Nem kizárt, hogy a gazdák egy szűk körének nyomására leállítják Magyarországon a jégkár-megelőző rendszer (JÉGER) üzemeltetését – legalábbis ezt szeretné a durván 180 ezer hazai gazdálkodóból bő 8 ezer, akik petícióban kérik a rendszer üzemeltetésének leállítását és független vizsgálatot az agrárminisztériumtól. Kérdés, hogy a ma törvényben előírt üzemeltetést milyen alapon függesztené fel, állítaná le a mezőgazdaság vezetése, mivel sem a tudományos adatok és tények, sem a jégkár-megelőzés érdeke nem támasztja alá a követelést.
Törvénymódosítás kellene – de vajon milyen alapon?!
Újabb fordulóhoz érkezik a JÉGER jégkármérséklő rendszer körüli vita. Szerdán az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumban (AÉM) adták át azt a több mint 8400 aláírással támogatott petíciót, amely a rendszer átmeneti leállítását és független vizsgálatát kezdeményezi. A kezdeményezők jogszabályi rendezést, nagyobb átláthatóságot, valamint talaj-, víz-, levegő- és meteorológiai hatásvizsgálatokat kérnek, a vizsgálatok lezárásáig pedig a JÉGER működésének felfüggesztését javasolják.
A kérdés azonban túlmutat egy petíción. Magyarországon mintegy 180 ezer gazdálkodó tevékenykedik, vagyis a kezdeményezést a termelők viszonylag kis hányada támogatja. Ennél is fontosabb, hogy a JÉGER működését jogszabály írja elő a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer részeként. Egy esetleges leállításhoz ezért törvénymódosításra lenne szükség, amelyet szilárd szakmai és tudományos érvekkel kellene alátámasztani.
A tudomány nem támasztja alá a leállítás indokát
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a HungaroMet és a hazai meteorológiai, illetve fizikai szakemberek álláspontja egybehangzó: nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az ezüst-jodidos jégkármérséklő rendszer csökkentené a csapadék mennyiségét vagy aszályt okozna. A rendszer feladata kizárólag a jégszemek méretének mérséklése.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter is úgy fogalmazott, hogy a jégkármérséklés és az aszály közötti összefüggést semmilyen tudományos eredmény nem támasztja alá. Ugyanakkor jelezte: a rendszer működésének felülvizsgálata indokolt lehet, és az üzemeltetés jövőbeni szervezeti keretei is átgondolhatók.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
A számok nem a kritikákat, hanem a klímaváltozást igazolják
A JÉGER 2018 óta nyilvános üzemóra-adatai és a HungaroMet csapadékstatisztikái különösen érdekes összefüggést mutatnak. 2018 és 2020 között, amikor az országos csapadékmennyiség 605–664 milliméter között alakult, a rendszer is a legnagyobb intenzitással működött. 2021-től azonban egyszerre csökkent az éves csapadék és ezzel párhuzamosan a JÉGER üzemóráinak száma is. A kevesebb esővel ugyanis kevesebb zivatar és jégesőveszélyes helyzet alakult ki, ezért a HungaroMet riasztásai alapján a rendszer is ritkábban kapcsolt be. A különbség látványos: míg 2018–2019 júniusában 96–116 ezer üzemórát teljesített a hálózat, 2026 júniusában már csak mintegy 11 ezret. Sajátos módon tehát azóta érik egyre hevesebb támadások a JÉGER-t, amióta egyre kevesebbet működi …
Az adatok tehát nem azt mutatják, hogy a JÉGER miatt maradna el a csapadék, hanem éppen azt, hogy a klímaváltozás következtében csökkenő csapadék és a ritkább zivatarok miatt maga a rendszer is egyre kevesebbet működik.
A leállításnak súlyos ára lehetne
A JÉGER felfüggesztése nemcsak szakmailag lenne nehezen indokolható, hanem komoly gazdasági következményekkel is járhatna. A rendszer bevezetése óta a bejelentett jégkáros területek mintegy 44 százalékkal csökkentek, vagyis számos szántóföldi, kertészeti, gyümölcs- és szőlőtermesztő gazdaság számára kézzelfogható védelmet jelent.
Egy esetleges leállítás növelhetné a jégkárok kockázatát, emelkedhetnének a mezőgazdasági és lakossági biztosítások díjai, nőhetnének az állami kárenyhítési kiadások, miközben gyakoribbá válhatnának a gépjárműveket, épületeket és napelemes rendszereket érő viharkárok is.
Több eső aligha lenne, több kár viszont igen
A jelenlegi meteorológiai és klímakutatási eredmények szerint a Kárpát-medence szárazodását nem a jégkármérséklő rendszer, hanem a kontinens felmelegedése, a megváltozó nagytérségi légköri folyamatok és a fokozódó párolgás okozza. A sok helyen rosszul művelt és melegedő talajok egyre kevesebb nedvességet tudnak magukban tartani, a melegedő légkör azonban egyre többet képes magába szívni – ez okozza a csapadék, az esők hiányát. Vagyis a JÉGER esetleges leállítása nem jelentene megoldást az aszályra, viszont jelentősen növelhetné a jégesők okozta károkat.
Ezért jelenleg sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a kormány nem a rendszer megszüntetését, hanem annak felülvizsgálatát, nagyobb átláthatóságát, az adatok szélesebb nyilvánosságát és független szakmai vizsgálatok elvégzését választja.
Agrárágazat Tudástár: jégkármérséklő rendszer (JÉGER) – Országos, ezüst-jodid-kibocsátáson alapuló jégkármérséklő hálózat, amelynek célja a jégszemek méretének csökkentése a zivatarfelhőkben, ezáltal a mezőgazdasági és egyéb vagyoni károk mérséklése. A rendszer működését a HungaroMet meteorológiai riasztásai irányítják, és a jelenlegi tudományos álláspont szerint nem befolyásolja a csapadék mennyiségét, illetve nem okoz aszályt.
