Egyenlít, a kis- és középgazdaságoknak kedvezhet az új KAP

Az Európai Unió 2027-től alapjaiban változtatná meg agrártámogatási rendszerét. A reform nem a nagy-, hanem a kis- és középgazdaságok megerősítésére fókuszál, ami nemcsak igazságos, de a magyar mezőgazdaságnak is kedvező.

A kiszivárgott reformtervezet szerint a jelenlegi, döntően területalapú kifizetések helyét jövedelemalapú, célzott támogatási modell venné át. Ez az irányváltás évtizedes strukturális problémákra reagál: az elmúlt időszakban ugyanis az agrártámogatások jelentős része a legnagyobb szereplőknél koncentrálódott, miközben a kisebb gazdaságok, fiatal termelők és hátrányos helyzetű gazdák sokszor háttérbe szorultak.

Támogatás nem a földhöz, hanem a tevékenységhez kötve

Az új finanszírozási modell szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a támogatási összeg kizárólag a birtokolt földterület nagyságától függ. A tervezet alapján a jövőben a gazdálkodók tényleges mezőgazdasági jövedelme, társadalmi helyzete és termelési profilja lenne a meghatározó.

Külön figyelmet kapnának a fiatal és kezdő gazdálkodók, a nők, a családi gazdaságok, kistermelők, állattartók, különösen vegyes (növény és állat) profilú üzemek, a természeti hátrányos térségekben gazdálkodók. A váltás lehetővé tenné, hogy a valóban aktív, rászoruló termelők jussanak forráshoz, miközben kiszorulnának a rendszerből azok a földtulajdonosok, akik nem végeznek tényleges mezőgazdasági tevékenységet.

Degresszió és felső plafon: változó erőviszonyok

A nagybirtokosokat különösen érzékenyen érinti a tervezet: már 90 hektár felett megkezdődne a támogatás mértékének fokozatos csökkentése, 450 hektár felett pedig teljesen megszűnne a jogosultság bármilyen területalapú juttatásra. Emellett az éves támogatási összegek is korlátozva lennének:

20–50 ezer euró között 25%-os csökkentés,

50–75 ezer euró között 50%-os csökkentés,

75–100 ezer euró között 75%-os csökkentés, 100 ezer euró felett pedig semmilyen támogatás nem járna. Ezek az intézkedések jelentősen átrendezhetik a támogatási struktúrát, különösen olyan országokban, mint Magyarország, ahol a nagyüzemi modell domináns.

Kisüzemek, könnyítések, klíma, generációváltás

A kisgazdaságok megerősítése érdekében a reform egy külön, opcionálisan bevezethető, maximum 3 ezer eurós kistermelői támogatást is tartalmaz. Emellett a 10 hektár alatti üzemek mentesülnének a legtöbb adminisztratív kötelezettség és szankció alól, ha környezetvédelmi előírásokat sértenek.

Az adminisztratív egyszerűsítés általánosságban is cél: a KAP követelményeit úgy alakítják, hogy extrém időjárás vagy rendkívüli helyzetek idején nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a gazdáknak.
A reform bevezetne egy új típusú társadalmi szűrőt is: 2032-től kizárnák a támogatásból azokat, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt és öregségi nyugdíjban részesülnek. Ez ösztönözheti a generációváltást, de feszültséget kelthet azon aktív idősebb gazdák körében, akik továbbra is mezőgazdasági tevékenységet folytatnának.

Környezetvédelem és fenntarthatóság a középpontban

A reform kulcsfontosságú célja a klímavédelem – amit mi, magyarok különösen érzünk a saját bőrünkön –, a biodiverzitás megőrzése és a fenntartható tájhasználat ösztönzése. A jövőben minden közvetlen támogatás környezetvédelmi feltételekhez kötött lenne. A tagállamok számára nyitva marad a lehetőség, hogy bizonyos fenntarthatósági programok – például az Agro-ökológiai Program (AÖP) – kivételt képezzenek a támogatási plafonok alól.

Mit jelent mindez Magyarország számára?

Hazánk mezőgazdasága rendkívüli mértékben függ az uniós forrásoktól: 2024-ben az agrár- és vidékfejlesztési támogatások több mint 60%-a Brüsszelből érkezett. A jelenlegi rendszer azonban jelentős versenytorzító hatással működik: a támogatások 80%-a a legnagyobb 10% szereplőhöz jutott, miközben a több mint 150 ezer kisgazdaság csak a források 20%-án osztozott.

A KAP reformja e torzulásokat kívánja mérsékelni, és lehetőséget kínál egy olyan modellre, amely az egészséges tájszerkezet, a vidéki megélhetés és a valódi gazdálkodói tevékenység támogatásán alapul. A kihívások mellett tehát komoly fejlődési lehetőség is rejlik benne, különösen, ha a hazai agrárpolitika időben és stratégiailag alkalmazkodni tud a változásokhoz. Mindezen túl egyes vélemények szerint a támogatások összes mértéke sem fog jelentősen csökkenni, inkább átrendeződés várható itthon.