte tapasztalható, aszályközeli időjárás, amely egyre inkább növeli a termelési kockázatokat.
(fotó: shutterstock.com)
Kukorica
Az USA és Irán közötti konfliktus és a Hormuzi-szoros részleges vagy teljes lezárása a globális gabonatermesztés szempontjából kulcsfontosságú inputpiacokat is érint. A Perzsa-öböl térsége adja a globális karbamidexport mintegy egyharmadát és az ammóniakivitel közel 23%-át, így a szállítási korlátozások érdemben emelhetik a műtrágyaárakat, ezáltal pedig a termelési költségeket, különösen Észak-Amerikában, Európában és Afrikában.
Ugyan a magasabb olajárak némileg javítják az etanolgyártás jövedelmezőségét – különösen igaz ez az Egyesült Államokra –, ami rövid távon akár emelheti a kukorica iránti keresletet, azonban a dráguló tengeri szállítás rontja a gabonaexport versenyképességét. Összességében úgy tűnik, hogy az aktuális geopolitikai kockázatok már részben beárazódtak a CBOT és a MATIF határidős jegyzéseibe. Az energiahordozók piacán tapasztalható jelentős volatilitás pedig eddig érdemben nem gyűrűzött át a kukorica tőzsdei árazásába.
Az április 9-én publikált USDA WASDE-riport alapján a globális kukoricatermés – új történelmi csúcsot elérve – első alkalommal haladta meg az 1,3 milliárd tonnát. Bár a felhasználás dinamikája továbbra is igazodik a bővülő kínálathoz, a zárókészletek az előző havi prognózishoz képest ismét emelkedést mutattak.
A fentiekhez kapcsolódóan a tőzsdéken továbbra sem körvonalazódik érdemi fordulat. A kukorica ára a CBOT-on az elmúlt időszakban 440–460 USD/bushel körül mozgott, a fronthavi, májusi jegyzés március végét követően szolid csökkenés mellett kereskedett. A párizsi árutőzsdén kevéssel 200 euró felett stabilizálódtak az árak, ez az árszint továbbra is lehetővé teszi az importot akár az amerikai kontinensről is.
Az erősödő euró árfolyam szintén befolyásolja az árakat: általánosságban az erősebb euró MATIF-árakat inkább lefelé nyomja, miközben a CBOT-on inkább emelkedést láthatunk.
Európában az első negyedévben megszokott csapadék mennyiségnél lényegesen kevesebb hullott, így a vetések kapcsán a piaci szereplők részéről egyre nagyobb az aggodalom a várható hozamokat illetően, különösen igaz ez a kelet-közép-európai régióra.
Az Európai Tanács előrejelzése szerint az előttünk álló gazdasági évben az unió kukorica vetésterülete tovább csökkenhet (8,4 millió hektár, szemben a korábbi 8,5 millió hektárral), némileg emelkedő terméskilátások mellett (61,2 millió tonna vs. 58,2 millió tonna). Mindezek ellenére az importkitettség várhatóan magasabb lesz a 2026/2027 gazdasági évben. A fentiek tükrében nehéz középtávú előrejelzést adni az árak alakulásáról, érdekességként megjegyezhető, hogy az ótermés-újtermés MATIF-árdifferencia (spread) alapján jelenleg az újtermésnek nincs sem érdemi prémiuma, sem diszkontja.
Nagy valószínűséggel a hazai piaci szereplők által leggyakrabban feltett kérdés az elmúlt időszakban a várható vetésterület nagyságáról szól. Miután ez alapvetően meghatározza a jövőbeni kínálatot, ez az adat a következő időszak szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Sajnos túlzott optimizmussal nem tekinthetünk a kukorica idei vetésterületére. A piaci konszenzus egyértelműen a vetésterület további csökkenését valószínűsíti, miközben annak pontos mértéke továbbra is bizonytalan. Mindenesetre ez előrevetíthet egy olyan trendet is, amely szerint Magyarország tartósan kukoricaimportra lesz kénytelen berendezkedni.
A csapadékhiány, az iráni események által kiváltott jelentős piaci volatilitás, valamint a március második felétől induló, majd a hazai választásokat követően felgyorsuló forinterősödés érdemben visszafogta a belföldi értékesítési kedvet. Mindezek mellett az amúgy is szűkös exportlehetőségek gyakorlatilag megszűntek.
Jelenleg érdemi kereslet elsősorban a hazai feldolgozók részéről mutatkozik, jellemzően távolabbi szállítási időpontokra.
Búza
A globális búzapiac a kukoricához hasonlóan továbbra is alapvetően kiegyensúlyozott képet mutat. Az IGC és az USDA előrejelzései szerint a 2025/26-os globális termés meghaladja az előző szezon szintjét, miközben az ázsiai kereslet – különösen Kína és Indonézia részéről – továbbra is támasztja az exportot. A takarmánycélú felhasználás ugyanakkor rekordközeli szintekre emelkedik.
Az argentin és kínai gyengébb termést az orosz és az európai kínálat mérsékelt javulása részben kompenzálja, így a globális zárókészletek összességében továbbra is megnyugtató szinteken alakulnak.
Az EU búzapiacát vizsgálva összességében vegyes kép rajzolódik ki. Dél- és Közép-Európában a tartósan száraz időjárás okoz bizonytalanságot; egyelőre nem egyértelmű, hogy a csapadékhiány tényleges hozamkiesésben is megjelenik, ugyanakkor a kockázatok egyértelműen emelkednek.
Ezt részben ellensúlyozza az ukrán és orosz kínálat, amely mérsékli a globális ellátási feszültségeket. Az exportpiacok azonban továbbra is nyomás alatt állnak: az ázsiai kereslet élénkülése nélkül nehéz érdemi fordulatot látni, így készletszűkülés hiányában a piaci irány összességében továbbra is enyhén csökkenő maradhat. A MATIF búzajegyzései továbbra is a kukorica alatt ingadoznak, és a rövid távú, iráni konfliktushoz köthető áremelkedéseket leszámítva a hosszabb távú trend változatlanul csökkenő maradt.
A hazai búzaállományok összességében kedvező állapotban vannak, és a korábban említett csapadékhiány esetleges hatásai egyelőre nem mutatkoznak az állományok fejlettségében vagy állapotában.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
