Öntözzünk, mert egyre nagyobb az aszály

Írta: Agrárágazat-2021/10. lapszám cikke - 2021 október 17.

Szabályok, információk az öntözéses gazdálkodáshoz

A klímaválság következményeként és Magyarország klimatikus adottságai miatt fokozottan nagy az aszályveszély hazánkban.

vízcsepp

Az előrejelzések szerint a globális felmelegedés következményeként a 21. század végére az átlaghőmérséklet Magyarországon akár 3,5 fokkal emelkedhet, ennek következményeként egyre gyakoribbá válnak az aszályos esztendők, és a szárazság mértéke is egyre nő. A gazdasági károk megelőzése és az esetleges kárenyhítés miatt a Kormány, valamint az Agrárminisztérium feladatául tűzte ki a több lépcsőben érvényre jutó megelőzési stratégia kialakítását.

Első lépésként az Agrárminisztérium 2019-ben elkészítette az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. CXIII. törvény tervezetét, amely elfogadását követően 2020. január 1-jén hatályba is lépett. A törvény célja a magyar mezőgazdaság versenyképességének növelése, illetve a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt erősödő negatív hatásainak csökkentése. E jogszabály a mezőgazdasági öntözésre vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza. A Nemzeti Földügyi Központ, a Nemzeti Földalapkezelő szervezet jogutódjaként 2019. július 1-jén kezdte meg működését, az agrárminiszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerveként. Feladatkörét tekintve három fő területtel foglalkozik:

  • az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos feladatok,
  • az erdészeti igazgatási feladatok,
  • az öntözési koordinációs feladatok ellátásával.

Az utóbbi ellátására állították fel az Öntözési Ügynökséget. Az Öntözési Ügynökség feladatait az alábbi kilenc pontban rögzíti a vonatkozó jogszabály:

a) az aszálykárok megelőzése és csökkentése érdekében az öntözéses gazdálkodás terjesztésében történő közreműködés;
b) a termelői öntözési szükségletek, vízigények elemzése, valamint javaslatok kidolgozása az öntözést akadályozó tényezők megszüntetése érdekében;
c) az öntözéses gazdálkodás területspecifikus feltételrendszerének (területorientált, területspecifikus növénytermesztés) a kidolgozása;
d) a gazdaságosan ellátható öntözési körzetek és az öntözési közösségek mérethatékony területének meghatározása; e) öntözési szaktanácsadás megszervezése, az öntözési közösségek szakmai támogatása;
f) nemzeti öntözési mintaprojektek üzemeltetése;
g) a harmadlagos művek üzemeltetése, fejlesztése, a harmadlagos művek öntözővíz-szolgáltatásának koordinálása;
h) öntözéses gazdálkodás alapadatait tartalmazó informatikai rendszer üzemeltetése, az öntözéses gazdálkodással összefüggő hazai (vízhasználat havi jelentése) és nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő agrotechnikai alapadatok szolgáltatása;
i) részvétel az öntözési célú állami vízgazdálkodási fejlesztések előkészítésében, öntözésfejlesztéssel kapcsolatos uniós támogatási programok tervezésében.

öntözés

Az aszály elhárításának természetesen a legkézenfekvőbb megoldása a mezőgazdasági öntözés. A mezőgazdasági öntözés a természetes csapadék pótlása céljából háztartási vízigényeket meghaladó mennyiségű víz kijuttatása mesterséges módon a növénytermesztés hatékonyságának növelése, illetve a gyepterületek fenntartása érdekében. Hazánk a korábbi vízelvezetés modellje helyett a vízmegtartás modelljére törekszik, az öntözés során a lehullott csapadékot használják fel. A Vidékfejlesztési Programon belül az öntözéses beruházásokhoz kapcsolódó pályázati feltételek módosításra kerültek az elmúlt időszakban, annak érdekében, hogy minél többen és jobb feltételekkel pályázhassanak az öntözéses gazdálkodás megvalósítására. Szarvason kialakításra kerül egy öntözésfejlesztési bemutatógazdasági és képzési központ, amelynek célja, hogy a gazdák a gyakorlatban megismerjék az öntözéses technológiákat és azok eredményeit. A törvény végrehajtási rendelete részletesen taglalja az öntözési szolgalom alapítására vonatkozó rendelkezéseket, az egyszeri és igénybevétel szerinti kártalanítás menetét, összegét, az öntözési közösségek elismerésének és az öntözési körzet kialakítására vonatkozó eljárást. Az öntözési szolgalom alapítása során rengeteg kitételnek kell megfelelni, de ami a legfontosabb, hogy a szolgalom alapítása során az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát a szolgalom nem zárhatja ki és nem is akadályozhatja. Az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelmet a vízügyi hatóság vízilétesítmény létesítése, vízimunka elvégzése esetén a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban, vízhasználat esetén a vízjogi üzemeltetési eljárásban bírálja el. Az öntözési szolgalom keletkezésére tekintettel fizetendő egyszeri kártalanítás kötelezettségéről és mértékéről a vízügyi hatóság az öntözési szolgalom alapításakor határoz. A kártalanítás összege az érintett területre = terület nagysága ha-ban × a terület átlagos aranykorona-értéke × igénybevételi szorzó 1 (földfelszíni és egyes erdőterületek esetén föld alatti öntözési beruházások esetén) vagy 0,3 föld alatti öntözési beruházások esetén).

öntözés

Az igénybevétel szerinti kártalanítási igényt a földhasználó minden gazdálkodási évet követő év március 1-ig jelezheti a vízjogi engedélyező felé. A kártalanítás összegének megállapítására a termelőtevékenység során igazoltan felmerült költségeket lehet számításba venni. Öntözési közösség lehet gazdasági társaság, szövetkezet vagy termelői csoport, akit az agrárpolitikáért felelős miniszter a közösség kérelme alapján annak elismer. Ha a miniszter elismeri az öntözési közösséget, akkor kijelöli az öntözési körzetet, és tájékoztatja az öntözési közösséget az igénybe venni kívánt víztestek állapotáról, továbbá a víztestek állapotával kapcsolatos információk nyilvános elektronikus elérhetőségéről. Az öntözési közösség az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztést, ipari növénytermesztést és kertészeti zöldség-gyümölcs termesztést egyidejűleg is végezhet.

A vízgazdálkodási célokat – így az öntözést –szolgáló vízilétesítmények műszaki tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során tekintettel kell lenni arra, hogy azok a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgálják.

Vízmérés – vízmérővel

Az öntözésnél – vízbeszerzési létesítményenként – a kivett víz mennyiségét meg kell határozni, amelyet folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel kell mérni:

– felszín alatti vízkivétel esetén akkreditált kalibrálólaboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel vagy– felszíni vízkivétel esetén hiteles vagy kalibrált vízállásmérővel vagy kalibrált vízhozammérővel.

Több vízbeszerzési létesítményt csak akkor lehet összevontan mérni, ha azok vízkészletének jellege (felszíni víz, talajvíz, rétegvíz stb.) és vízminőségi kategóriája (I. osztályú, II. osztályú stb.) azonos.

öntözés

Vízmérés – mérőeszköz hiányában

Ha a mérés műszaki szempontból és méréstechnikailag nem megoldható, akkor a mérőeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni. Mérőeszköz hiányában a vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a számított vízhasználatra érvényes (m = 2) szorzószámot kell alkalmazni.

Az öntözőtelep létesítményeit úgy kell kialakítani, elhelyezni, méretezni, hogy

– az ellátandó terület tervezett vízszükséglete a szükséges időben és vízszintmagassággal biztosítható legyen;

– azonban a csatornákban a mértékadó vízhozamhoz tartozó vízszint legalább 30 cm-rel a terep felszíne alatt maradjon;

– a telepen kívüli belvízelvezetéssel összhangban legyen;

– árasztó öntözésre berendezett telepet szivárgóárokkal, illetve vízelvezető árokkal kell körülvenni, és az összegyűlő vizet el kell vezetni.

Az öntözés célját szolgáló nyomócsőhálózatot és szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy

– üzem közben a nyomás ellenőrizhető, meghibásodás esetén a hibás szakasz kiiktatásával a részleges üzemelés biztosítható legyen (víztelenítők, légtelenítők);

– főnyomócső-vezetéket belterületen csak akkor lehet átvezetni, ha más műszaki megoldás nem alkalmazható;

– nyomócsővezeték: a nyomócsőhálózat takarása legalább 0,8 m-es kell hogy legyen, mélyművelésű területen legalább 0,3 m-rel a mélyművelésű szint alatt kell elhelyezni;

– irányváltozásait, elágazásait, végeit elmozdulás ellen biztosítani kell;

– esőztető telep nyomócsővezetékébe hígtrágya-becsatlakozást csak a nyomásközpont zárt területén kívül szabad létesíteni;

– a nyomócsőre telepített műtárgy, szerelvény földből kiálló vagy a művelési zónában levő részeit a művelőgépek okozta mechanikai sérülés ellen védeni kell. Magas növésű kultúrában a műtárgy helyét jól láthatóan meg kell jelölni;

– nyomvonalát, valamint más vezetékkel és kábellel való keresztezését jól láthatóan meg kell jelölni.

– az öntözőcső-hálózatot csak nyomáspróba és próbaüzemelés után szabad üzembe helyezni.

A magyar vízgazdálkodás jövőjét az épp zajló öntözési pályázatok is meghatározzák

Csepegtető vagy mikroszórófejes öntözőtelepek

– szárnyvezetékeit és felszálló ágát úgy kell elhelyezni, hogy a talajművelést ne akadályozzák, a talajművelő gépek ne okozzanak mechanikai sérülést, ne tegyenek kárt a csepegtetőcsövekben, -testekben, szórófejekben, tartószerkezetekben;

– a szűrő és tápoldatozó központokat úgy kell tervezni, illetve kialakítani, hogy a csepegtetőtestekhez, szórófejekhez ne kerüljön szennyeződés.

Jogforrások:

  • 2019. évi CXIII. törvény az öntözéses gazdálkodásról
  • 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelet az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról
  • 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
  • 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
  • 30/2008. (XII. 31.) KvVM-rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról
  • 43/1999. (XII. 26.) KHVM-rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról
  • 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról
  • NAK-tájékoztatók

„A magyar vízgazdálkodás jövőjét az épp zajló öntözési pályázatok is meghatározzák, hosszú távon viszont valószínűleg a tározótavak építése jelentheti a megoldást” – hallhattuk a kalocsai Csíplek konferencián Nagy István agrárminisztertől. Ugyanis öntözési fejlesztési elképzeléseinket az Európai Újjáépítési Alap visszautasította, az európai szinten terjedő korlátozások, erősen visszafogott öntözésfejlesztések miatt. Egyre gyakrabban kell idehaza is mérlegelni akár gyümölcstermesztő és állattartó telep vízjogi létesítési engedélyeztetése között is, hisz az ivóvíz megőrzéséért való aggodalom egyre kisebb felhasználási lehetőséget biztosít a mezőgazdaságnak. Ezért már nemcsak öntözésben, de termesztéstechnológiában, talajművelésben is szemléletet kell váltanunk a talajvízháztartás fenntartása érdekében.

Kropf Mária