A facélia (mézontófű)

A közönséges mézontófű (facélia)a méhvirágfélék családjába tartozó, legjobban mézelő növény, mely hektáronként akár 800 kg méz szolgáltatására képes.

A növény vetésterülete az utóbbi években megnövekedett, melynek elsődleges oka a németországi vetőmag keresleti igény megemelkedése

. Ezenkívül a növény jól beilleszthető a különböző agrárkörnyezet-gazdálkodási programokba, jó talajállapotot hagy maga után,gyökérzetének fonálféreg ölő (nematicid) hatása miatt értékes a vetésváltásban is.

A facélia egyéves, 40-90 cm magas,felálló, szőrökkel borított növény.

Szára felül elágazó, üreges, zöldes barna színű. Levelei szórt állásúak, szárnyasan szeldeltek.

Virágzata füzérszerű,folyamatosan nyíló, sötét vagy világoskék színű fehéres, illetve lilás erezettel.

Termése egyrekeszű, négy magvú tok. Magyarországon elsősorban vetőmagnak termesztik.

 

 

Termőhelyi igények:

A kötött agyag, a silány homok,és a szik kivételével mindenhol termeszthető növény.

Leginkább a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású és tápanyagban gazdag vályogtalajokat kedveli.

Legbiztonságosabban a jó minőségű, közép-kötött talajokon terem meg.

A nitrogénben dús talajokon könnyen megdől, ami nehezítheti a betakarítást, és terméscsökkenést is eredményezhet.

 

Termesztés módszere:

Legjobb előveteményei az istállótrágyázott kapás és rostnövények, valamint a tavaszi kalászosok .Legkedvezőbbnek két kalászos közé történő vetése javasolható.

Magja nehezen tisztítható, azért fontos követelmény a termelésre kiválasztott terület gyommentessége.

Jó előveteménye minden növénynek. Vetőmag termesztésben 3 évig nem kerülhet önmaga után.

A talaj előkészítése előtt lényeges a megfelelő terület kiválasztása. Nagy figyelmet kell fordítani a tábla gyomviszonyaira.

A facélia számára szükséges talaj előkészítési munkákat a használat módja(vetőmag, zöldtrágya) határozza meg.

Vetőmag termesztésnél ez leggyakrabban az őszi tápanyag visszapótlásból,az alapművelésből, annak talajtípustól függő esetleges őszi elmunkálásából,valamint a tavaszi vetőágy készítésből áll.

Az alapművelés mélysége legalább 25-30 cm legyen, melyhez ekét használjunk.

Zöldtrágya-, vagy takarmánynövénynek termesztve 18-20 cm-es mélységű talaj előkészítést alkalmazzunk.

Fontos az őszi mélyszántáselvégzése, a tavaszi vetéshez szükséges ülepedett magágy miatt.

A tavaszi szántás minden esetben káros a vízveszteség miatt. Ezért a tavaszi talaj előkészítésnél törekedni kell a talaj vetés előtti megfelelő állapotára.

A facélia egyenletesen megmunkált, apró morzsás, barázdamentes talajba kerüljön. A művelési mélység 4-5 cm-nél ne legyen mélyebb.

Sima henger alkalmazása feltétlenül szükséges laza szerkezetű homok és kotu talajok esetében.

A henger egy- két órás késéssel kövesse a vetőágy készítő gépeket. Kötöttebb talajoknál a vetés előtti hengerezés elhagyható.

 

A facélia rövid tenyészidejű,ezért könnyen felvehető tápanyagokat igényel.

Frissen istálló trágyázott területen, részben a gyomosító hatás és részben a túlzott nitrogén ellátás miatt nem javasolható.

Trágyázását főként műtrágyákkal kell biztosítani. A foszfor műtrágyák hatásukat főképpen a magtermés növelésében és az érésgyorsításában fejtik ki.

A kálium műtrágya a szár szilárdítására, és a magcsírázó képességének növelésére hat.

A foszfor és a kálium műtrágyát ősszel kell ki juttatni.

A nitrogént, tekintettel a növény megdőlésre hajlamosságára mérsékelten adagoljuk.

A facéliának nitrogén műtrágyára elsősorban kora tavasszal van szüksége, amikor a talaj nitrogénszolgáltató képessége kismértékű az alacsony talajhőmérséklet miatt.

Javasolt műtrágya mennyiség hatóanyagban kifejezve:

• Nitrogén: 34 kg/ha
• Kálium: 45-65 kg/ha
• Foszfor: 45-55 kg/ha

A vetőmag célra termesztett facéliát március második felében vessük el.

A késői vetés csapadék nélkül,hiányos keléssel, kellően meg nem erősödött növényállománnyal jár, melynek következménye lehet az egyenetlen érés.

A korai vetés is eredményezheti a növény egyenetlen kelését, a kikelt növények megfázását, valamint gyenge fejlődést. A vetés mélysége kb. 2-3 cm legyen, könnyű talajokon 3-4 cm.

Vetésnél ügyeljünk a dupla gabona sortáv betartására, a felhasznált vetőmag mennyisége 6-8 kg/ha legyen.

 

Növényvédelem, növényápolás:

A mézontófű magvainak csírázása két hétig is eltarthat. A növény kezdeti fejlődése lassú, ilyenkor gyomelnyomó-képességük minimális.

Amennyiben a 25-30 napig is eltartó gyenge kezdeti fejlődés idején a gyomok elnyomják a fejlődőállományt, érdemi termésre már nem számíthatunk.

A gyomokkal való versengés,illetve a gyommentes növényállományok kialakítása a vetőmagtermesztésnél megkövetelt elem.

Ehhez gyakran nem elegendő a talajok vetés előtti gyomirtása,szükség szerint védekezni kell a vetés után kelő gyomnövények ellen.

A facélia állományban leggyakoribb gyomnövények a ragadós galaj, a vadrepce, a repcsényretek, a héla zab, a csattanó maszlag és egyéb kapáskultúrákra jellemző gyomnövény és a fenyércirok.

A sűrű vetésű (gabona sorköz)állományban nincsen lehetőség a mechanikai gyomirtásra, így vegyszeres megoldást kell választanunk.

A facélia „kiskultúrának” számít,így gyomirtószer ebben a növényben nincs engedélyezve.

Amennyiben agrotechnikai módszerekkel nem kezelhető a gyomosodás, akkor eseti engedély kérelme szükséges.

Facéliában az állománykezelés elterjedt, a linuron, illetve aklopiralid hatóanyagot tartalmazó készítmények alkalmazásával.

A linuron hatóanyaggal szemben az ellenállóságot a kultúrnövény levélfelületén kialakult összefüggő viaszréteg biztosítja.

Erős egyszikű fertőzés esetén valamely speciális egyszikűirtó használata is kérelmezhető.

Kórokozók és állati kártevők a facéliában jelentős kárt nem okoznak, ezért a kémiai védekezés szükségtelen.

A facéliát egyenetlen magérés jellemzi. A magok egy növényen, sőt egy virágzaton belül sem érnek egyszerre.

A növény felső részén lévő magok érését ilyenkor nem várhatjuk meg, mert a túlérett alsó virágzatban található magvak kiperegnek.

Ennek elkerülése érdekében deszikkálószer alkalmazása javasolható, eseti engedély megkérése után.

 

Összefoglalva megállapítható,hogy Magyarországon a facéliát ugyan kis területen termesztik, de a vetésforgóban akár jelentős szerepet tölthetne be.

Rendkívül jó elővetemény,mivel megfelelő talajszerkezetet hagy maga után. A magtermesztésen kívül zöldtrágya növényként is használható.

A Kárpát-medencében európai összehasonlításban legjelentősebb a méhészet, illetve méztermelés területén.

A kultúrnövények közül ez a növény az, amely hektárba vetítve a legnagyobb mennyiséget nyújtja.

Az említett előnyök alapján érdemes lenne a facéliát nagyobb területen termeszteni.

 

 

Gyulai Balázs

Botta Edina Fejér Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága, Velence