Az IGC szerint 2025–26-ban a globális búzaliszt-kereskedelem 16 millió tonnára csökkenhet búzaegyenértékben, ami 3%-os visszaesés az előző szezonhoz képest. Ez már a második egymást követő éves mérséklődés, és egyben négyéves mélypontot jelentene. A legnagyobb fékező tényező Irak és Szudán importjának visszaesése: előbbiben a hazai őrlőkapacitás bővülése és a helyi gabonatermelés erősödése, utóbbiban az őrlés újraindítása csökkenti a lisztbehozatalt.
A piacon közben vegyes folyamatok látszanak. Afganisztán, Szíria és Bolívia importja nőhet, Szíria pedig rekordközeli, 1 millió tonnás vásárlásával a világ második legnagyobb importőrévé válhat. Exportoldalon Egyiptom visszaesése látványos, Törökország pedig ugyan növeli kivitelét, de továbbra is a korábbi átlagok alatt marad. Az IGC 2026–27-re már enyhe élénkülést vár, de ezt továbbra is erősen befolyásolhatják az importárak, a geopolitikai helyzet és a kulcsfontosságú országok belső biztonsági viszonyai.
Agrárágazat Tudástár: Búzaegyenérték – Búzaegyenértéknek azt az összehasonlító számítási módot nevezzük, amelyben a feldolgozott búzatermékek, például a búzaliszt kereskedelmi mennyiségét az annak előállításához szükséges búza tömegére vetítik vissza; így a nemzetközi lisztkereskedelem jobban összevethető a nyers búza világpiaci forgalmával és készletmozgásaival.
