Kiverte a biztosítékot a „mérgező” magyar almáról szóló cikk

Egy európai civil szervezetek által jegyzett vizsgálatra hivatkozó cikk komoly – finoman fogalmazva – vitát váltott ki a magyar almatermesztés megítéléséről. Az írás azt sugallta, hogy a hazai termesztésű almák növényvédőszer-terhelése európai összevetésben is kiemelkedően magas, sőt csecsemők és kisgyermekek számára sem alkalmas… Nem csoda, hogy a súlyos állítások éles szakmai kritikát kapnak.

Szakma helyett természetvédők

A Telex cikke nem kertészeti szakmai forrásokat, hanem természetvédőket idézve arról ír, hogy a PAN Europe és az MTVSZ 59 almamintát vizsgált 13 európai országban. Az almák 85%-ában többféle, és szinte 100%-ában legalább egy növényvédőszer-maradványt mutattak ki. A hagyományos termesztésű almákat évente átlagosan ~30 alkalommal permetezik. A magyar minták 100%-a tartalmazott legalább egy PFAS-peszticidet, 60%-ukban neurotoxikus hatású szert találtak, és 1 mintában határérték feletti rovarölő szert mértek. A jelentés szerint az EU nem vizsgálja a szermaradványok együttes („koktél”) hatását, ezért a szerzők bioalma fogyasztását javasolják.

Pont az EU-ban nem jellemző…

Az írást több oldalról is támadják amiatt, hogy módszertanilag nem kellően alátámasztott következtetéseket von le. Ezzel alkalmas – az amúgy is kihívásokkal küzdő – magyar almatermesztés jó hírének rontására. A bírálók szerint a vizsgálat nem reprezentatív: 13 európai országban összesen 59 almamintát elemeztek, Magyarországról mindössze ötöt, miközben nem derül ki egyértelműen sem a mintavétel módja, sem az almák pontos származása. Ez különösen problémás abból a szempontból, hogy több kimutatott hatóanyag nem jellemző a hazai gyakorlatra, így nem bizonyítható, hogy valóban magyar almákról van szó.

A cikk súlyos egyoldalúságát erősíti, hogy nem foglalkozik az importtal, ami sok esetben olyan régióból származik, ahol sokkal alacsonyabb szintű élelmiszerbiztonsági szabályozás érvényes, mint az EU-ban. A cikk nem foglalkozik egyes európai és hazai áruházláncok szigorú saját előírásaival. Márpedig ezek között több olyan is működik Magyarországon is, amely még az eleve alacsony európai uniós szermaradvány-határértékeknél is szigorúbban állapítja meg a forgalmazott gyümölcsök, zöldségek megengedett ilyen jellemzőit.

Nagyon szigorú az ellenőrzés

A vitára reagálva megszólaltak agrárszakemberek, valamint a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is. Álláspontjuk szerint az Európai Unióban – és ezen belül Magyarországon – a világ egyik legszigorúbb élelmiszer-biztonsági és növényvédelmi szabályozása érvényesül. A termelők kizárólag engedélyezett hatóanyagokat használhatnak, szigorú dózis- és várakozási idő előírások mellett. A forgalomba kerülő gyümölcsöket pedig rendszeresen ellenőrzik a hatóságok és a kereskedelmi láncok is. Sőt, a Nébih közlése szerint még a kevésbé ellenőrizhető őstermelői forrásokból is elfogadható minőség kerül a vevők elé.

A FruitVeB hangsúlyozza: maguk az adatok is azt mutatják, hogy a vizsgált minták 98 százaléka megfelelt az élelmezés-egészségügyi határértékeknek (MRL), vagyis a kimutatott növényvédőszer-maradványok az egészségre bizonyítottan nem jelentenek kockázatot. Ezt a tényt „mérgező” vagy „veszélyes” almákról szóló üzenetekké torzítani a szakmai szervezet szerint indokolatlan félelemkeltés.

Különösen félrevezető egyoldalúság

Egy független szakértői vélemény rámutat arra is, hogy a modern analitikai módszerek rendkívül kis mennyiségű anyag kimutatására képesek, ám a kimutathatóság nem azonos az egészségkárosító hatással. A csecsemőkre való hivatkozás különösen félrevezető, mivel a bébiételek alapanyagaira eleve jóval szigorúbb, gyakorlatilag maradékmentességet előíró szabályok vonatkoznak. Emellett az „organikus” termelés sem automatikusan kockázatmentes: egyes bioalmákban gombatoxinok jelenhetnek meg, amelyek mosással sem távolíthatók el.

A megszólaló szakemberek egybehangzó véleménye szerint a magyar alma szigorúan ellenőrzött, biztonságos és egészséges élelmiszer. Az almafogyasztás kedvező élettani hatásai – vitamin-, rost- és antioxidáns-tartalma – messze felülmúlják az esetleges, határérték alatti növényvédőszer-maradványok elméleti kockázatát. A vita rávilágított arra is, milyen fontos a mezőgazdaságról szóló hírek esetében a pontos szakmai kontextus, a többoldalú, árnyalt, felelős tájékoztatás.

Agrárágazat Tudástár: Növényvédőszer-maradvány az almában – A növényvédőszer-maradványok kimutatása az almában nem jelent automatikusan egészségügyi kockázatot: az EU-ban és Magyarországon a világ egyik legszigorúbb engedélyezési, határérték- és ellenőrzési rendszere működik, a forgalomba kerülő almák túlnyomó többsége megfelel az MRL-előírásoknak, a kimutathatóság pedig nem azonos a veszélyességgel; a fogyasztás előnyei messze felülmúlják az elméleti kockázatokat.