A mezőgazdaság utóbbi éveinek egyik legsúlyosabb botrányában gyorsan lépett az állam: másfél hónap alatt jutottak kártalanításhoz a Bászna Gabona Zrt. ügye miatt megkárosított gazdálkodók.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az összes, kkv-nak minősülő érintett termelő ügyében pozitív döntést hozott, így a károsultak jóval gyorsabban juthattak pénzükhöz, mintha a követeléseiket a hagyományos felszámolási eljárásban kellett volna érvényesíteniük. Összesen 581 pozitív döntés született 6 milliárd 531 millió forint értékben. A Magyar Államkincstár addigra 6 milliárd 21 millió forintot már folyósított, a fennmaradó összeg pedig a közlés szerint napokon belül megérkezhet az érintettek számlájára. Mindezt Nagy István agrárminiszter jelentette be, hangsúlyozva, a tavaszi munkákhoz szükséges forrás így időben a termelők rendelkezésére állhat.
Az ügy hátterében – mint arról több ízben beszámoltunk – a Bászna Gabona Zrt. fizetésképtelensége áll, amely miatt több termelő jelezte, hogy nem jut hozzá a beszállított termény ellenértékéhez. A kártalanítási eljárás jogi kereteiről kormányrendelet is megjelent, amely a kárrendezés megállapításához és ellenőrzéséhez kapcsolódó kötelezettségeket is rögzíti.
A tárcavezető azt fontolgatja, a kormányhoz fordul a cég alkalmazottait megillető elmaradt bérek rendezése érdekében. Javaslata azt célozza, hogy az állami felszámoló – ideiglenes vagyonfelügyelői jogkörében – kezdeményezhessen eljárást a bérgarancia alap felé, hogy a munkavállalók bértartozását a lehető legrövidebb idő alatt kiegyenlítsék. Mint fogalmazott, elfogadhatatlan, hogy a csalárd üzletmenetért felelőssé nem tehető dolgozók megélhetése kerüljön veszélybe.
Agrárágazat Tudástár: Agrárkárenyhítési és kártalanítási mechanizmus – Az agrárkárenyhítési és kártalanítási mechanizmus olyan rendkívüli állami beavatkozás, amely piaci vagy vállalati fizetésképtelenség miatt megkárosított termelőket segít gyorsított eljárásban. Célja, hogy a gazdálkodók a felszámolási eljárásnál hamarabb jussanak forráshoz, így fenntarthassák likviditásukat és folytathassák a termelést. A rendszer jellemzően jogszabályi kerethez, ellenőrzött jogosultsághoz és költségvetési forráshoz kötött.
