A 2024-es katasztrofális évet kivéve legutóbb 5–6 éve volt olyan alacsony a mezőgazdasági gépek forgalma, mint 2025-ben. Ugyanakkor ez már némi elmozdulást jelez, ráadásul nemcsak értékben, a drágább gépek miatt: darabszámra is több erő- és munkagépet vásároltak a gazdák.
Három éve kezdett összeomlani a mezőgéppiac
A gazdák gépbeszerzési kedve éveken át, egészen 2023 első negyedévéig, töretlenül ívelt felfelé. Az elmúlt években az Európai Unió támogatásai révén született pályázati kiírásoknak és az akkori kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően az ágazat szereplői közül többen 3–5 évre előre betervezett beruházásokat valósítottak meg. EU-támogatások híján, a kifutó hazai támogatási programok, a romló gabonapiaci helyzet miatt 2023 második negyedévétől bekövetkezett a recesszió, ami kivárásra kényszerítette a gazdákat. 2023-ban a gépeladás 25 százalékkal csökkent, ezt a visszaesést csak kismértékben kompenzálta az alkatrészvásárlás 6 százalékkal nagyobb forgalma. A legnagyobb mértékű csökkenés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette. A mezőgazdasági géppiac 2024-ben tovább zsugorodott, 32 százalékkal esett vissza a mezőgazdasági gépértékesítés az előző évhez képest, ugyanakkor a precíziós technológiák iránti kereslet nőtt, ami jelentős segítséget jelenthet a gazdáknak a klímaváltozás hatásainak leküzdésében.
Hatékonyság kellene
Aztán 2025 első hónapjaiban a mezőgazdasági gépforgalmazás lassabb ütemben indult. Az elmúlt évek nehézségei miatt – az aszály, az alacsony terményárak, az orosz háború, a támogatási és kamatkörnyezet alakulása – a magyar gazdák vásárlóereje és gépbeszerzési hajlandósága alacsonyabb, mint korábban volt. Sokan inkább megvárják az új pályázati kiírásokat, illetve a már beadott pályázatok elbírálását, ami további késedelmet jelent, és nagyon hátrányosan „hintáztatja” a piacot. A gépforgalmazás ismételt növekedéséhez a pályázatok mellett a gazdálkodás eredményessége is mindenképpen szükséges volna. A korábbi trend a pályázatok megjelenését és elbírálását követően fog megváltozni – érzékelteti az Agrárközgazdasági Intézet értékelő jelentése. 2025 első fél évében érezhető volt egy kis fellendülés az egy évvel korábbi eladásokhoz képest, de még így is jelentős visszaesést tapasztalhattunk a 2023. I. félévi gépforgalomhoz viszonyítva. A termelők a pályázatok eredményére várnak, igaz, vannak cégek, amik enélkül kezdték el megvalósítani beruházásaikat. A keresletet a szükség is diktálja, az elmúlt években elmaradó beruházások, meg nem valósított technológiai fejlesztések miatt frissíteni szükséges a gépparkot. A magyar géppiac az elmúlt évek hektikus változásai után 2025 második felében újra élénkülni látszott, de az igazi fellendülés csak a következő időszakban várható. A harmadik negyedév végére az új gépekre kiadott összeg már a 2021 azonos időszakában elért szintet hozta, 2025. év végére azonban nem érte el a 2021. évi forgalmat. A gazdák beruházási kedvét fékezi a terményárakból fakadó pénzügyi bizonytalanság és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás is.
Az alkatrészpiac és a szerviz tartja a forgalmat
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások tavaly 221 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2025-ben, ami 12 százalékos növekedés a 2024. évihez viszonyítva. A 2023. évi gépeladásokhoz képest viszont 23 százalékos az elmaradás, és a 2022-esnek majdnem a fele. A támogatási források rendelkezésre állásától függő új gépek értékesítése mellett az alkatrészeladás viszont az elmúlt években folyamatos emelkedést mutat. A géppiacon továbbra is a kivárás jellemző, csúsznak, illetve elmaradnak az új gépek beszerzései, a gazdák inkább a meglévő géppark fenntartására fókuszálnak. A gépek egyre bonyolultabbá válnak, az alkatrészeknél csereperiódusok vannak, egyre jelentősebb a szervizigény. A javítás a digitális beállításokat és szoftverfrissítéseket is magában foglalja. A gazdálkodók 98 milliárd forintot fordítottak a gépek üzemeltetéséhez, javításához szükséges alkatrészek beszerzésére 2025-ben, ami 8 százalékos növekedés a 2024. évi alkatrész-értékesítéséhez képest.
Mérsékelt kereslet a munkagépek terén
A mezőgazdasági termelők az erőgépek beszerzésére 106 milliárd forintot fordítottak 2025-ben, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 48 százalékát tette ki. Az erőgép-beruházásokon belül a traktorok 56, a gabonakombájnok 18, míg a teljes értékesítésen belül a traktorok 27, a gabonakombájnok pedig 9 százalékos részarányt képviseltek.
A mezőgazdasági munkagéppiacon mérséklődött a kereslet a vizsgált időszakban. Legnagyobb darabszámban (4067 darab) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből – az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva – 2 százalékkal kevesebb talált gazdára 2025-ben. A két évvel korábbi talajművelőgép-eladásoktól viszont 8 százalékkal maradt el a kereslet. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból és a tárcsás talajművelőkből vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 10, a tárcsás talajművelőkből 13 százalékkal csökkent a kereslet 2024-hez képest. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 31 százaléka volt hazai gyártású termék a vizsgált időszakban.
Miből vettek többet/kevesebbet a gazdák?
Tápanyag-kijuttató gépekből (697 darab) 42 százalékkal, a növényvédő gépekből (834 darab) 9 százalékkal nőtt az értékesítés az egy évvel korábbi eladásokhoz képest. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók képviselték, melyekből 2025-ben 602-t értékesítettek az egy évvel korábbi 399-cel szemben, 2023-ban viszont 750 darabra volt igény. A piacra került 690 növényvédő. A vetőgépek értékesítése 21 százalékkal nőtt, 2025-ben 594 vetőgép talált gazdára 12,6 milliárd forint értékben, míg 2023 azonos időszakában 864 vetőgépet értékesítettek. A szemenkénti vetőgépekből adták el a legtöbbet (220 darab), ami 19 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki forgalmat, viszont fele a két évvel korábbi eladásoknak. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 68 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi eladásokhoz képest, viszont még így sem érte el a 2023. év keresletét. A fűkaszákból 81, a rendkezelőkből 43 százalékkal többet értékesítettek tavaly, mint 2024-ben. A bálázógépekből – minibálázók nélkül – 74 százalékkal többet, összesen 287-et, míg 2023-ban 354-et értékesítettek. Mellettük 76 új bálacsomagoló gépet adtak el, 55 százalékkal többet, mint 2024-ben. Az öntözőgépek forgalma 20 százalékkal haladta meg a 2024. évit, 2025-ben 21,8 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 18,1 milliárd forint értékben. A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 19 százalékkal nőtt tavaly, pótkocsikból 5 százalékkal csökkent az értékesítés, 601-et adtak el. A bálaszállítók eladása közel kétszeresére nőtt, 216-ra volt igény az egy évvel korábbi 111-gyel szemben, és 23 százalékkal haladta meg a 2023. évi eladásokat is. A takarmányozási gépek iránti kereslet szintén növekedett, a vontatott takarmánykeverő-kiosztókból 27-et értékesítettek az egy évvel korábbi 4-gyel szemben.
(Forrás: AKI)
Agrárágazat Tudástár: Gépbeszerzési ciklus – Gépbeszerzési ciklusnak azt a többéves gazdasági és támogatási folyamatot nevezzük, amelyben a mezőgazdasági termelők beruházási kedve a jövedelmezőség, a pályázati lehetőségek, a finanszírozási feltételek és a technológiai kényszerek hatására erősödik vagy visszaesik, ezért a gépforgalom nem egyenletesen, hanem hullámzóan alakul.
