A kukorica rovarvédelme 2026-ban különösen nagy figyelmet igényelhet – hangzott el a DEATC Debrecen-Látókép Kísérleti Telepén tartott szántóföldi bemutatón.
Az FMC-Agro által szervezett esemény egyik fő üzenete az volt: miközben a kukorica vetésterülete az elmúlt években jelentősen csökkent Magyarországon, a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke áttelelő állománya nem tűnt el vele együtt. Ez különösen veszélyes helyzetet teremthet: ha kevesebb a kukorica, a kártevők nyomása kisebb területre koncentrálódhat. Vagyis nem biztos, hogy a termelő kevesebb problémával találkozik – könnyen lehet, hogy ugyanaz a kártevőnyomás kevesebb táblán jelenik meg, erősebben.
A kártevők nem naptár szerint dolgoznak
A gyapottok-bagolylepke esetében már a szezon elején is erős fogásokról számoltak be: Dél-Békésben egy csapda egynapi fogása kiugróan magas volt. A bemutatón elhangzott, hogy a védekezés időzítését nem megszokásból, hanem csapdaadatok és állományvizsgálat alapján érdemes meghatározni. Ebben segíthet az FMC-Agro Arc™ farm intelligence rendszere, amely a kukorica lepkekártevőinek megjelenését és rajzását követi. A kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke külön térképen figyelhető, így a termelő nem általános országos helyzetképre, hanem a saját térségéhez közelebb álló adatokra alapozhatja a döntését.
A rajzáscsúcsot kell eltalálni
A rovarölő szeres védekezésnél nem az a kérdés, hogy lesz-e moly, hanem az, hogy mikor érdemes beavatkozni. Hidegebb és melegebb évjáratok között akár hetekben mérhető eltérés is lehet a rajzás dinamikájában. Aki csak a naptárat nézi, könnyen túl korán vagy túl későn permetezhet. A bemutatón ezért külön hangsúlyt kapott a rajzásmegfigyelés. A csapdaadatok abban segítenek, hogy a kezelés akkor történjen, amikor a tojásrakás és a fiatal lárvák megjelenése alapján a legnagyobb eséllyel lehet megfogni a kártevőt. Ez különösen fontos a kukoricamolynál és a gyapottok-bagolylepkénél, mert a lárvák rejtett életmódja miatt a késlekedés gyorsan hatékonyságvesztést okozhat.
Egy elcsúszott nap is sokba kerülhet
A bemutatón a Coragen® 20 SC rovarölő szer szerepét is kiemelték. A készítmény kukoricában a lepkék és rágó kártevők ellen alkalmazható, és a kukoricamoly, valamint a gyapottok-bagolylepke megfigyeléséhez az Arc™ farm intelligence applikáció is rendelkezésre áll. Elhangzott az is, hogy a Coragen® 20 SC hosszú tartamhatása miatt akkor is biztonságot adhat, ha a kijuttatás egy-két nappal elcsúszik az ideális időponthoz képest. A kukoricamoly elleni döntésnél iránymutatásként a 6-7 százalékos lárvafertőzöttséget említették: ennél a szintnél a védekezés már jó eséllyel megtérülhet.
Nemcsak termést, minőséget is menthet
A rovarvédelem jelentősége nem áll meg a termésmennyiségnél. A kukoricamoly és a bagolylepke rágása sérüléseket okoz a növényen és a csövön, a sebek pedig kaput nyithatnak a toxintermelő gombák előtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kártétel nemcsak mázsákban, hanem minőségi levonásban vagy értékesítési kockázatban is visszaüthet. Az FMC-Agro szakmai anyagai is kiemelik: a kukorica minőségét alapvetően befolyásolja a toxinszennyezettség mértéke. A rovarkártevők elleni védekezés ezért nem pusztán növényvédelmi kérdés, hanem piaci kérdés is. Aki a molykártevőket elengedi, az nemcsak termést veszíthet, hanem rosszabb értékesítési pozícióba is kerülhet.
A drón jó eszköz, de nem csodaszer
Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a Coragen® 20 SC Magyarországon először kapott drónos kijuttatási engedélyt kukoricában, többek között szemes, siló-, vetőmag-, csemege- és pattogatni való kukorica kultúrákban. Ez főként kisebb táblákon, nehezen járható területeken vagy hidas permetezőgép hiányában jelenthet alternatívát. Ugyanakkor az előadók hangsúlyozták: a dróntechnológia önmagában nem garancia a sikerre. A permetlé mennyisége, az időjárási körülmények, a cseppméret, az elsodródás kockázata és a szakmai időzítés ugyanúgy döntő tényezők.
A gyomok is korán csökkentik a terméskilátásokat
Bár a bemutató kukoricás blokkjában a rovarvédelem kapott erős hangsúlyt, a gyomirtás jelentőségét is ki kell emelni. A kontrollparcellák jól mutatták, milyen gyorsan termésveszteséggé válhat a kezeletlen gyomnyomás. Az FMC-Agro kukorica-gyomirtási ajánlataiban a Successor® TX is szerepel, amely petoxamid és terbutilazin hatóanyag-kombinációval a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen biztosít széles hatásspektrumot. A technológia egyik fontos eleme a talajon keresztüli tartamhatás, ugyanakkor a megfelelő hatáskifejtéshez a bemosó csapadék kulcskérdés. Ez a 2026-os, helyenként szélsőséges csapadékeloszlás ismeretében különösen fontos gyakorlati szempont.
Idén a rutin kevés lesz
A látóképi bemutató egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kukoricában 2026-ban nem a rutin lesz a legjobb tanácsadó. A gyomirtást, a rovarvédelmet és a minőségvédelmet nem különálló döntésekként, hanem egy technológiai lánc elemeiként kell kezelni. Aki csapdaadatokra, helyszíni megfigyelésre és időben meghozott döntésekre épít, az nemcsak termést, hanem minőséget is menthet. A kártevők idén is ott lesznek a táblákban – a kérdés inkább az, hogy a védekezés is időben ott lesz-e.
Agrárágazat Tudástár: Rajzásmegfigyelés – A rajzásmegfigyelés a lepkekártevők és más rovarok megjelenésének nyomon követésére szolgáló növényvédelmi módszer. Feromoncsapdák és digitális megfigyelőrendszerek segítségével meghatározható a rajzás intenzitása és csúcsideje, így a védekezések pontosabban időzíthetők. A kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke esetében a megfelelő időben végrehajtott kezelés jelentősen javíthatja a védekezés hatékonyságát és csökkentheti a termés- valamint minőségveszteséget.
