Az elmúlt évek enyhe telei után 2025 januárja végre visszahozta azt az időjárási mintát, amelyet a mezőgazdaság régóta hiányolt: tartós hideget, havat és valódi téli körülményeket. Bár a közvélekedésben a fagy gyakran kockázatként jelenik meg, agrárszakmai szempontból éppen az ellenkezője igaz: a szántóföldi növények, a kertészeti kultúrák és még a beporzók, köztük a méhek számára is alapvető jelentőségű.
Nem árt, sőt, véd
A növények többsége télen mélynyugalmi állapotban van, vagyis biológiailag felkészülten várja a hideget. A hóval kísért fagy ilyenkor nem károsítja, hanem védi az állományokat. A hótakaró természetes hőszigetelő rétegként óvja a gyökérzónát a talaj menti extrém lehűléstől, csökkenti a felfagyás veszélyét, és mérsékli a hirtelen hőingadozásokat. Ez különösen fontos az őszi vetések – például az őszi búza, az árpa vagy a repce – esetében, ahol a gyökérkárosodás közvetlen terméskiesést okozhat.
A hideg tél ugyanakkor vízgazdálkodási szempontból is kulcsfontosságú. Az olvadó hó lassan szivárog be a talajba, feltöltve a felső rétegeket, és – kedvező esetben – a mélyebb talajszinteket is. Magyarországon januárban jól látszott ez a hatás: bár az elmúlt 90 nap csapadékmérlege országosan hiányt mutatott, az Alföldön lehullott hó és eső átmenetileg telítette a felszín közeli rétegeket, belvízfoltokat is kialakítva. Ugyanakkor a szakemberek szerint a tavaszig tartó időszak kulcskérdése az lesz, sikerül-e a talaj felső egy méterét is feltölteni, mert ez adhat víztartalékot a nyári aszályos hónapokra.
(Illusztráció: Horizont Média)
A növényvédelmet is segíti
A fagy jelentőségét növényvédelmi szempontból sem lehet eléggé hangsúlyozni. A tartós hideg gyéríti az áttelelő kártevők populációit, gyengíti a gombás és bakteriális kórokozók fertőzőképleteit, így tavasszal kisebb nyomással indul a vegetáció. Ez nemcsak kevesebb növényvédelmi beavatkozást jelenthet, hanem költségcsökkentést és környezetkímélőbb gazdálkodást is.
Kevesebb szó esik róla, de a fagy a méhek számára is létfontosságú. A hideg tél stabilizálja a telelő méhcsaládok életciklusát: a kártevők – például a Varroa atka – szaporodása lassul, a méhek anyagcseréje visszafogottabb, így kevesebb tartalékot égetnek el a tél folyamán. Emellett a tavaszi indulás is kiszámíthatóbbá válik, ami kulcsfontosságú a korai virágzású kultúrák beporzásánál.
Még a spanyoloknál is behűtött a hideg
Hasonló folyamatok játszódtak le Spanyolországban is, ahol a 2024–2025-ös tél szokatlanul kedvezően alakult a kertészet számára. A mediterrán termőtájakon – Murciától Lleidáig – 150 és 800 óra közötti, 7 °C alatti hidegösszeg gyűlt össze, csapadékos, borult időjárással kísérve. Ez ideális feltételeket teremtett a csonthéjas gyümölcsfák nyugalmi állapotának lezárásához, ami homogénebb virágzást és jobb terméskötődést ígér. Különösen a kajszi és a cseresznye profitál ebből, de az őszibarack és a nektarin – köztük a gyorsan terjedő lapos nektarin fajták – is előnybe kerülhetnek.
Agrárágazat Tudástár: Hidegösszeg – A hidegösszeg a téli nyugalmi időszakban összegyűlő, jellemzően 7 °C alatti órák száma, amelyre sok gyümölcsfajnak szüksége van a rügyek „felébredéséhez”; ha elegendő hideg gyűlik össze, tavasszal egyenletesebb virágzás és jobb terméskötődés várható, míg a hiánya elhúzódó, egyenetlen fakadást okozhat.
