A nyerstej exportára összeomlott, miközben a kivitel mennyisége tovább nőtt. Ez első látásra is kevésbé jó üzlet. Az AKI friss adatai nemcsak egy átmeneti piaci visszaesést jeleznek, hanem ismét rámutatnak a magyar tejágazat egyik régi stratégiai problémájára. A hazai agrárium más szektorait is az alacsony jövedelmezőség csapdájában tartja, hogy továbbra is elsősorban alacsony hozzáadott értékű alapanyagot értékesítünk külföldön. Jók keresni, sőt, piacon maradni egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű termékekkel lehetne – azokkal viszont igenis lehetne!
Drámai áresés: egy év alatt 44 százalékkal zuhant az exportár
Mint a napokban megírtuk, a magyar tejpiac 2026 júniusában az elmúlt évek egyik legnagyobb árkorrekcióját élte át. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint a nyerstej országos termelői átlagára 129 forint kilogrammonként, ami 35 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Ennél is súlyosabb a külpiaci helyzet: a nyerstej exportára mindössze majdnem 106 forint/kilogramm volt, ami éves összevetésben 44 százalékos visszaesést jelent. Ráadásul a kiviteli ár 18 százalékkal alacsonyabb volt a hazai termelői átlagárnál.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Ez azt jelenti, hogy a magyar exportőrök ma ugyanazt a nyerstejet lényegesen olcsóbban tudják csak értékesíteni külföldön, mint egy évvel ezelőtt. A világpiaci túlkínálat és az európai tejárak csökkenése különösen érzékenyen érinti azokat az országokat, amelyek exportjuk jelentős részét feldolgozatlan alapanyagként értékesítik.
Több tejet adunk el, mégis kevesebb pénzért
A legnagyobb ellentmondás éppen az export alakulásában látható. Míg az árak meredeken estek, a kivitt mennyiség tovább emelkedett. Az AKI adatai szerint 2026 júniusában a nyerstej kivitele közel 29 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Vagyis Magyarország több nyerstejet exportált, mint korábban, de kilogrammonként lényegesen kisebb bevételhez jutott.
Ez tipikus jele annak, amikor egy exportpiacot mindenáron fenn kívánnak tartani. A volumen növelése ugyan segíthet az értékesítési kapcsolatok megőrzésében, de önmagában nem ellensúlyozza az árak összeomlását. A jelenlegi piaci helyzetben a mennyiségi növekedés nem jelent automatikusan magasabb exportbevételt.
A számok alapján a hozzáadott értékben van a kiút
A külkereskedelmi statisztikák ugyanakkor egy másik, sokkal biztatóbb képet is kirajzolnak. Míg a nem sűrített tej és tejszín exportértéke 2026 első öt hónapjában csaknem 35 százalékkal csökkent, addig a sajt és túró exportja jóval ellenállóbbnak bizonyult. A kivitt mennyiség közel 11 százalékkal nőtt, miközben az exportérték csupán 7 százalékkal mérséklődött. Ez arra utal, hogy a nagyobb feldolgozottságú tejtermékek lényegesen stabilabban őrzik meg piaci értéküket, még kedvezőtlen nemzetközi környezetben is.
Közgazdasági szempontból ez nem meglepő. A nyerstej tömegáru, amelynek árát elsősorban a nemzetközi kínálat és kereslet határozza meg. A sajt, a joghurt, a vaj vagy más feldolgozott tejtermék viszont magasabb hozzáadott értéket képvisel, kevésbé helyettesíthető, nagyobb szerepet kap benne a minőség, a technológia és a márka, ezért exportpiacai általában stabilabbak.
Nem egyszerű váltás, de stratégiai kérdés
Természetesen nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni a nyerstejexportot. A feldolgozott termékek arányának növeléséhez jelentős tejipari beruházásokra, korszerű feldolgozókapacitásra, sajt– és tejporüzemekre, csomagolókapacitásra, márkaépítésre és jól kiépített exportpiacokra van szükség. Éppen ezért sok termelő számára ma is a nyerstej értékesítése jelenti az egyetlen reális lehetőséget.
Az AKI korábbi ágazati elemzései ugyanakkor már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar tejexport szerkezetében túl nagy súlyt képvisel a nyerstej és más alacsony feldolgozottságú termékek kivitele. A mostani 44 százalékos exportár-zuhanás ismét rámutat: a nagyobb hozzáadott értékű tejtermékek előállítása nemcsak iparfejlesztési kérdés, hanem a magyar tejágazat hosszú távú jövedelmezőségének egyik kulcsa is. Az idei adatok azt sugallják, hogy miközben a világpiaci árak könnyen összeomolhatnak, a feldolgozott termékek exportja jóval ellenállóbb maradhat a piaci sokkokkal szemben.
Agrárágazat Tudástár: hozzáadott érték – a termék előállítása során létrejövő gazdasági értéktöbblet, amelyet a feldolgozás, a technológia, a minőség, a csomagolás és a márka együttesen növel. A mezőgazdaságban a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott termékek előállítása általában stabilabb piaci pozíciót, nagyobb jövedelmezőséget és kisebb világpiaci árkitettséget biztosít, mint az alapanyagok értékesítése.
