A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) újabb mediterrán országban való megjelenése arra figyelmeztet, hogy a járványkockázat nem állt meg Ciprusnál. A WOAH már Görögországban is megerősítette a betegséget, és ott egy vegyes állományban szarvasmarhák és juhok is érintettek. A állategészségügyi világszervezet a görög mezőgazdaság korábbi, vakcinázás nélküli száj- és körömfájás-mentes státuszát március 15-i hatállyal felfüggesztette.
Nem elszigetelt esemény
Ez azért különösen fontos fejlemény, mert az elmúlt hetekben már Cipruson is zajlott egy jelentős járvány. A ciprusi kitörést február 20-án erősítették meg, kezdetben Larnaca térségében, majd a fertőzés több gazdaságot is érintett. Az uniós laboratóriumi tájékoztatás szerint a ciprusi vírus SAT1/III csoportba tartozik, és közel áll a Nyugat-Ázsiában, köztük Törökországban is kimutatott törzsekhez. A görögországi megjelenés tehát nem elszigetelt esemény, hanem egy tágabb regionális járványhelyzet részeként értelmezhető. A Leszboszon igazolt fertőzés földrajzilag is érzékeny ponton jelent meg, hiszen a sziget Törökország partjaihoz közel fekszik, miközben Cipruson már hetek óta zajlik a védekezés. A brit hatóságok már a görög gyanú napján kereskedelmi óvintézkedéseket kértek a fogékony állatokból származó termékek importjára, ami jól mutatja, hogy a kockázatot nemzetközi szinten is komolyan veszik.
Klasszikus járványvédelem lép életbe
Szakmai szempontból a legfontosabb üzenet az, hogy Ciprus után immár Görögországban is jelen van a vírus, vagyis a délkelet-európai térség állategészségügyi kitettsége nőtt. A hatósági válasz mindkét esetben a klasszikus járványvédelmi eszközökre épül: állományfelszámolás, körzetek kijelölése, mozgáskorlátozás és fokozott surveillance. A magyar állattartók számára ez elsősorban fokozott éberséget jelent, különösen a kérődző- és sertésállományok forgalmazása, az élőállat-mozgások és a telepi biobiztonság terén.
A mostani helyzetet árnyalja, hogy a ciprusi SAT1-es járvány nem azonos a 2025-ben Közép-Európában emlegetett O szerotípusú esetekkel. Ez ugyan nem csökkenti a védekezés jelentőségét, de járványtani szempontból fontos különbség. A mediterrán térségben kialakuló helyzet így nemcsak helyi állategészségügyi ügy, hanem olyan regionális fejlemény, amelyet a teljes európai állattenyésztésnek figyelemmel kell kísérnie.
Agrárágazat Tudástár: Járványvédelmi körzet – Járványvédelmi körzetnek azt a hatóságilag kijelölt területet nevezzük, amelyet egy fertőző állatbetegség, például a ragadós száj- és körömfájás kitörése után hoznak létre a betegség terjedésének megakadályozására; ilyenkor mozgáskorlátozás, fokozott megfigyelés, állategészségügyi vizsgálatok és szigorú biobiztonsági előírások lépnek életbe.
