Különleges légköri helyzet kellett ahhoz, hogy az Alföldön ne gyengüljön, hanem több helyen erősödjön a csapadék, ami átmenetileg megmentette a mezőgazdasági földeket az aszálytól.
Nem eltűnt az eső – most éppen itt született meg
Az elmúlt napok csapadékos időjárása azért volt különösen figyelemre méltó, mert a Kárpát-medencében az utóbbi években inkább az ellenkezője vált megszokottá. Sokszor láttuk, hogy a nyugat, északnyugat felől érkező frontok a hegyvidéki területeken még adnak érdemi esőt, majd az Alföld felé haladva fokozatosan legyengülnek. Tóth Tamás meteorológus szerint ennek egyik oka maga a medencehelyzet: a Kárpát-medencét hegyek veszik körül, ezek pedig gyakran felfogják a nedvesség egy részét, mielőtt a csapadékzóna elérné a mezőgazdaságilag legfontosabb síkvidéki területeket.
Mi az összeáramlás, és miért hozott ennyi esőt?
A mostani helyzet különlegességét az adta, hogy nem egyszerűen átvonult egy front, hanem a térség felett helyben is képződni és erősödni tudott a csapadék. Ennek kulcsa az összeáramlás volt. Ilyenkor különböző irányból érkező légtömegek egy adott térségben egymásnak torlódnak. A levegő a felszínen nem tud tovább „összenyomódni”, ezért felfelé kényszerül. A magasban lehűl, a benne lévő vízgőz kicsapódik, felhők alakulnak ki, majd megindulhat az eső. Ezért fordulhatott elő, hogy a csapadékzóna az Alföld felett nem szétesett, hanem több helyen éppen megerősödött.
Ritka együttállás kellett a fordulathoz
Ez a helyzet azért ritka, mert több feltételnek egyszerre kellett teljesülnie. Nedves légtömeg érkezett, a légkörben megvolt az emelés, és az áramlási viszonyok is kedveztek annak, hogy a csapadékképződés ne szakadjon meg. A HungaroMet május 14-i agrometeorológiai jelentése is több hullámban érkező esőket, záporokat, zivatarokat jelzett, nagy területen 30–60 milliméter közötti mennyiséggel, ami a szárazabb térségekben is érdemi talajnedvesség-pótlást hozhatott.
A vízfelület segíthet, de nem varázsol esőt
A meteorológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a felszíni vízfelületek, mocsarak, erdők és nedves talajok önmagukban nem írják felül a nagy térségű légköri folyamatokat. Tartósan száraz, kedvezőtlen légtömeg esetén önmagában attól nem lesz eső, hogy több víz van a tájban. Ugyanakkor szélcsendesebb, konvektív helyzetekben a felszín közeli nedvesség már számíthat: több párolgó víz több helyi nedvességet jelenthet, ami segítheti a gomolyfelhők és záporok kialakulását.
A mostani eső nem old meg mindent
A mostani csapadék tehát nem cáfolja az Alföld és a Kárpát-medence szárazodási problémáit. Inkább azt mutatja meg, mennyire sok feltétel kell ahhoz, hogy a mezőgazdaság számára valóban hasznos, nagyobb területet érintő eső érkezzen. A tanulság egyértelmű: amikor a nedvességszállítás, az összeáramlás és a csapadékképződés egyszerre kedvezően áll össze, akkor az Alföld sem „nyeli el” az esőt. Csak az ilyen helyzetekből az utóbbi években túl kevés jutott.
Agrárágazat Tudástár: összeáramlás – Az összeáramlás olyan légköri folyamat, amikor különböző irányból érkező légtömegek egy térségben egymásnak torlódnak, ezért a levegő felfelé kényszerül. A magasban lehűlő levegőből kicsapódik a vízgőz, felhők és csapadék alakulhat ki. Mezőgazdasági szempontból azért fontos, mert ilyen helyzetben az Alföld felett is erősödhet az eső, ami átmenetileg javíthatja a talajnedvességet.
