A számos külső kihívásnak kitett mezőgazdaságban a külső kockázatokkal szemben minden gazdaságnak védelemre van szüksége, akár piaci versenyről, járványos állatbetegségekről, akár fagyról, aszályról, növényvédelmi fenyegetésről van is szó. Ebben van fontos szerepe a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszernek.
Túlmutat a hagyományos kárenyhítésen
A tudatos kockázatkezelés egyik fontos eszköze a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer, amelyhez 2026-ban február 1. és február 28. között csatlakozhatnak a termelők. A rendszer célja, hogy a gazdák jövedelmének ingadozását ne csak az időjárási károk, hanem a piaci és járványügyi kockázatok esetén is mérsékelje. Az agrárminiszter szerint tavaly év az állattenyésztést a ragadós száj- és körömfájás, valamint az afrikai sertéspestis elleni védekezés többletköltségei terhelték, a gyümölcs- és szőlőtermesztők súlyos tavaszi fagykárokat szenvedtek el, míg a szántóföldi növénytermesztők több térségben jelentős aszállyal küzdöttek. Ezekhez a termelési veszteségekhez piaci működési zavarok is társultak, ami tovább növelte a gazdálkodók kockázatait, mondta videoüzenetében Nagy István. A krízisbiztosítási rendszer 2021 óta működik, és kifejezetten azokat a helyzeteket kezeli, amelyek a hagyományos mezőgazdasági biztosításokon és a kárenyhítési rendszeren túlmutatnak. Ide tartoznak az állat- és növénybetegségek járványszerű megjelenése, a termelési költségek hirtelen növekedése, az árzuhanás vagy akár a piacvesztés is.
Elköteleződés és adatszolgáltatás
A csatlakozás hároméves elköteleződést jelent a termelők számára. Az aktív tagsággal rendelkező gazdálkodók az agrár-kárenyhítési eljárás során ugyanakkora mértékű juttatásra jogosultak, mint a díjrendezett mezőgazdasági biztosítással rendelkezők. A rendszer fenntartásához évente egy mérsékelt pénzügyi hozzájárulást kell befizetni a Krízisbiztosítási Alapba.
A tagsághoz adatszolgáltatási kötelezettség is kapcsolódik, amely a jövedelmi és üzemméret-adatokra terjed ki, ám az elmúlt időszakban ez a folyamat jelentősen egyszerűsödött, csökkentve az adminisztrációs terheket. A kompenzáció kifizetése ráadásul a korábbi évekhez képest gyorsabban történhet, miközben a támogatás mértéke az igazolt jövedelemkiesés akár 70 százalékát is elérheti.
Az Agrárminisztérium szerint a krízisbiztosítás nem váltja ki a gazdálkodói döntéseket, de fontos eszközt ad a termelők kezébe ahhoz, hogy kiszámíthatóbbá tegyék működésüket egy egyre bizonytalanabb gazdasági és természeti környezetben.
(forrás: AM)
Agrárágazat Tudástár: Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer – A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer a termelők jövedelmének ingadozását csökkenti olyan helyzetekben, amelyek túlmutatnak a hagyományos biztosításokon és kárenyhítésen: kezeli a piaci zavarokat, az árzuhanást, a járványos állat- és növénybetegségek hatásait, valamint a hirtelen költségnövekedést, és igazolt jövedelemkiesés esetén akár 70%-os kompenzációt is nyújthat.
