Bezárás

Repce gombabetegségei, tünetek, védekezés?

Írta: Szerkesztőség - 2012 július 03.

A repcének a talajba kerülve azonnal kórokozók és kártevők hadával kell megbirkóznia. Alternária, Pythium, Rhizoctonia és Fusarium fajok, melyek már a csíra növényeket károsítják.

Az első gombaölő szeres kezelést a repcemag csávázás formájában kapja meg, amit többnyire párosítani szoktunk hosszú hatású rovarölő szer hatóanyagokkal.

Az első gombaölőszeres permetezés ideje 2-4-6 leveles kortól többnyire a regulátorok együttes használatával történik.

Pontos idejét csapadékos hűvös időjárás esetén a fóma megjelenése határozza meg.

Ha a regulátorozás elmarad és meleg csapadékos az ősz, a növény felnyurgul, és ezáltal a ritka szövetállomány még fogékonyabbá válik a gombabetegségekre.

Nitrogén túladagolás esetén ebbe az időszakban rendkívül veszélyes is lehet, mivel a meleg és a csapadék hatására regulátor és gombaölőszer nélkül a repce felnyurgulva kifagy, illetve teljesen ki is pusztulhat.

Az őszi káposztarepce optimális fejlettségi foka a tél beálltakor 5-15 mm-es gyökérnyak, 6-10 leveses tőlevélrózsás állapot a gyökérzet 30-40 cm-ig hatol.

A csúcsrügynek a fagyok megjelenésekor 2 cm-nél nem szabad hosszabbnak lennie.

A regulátorok és a gombaölőszerek őszi kijuttatása a mai kor követelmény rendszerében elkerülhetetlen.

A regulátorok kémia úton mesterségesen szabályozzák a növények növekedését, a sejtek hosszirányú megnyúlását lassítja, a növényi hormonokéhoz hasonlóan, csak a nagyobb dózis miatt sokkal gyorsabban.

A triazol típusú gombaölőszerek regulátor hatással is rendelkeznek. Engedélyezett hatóanyagok közé tartoznak (tebukonazol, metkonazol, mepikvát-klorid..stb..)

A viaszos levélzetre permetezéskor célszerű káliszappan hatóanyagú tapadásfokozó használata, ami párás időben is segíti a felszívódó hatóanyag rögzülését és elterülését a növényi viaszhoz.

 

Fóma (Phoma lingam)

Terjedésének az enyhe párás időszakok kedveznek, nagy hőingadozásokkal és páralecsapódással.

A repce szinte minden növényi részén megtalálható, már ősszel megjelenik a kelő repcén sárguló kerek foltok formájában.

Itt képződnek a továbbfertőző piknidiumok, amik a gyökérnyaki fertőzésekkel folytatják.

A sérült fertőzött növények kifagynak, elpusztulnak. Védekezni megelőző jelleggel lehet, az őszi és a kora tavaszi gombaölőszeres kezelések ezt megoldják.

Az áttelelő képletek a tarlómaradványokra szóródva telelnek át, onnan fertőznek.

Tavasszal a széllel  terjednek az aszkospórák. A növényeken keletkező sérülések, (ormányos) segítik a fertőzés kialakulását, a fertőzött növényi rész kifehéredik, a száron és a szárban is fekete termőtestek találhatók.

 A becőkből a magok idő előtt kiperegnek.

Megelőző védelemmel, egészséges fémzárolt vetőmaggal, odafigyeléssel eredményesen tudunk az engedélyezett gombaölő szerekkel védekezni.

Az utolsó gombaölő szeres védelemnél nagyon fontos a jó időzítés, a szerek hatóanyagainak hatástartamára odafigyelni, nehogy kevés legyen a „szer alatt tartás” aratásig.

Optimális idő lehet a 50-70%-os becőérési időpont a kezeléshez.

 

 

Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)

A talajlakó gombák közül a nyálka gombákhoz tartozó gomba, áttelelő képleteivel évekig megtartja életképességét.

A széllel repülő spórák, már szikleveles kortól fertőzhetik a növényeket.

Alacsony pH-s talajokon már 30-40%-os víztartalomnál a mélyebb fekvésű tájakon gyakori az előfordulása.

Tünetei: a repce gyökérrendszerén fehér színű dudorok, golyvák keletkeznek, aminek külső burka a talajban lévő huminsavak hatására barnává válik.

A repce öregedésével kiöregednek és később el is rothadnak a gyökérzettel együtt a talajban.

Elsődleges tüneteként a növények lankadása, a klorofil képződés hiánya miatti elszíneződés, a növények méretben elmaradnak a többitől, majd a teljes növény kivilágosodása után lankadásszerű tünetekkel elpusztulnak.

Általános védekezésként elmondható, hogy a növények folyamatos tápanyaggal való kielégítettsége a növényen belüli pH érték helyes szinten tartása mellett elkerülhető, lombtrágyákkal, a savanyúbb talajok meszezésével akár meg is előzhető.

A vetés váltást 3-4 évenként magasabb agyagfrakciójú talajokon kimondottan kötelező betartani.

 

Repce szklerotíniás vagy fehérpenészes rothadása (Sclerotinia sclerotiorum)

A kórokozó kitartó képletei telelnek át, a gomba különböző képletei különböző helyeken károsítják a növényt.

Az áttelelő képlet: a szklerócium, a talaj feletti rész a micíliumos, a szár felső része és maguk a becők aszkospórás fertőződés következményei.

Az aszkospórák maguk tojásdadok és egysejtű méretűek.

Természetesen a kialakuláshoz a több éven át azonos területen termelt gazdanövények segítik a kórokozók felszaporodását, nagymértékű károsítás várható csapadékos fullasztó meleg időjárás esetén.

A repce egyik legsúlyosabb betegsége.

A felismerés miatt egy pár szót a tünetekről.

A száron világos szürkés barnás tojás alakú hosszúkás foltok láthatók, 0,5-25 cm-es méretben, ha a repce tábla alja nem gyomos, akkor a hónaljakban az elágazások tövénél szokott először jelentkezni a korai stádiumban.

Később a szár belsejében fehér színű micéliumok, úgynevezett penészgyep, majd később azon fekete színű pöttyök, foltok 5-10 mm nagyságú szkleróciumok képződnek.

Természetesen nagyobb fertőzés esetén a növények száralapi részén is kialakulhatnak, vattára emlékeztető micélium szövedék és fekete szklerócium por formájában.

A gazda szeme a fertőzéseket már a tábla széléről, messziről látja, ugyanis a fertőzött növények becői fehérré válnak.

Az ellene történő védekezés a repcénél engedélyezett gombaölő szerekkel lehetséges és szükséges megelőző jellegű védekezésnél fontos a vetésforgó betartása, fémzárolt vetőmag vásárlása, amíg a gomba kitartó képleteitől mentesítve vannak.

 

 

Alternária más néven repcebecőrontó (Alternaria brassicae, Alternaria brassicicola)

Az egyik legveszélyesebb repcebetegség. A becők felnyílását és a magvak kipergését okozza.

Na de ne szaladjunk előre! A kórokozó képletei a növénymaradványokon telelnek át, és megfertőzik a vetőmagot, majd a fiatal növényeket elpusztítják.

Két alfajt különböztetünk meg, az egyik a magon, a mások pedig a becőkön károsít primer, és szekunder formában.

Ha a becőképződéskor párás meleg az időjárás, a becőtömb alatt a felszaporodás feltételei optimálisak.

Tünetei: a becők falán szürkülő fekete foltok alakulnak ki, amik az érés során egyre aktívabban zsugorodnak, és a becők idő előtti felrepedését és a magok kipergését okozzák.

Elsődleges védekezés itt is a csávázás, a vetésforgó betartása, továbbá a folyamatos tökéletes tápanyagellátás, ami lehetséges csapadékszegényebb időszakokban is, a száraz időszakok lombtrágyákkal történő áthidalásával, a növény folyamatos növekedésének és fejlődésének a biztosításával.

A megelőzés környező területek árvakeléseinek az agrotechnikai eltávolításával, a megfelelő minőségű szerves anyag feldolgozásával és talajba munkálásával kezdődik.

Gombaölőszeres védekezés a repcére engedélyezett készítményekkel, időben kijuttatott kezelésekkel megoldható.

 

Repcemozaik (Cucumber mosaic cucumovirus)

Többnyire az uborka levéltetűvel és más vírusvektorokkal kerül be az ősz folyamán a repcébe.

A terjedése megfelelő rovarvédelemmel és jó gyomirtással mérsékelhető.

A vírussal fertőzött növények sárga-tarkák, már ősztől deformálódást és fejlődési rendellenességet mutatnak.

Nem az állománnyal azonos mértékben fejlődik, a növények deformáltak és a kötödés is később vagy csak részben jön létre.

A becők mérete kicsi, romlik az ezer mag tömeg és a fertőzött magok csíraképessége nincs 50%-os. Komoly terméskiesést okozhat.

Közvetlen védekezési lehetősség nincs, a megelőző jellegű rovar és gyomvédelem, az egészséges fejlődés fenntartása ad jó eredményt.

 

Repce virágelzöldülés (Clover dwarf phytoplasma)

A fitoplazmák terjesztésében a kabócáké a jelentős szerep.

A fitoplazma az ízközök rövidülését, a becők deformálódását, a teljes növény gátolt növekedését okozza.

A virágzáskor a virágok zöldülése jelenti a jelenlétet, a fertőzött növények kevés virágport termelnek, és szinte nincs is kötödés, vagy csak részleges.

Száraz meleg időjárás a kabócák felszaporodásának, az a fertőzésnek kedvez.

Közvetlen védekezés, a rovarölő szeres kezelések számának növelésével  a kártétel elkerülhető.

 

Repce levélgöndörödése (Turnip mosaic potyvírus)

A vírus fertőzése a levelek göndörösödésével, kivilágosodásával kezdődik.

A szokásos vírusvektorok terjesztik, bár ez mechanikailag is átvihető.

A leveleken az erek kivilágosodnak, mikroelem hiány tüneteihez hasonló jeleket produkálnak.

Az idősebb leveleknél anticiános elszíneződés is tapasztalható. Itt is gátolt növekedés, tipikus vírusfertőzés tüneteit mutatják a fertőzött növények.

Ha sor kerül a virágzásra, a virágzati tengelyek görbültek, pödröttek lesznek.

Ha becőt is tud hozni, csomósak, görbültek, maghiányosak és satnyák lesznek.

 Nagyobb fogékonyság a sűrű repcefelület közelében lévő répatábla, ahol a levéltetvek terjeszthetik.

Természetesen megfelelő védekezés esetén nincs fertőzés.

 

Repce peronoszpóra  (Peronospora brassicae)

A gomba képletei a fertőzött növényi maradványokon telelnek át.

Az oospórák telelnek át, de micéliumos fertőzése az őszi, csiratömlőket fejlesztve fertőz.

Kártételét csapadékos hűvös időjárásban már ősszel megkezdi, a kelő gyenge növényeken jelentős kártételt okoz.

Eredményesen védekezhetünk megelőzően az őszi nitrogénadagok körültekintő kijuttatásával, a jól megválasztott állományűrűséggel.

Az őszi repceleveleken kivilágosodó sárga barnás, alul  fehér penészgyepes foltként jelenik meg a leveleken.

Képes a teljes lélegző felületet megszüntetni a sokszor csak két-három leveles repcén.

Erős fertőzési nyomáskor kémiai védekezés is szükséges lehet a peronoszpóra elleni felszívódó hatóanyagokkal.

 

 

A repce gombaölőszeres védelme a vetéstől, a deszikálásig tart.

Eredményes termesztést és optimális csapadékot kívánok mindenkinek. Jó munkát!

 

Lévay László területi képviselő

+36-30/439-7657

[email protected]