Nem elég, hogy kínálati piac és alacsony árak vannak a globális búzapiacon, India most összesen 3 millió tonna búzára, búzaféleségre adott exportengedélyt – 2022 óta először. A háttérben az USA-val kötött mezőgazdasági vám- és kereskedelmi megállapodások és a bő termés állnak.
Egyre jobb az indiai termés
India 2022 óta először engedélyezi a búza exportját, és rögtön jelentős mennyiséggel lép vissza a nemzetközi piacra. Az indiai kormány 2,5 millió tonna búza, valamint további 500 ezer tonna búzatermék és cukor kivitelét hagyta jóvá. A döntés közvetlen kiváltó oka a gazdák tiltakozása az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi keretmegállapodás miatt, de a háttérben az erős terméskilátások és a javuló készlethelyzet áll. India a világ második legnagyobb búzatermelője Kína után. A 2025–26-os gazdasági évben az rekordmennyiségű, 118 millió tonnás termést ért el. Az exporttilalmat 2022-ben vezették be, miután a szélsőséges hőség több éven át komoly terméskiesést okozott. Az elmúlt időszakban azonban a kedvezőbb időjárás, a magasabb hozamú, klímaváltozásnak ellenállóbb fajták, valamint a két egymást követő jó monszun javította a talajnedvességet és a hozamkilátásokat.
Nem sok, de rosszkor jön
A búzával és búzatermékekkel együtt mintegy 3 millió tonnás indiai búzaexport önmagában nem rengeti meg a több mint 200 millió tonnás globális búzakereskedelmet. De az időzítése kulcsfontosságú. A Fekete-tengeri régió továbbra is meghatározó exportőr, az Európai Unió és Ausztrália terméskilátásai pedig változóak. Egy ekkora volumen rövid távon növelheti a kínálatot az ázsiai és afrikai célpiacokon, ami árkorrekciót indíthat el, illetve erősítheti a versenyt más exportőrökkel szemben.
Újabb fontos jel az önellátás-politikákra
Az indiai búzaexport visszatérése pszichológiai hatással is járhat. A piac számára jelzésértékű, hogy a korábban belső ellátásbiztonságra fókuszáló ország ismét aktív szereplővé válik. Hasonló folyamat zajlik Kínában – erről ebben és ebben a cikkben írtunk legutóbb. Ez lefelé irányuló árnyomást gyakorolhat a határidős jegyzésekre, különösen akkor, ha a kivitel nem egyszeri intézkedés marad, hanem tartós exportstratégiává alakul.
A globális búzapiac szempontjából a kérdés tehát nem pusztán a mennyiség, hanem a politika. India döntése rávilágít arra, hogy a nagy termelő országok exportpolitikája belpolitikai és kereskedelmi nyomás hatására gyorsan változhat. Ez a kiszámíthatatlanság továbbra is meghatározó tényező marad a gabonapiacon.
Agrárágazat Tudástár: Exportengedély – Az exportengedély állami döntés, amely meghatározza, hogy egy országból adott termékből (például búzából) mekkora mennyiség vihető ki a nemzetközi piacra, és milyen feltételekkel. Az exportengedélyek megnyitása vagy szűkítése gyorsan képes átrendezni a kínálatot a célpiacokon, ezért nemcsak a mennyiség, hanem az időzítés és a politika is ármozgató tényező. Gabonáknál már néhány millió tonna plusz kivitel is fokozhatja a versenyt és lefelé nyomhatja az árakat.
