A német és általában a nyugat-európai mezőgazdaság átalakulását jelzi az állattartás gyors koncentrációja. Ha az állatlétszám nem is változik gyorsan, egyre kevesebb kis- és középgazdaság foglalkozik állattartással, a jövő az intenzív, költséghatékony nagyüzemeké. Itthon stabilabb a helyzet, de a trend hasonló.
Főleg a kocatartók szálltak ki
Németországban a sertéstartás látványosan koncentrálódik. Miközben a termelők száma tíz év alatt meredeken csökkent, a férőhely-kapacitás alig változott, vagyis ugyanannyi (vagy majdnem ugyanannyi) sertést egyre kevesebb, nagyobb gazdaság tart. A 2020-as mezőgazdasági összeírás szerint 2020-ban csaknem 35 ezer sertéstenyésztő gazdaság működött, szemben a 2010-es 65 200-zal, ami 47%-os visszaesés. Közben a sertésférőhelyek száma 28,5 millióról 27,8 millióra mérséklődött (–3%). A tartástechnológia is egységesedik. Az összes férőhely 79%-a már teljes rácspadlós istállóban volt (2010-hez képest +12 százalékpont), miközben a részben rácsos megoldások aránya 25%-ról 17%-ra csökkent, az almos/mélyalmos tömör padozat pedig mindössze 4%-ot képvisel; szabadtéri kifutóhoz csak kb. 1% fér hozzá. A kocaszektorban a termelői bázis még gyorsabban szűkül. Idén májusban kb. 1,4 millió tenyészkocát tartottak (éves alapon –1,3%), de tíz év alatt a kocatartók közel fele feladta a malactenyésztést (–49%). A tartott kocák száma összesen 42,5%-kal esett; a kieső telepszámot a méretnövekedés „pótolja”, mert ma egy kocatelep átlagosan 285 állatot tart, ami tíz év alatt +39%.
A hazai kis- és középgazdaságok is nehezen bírják
Magyarországon a stabilizálódás mellett hasonló irány látszik: az állomány a közelmúltban enyhén nő, de a termelők száma gyorsan csökken, ami erősíti a koncentrációt, és ezt a leginkább a gyenge termelői árak és a magas költségek közötti szorítás magyarázza. 2024-ben a sertések száma 7,5%-kal emelkedett 2023-hoz képest, miközben a sertéstartók száma 17%-kal csökkent, vagyis egyre inkább az intenzív, nagyobb gazdaságok tudnak a költségszinten jövedelmezően működni. A KSH alapján 2024–2025 között a sertésállomány 2,7–2,8 millió darab körül stabilizálódni látszik, és a vágásszám is emelkedett, ami piaci élénkülésre utal. Ugyanakkor a jövedelmezőség romlása továbbra is kulcskockázat. Az élő sertés felvásárlási ára csökkent, miközben a takarmány- és energiaköltségek tartósan magasak, amit a kisebb és közepes telepek nehezebben bírnak, ezért náluk reális a feladás. Ezzel együtt a beruházási szándék nem tűnt el. Több gazdaság technológiai, állatjóléti és digitalizációs fejlesztéseket tervez, ugyanakkor kiszámíthatóbb, gyorsabb támogatási környezetet kérnek a telepfejlesztésekhez. A hazai piaci háttér a tavaszi járványhelyzet után összességében stabilabbnak tűnik. Az élőállatár csökkenését a kiskereskedelmi árak nem követték ugyanakkora mértékben. Ez részben tompíthatja a termelői veszteségeket, de hosszabb távon a versenyképességet főként a hatékonyságjavítás és a járványvédelmi kockázatok csökkentése tarthatja meg. Itthon az élénkülés jele az is, hogy 2025 első félévében a vágóhidak 2,42 millió sertést dolgoztak fel, +85 ezerrel, +3,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. Kiemelkedő a koca-vágások bővülése (+21%, 38,1 ezer), ami az állományfiatalítás ütemét is jelzi.
Agrárágazat Tudástár: Állattartási koncentráció – Az állattartási koncentráció azt a szerkezeti átalakulást jelenti, amelynek során az állatlétszám egyre kevesebb, nagyobb és technológiailag fejlettebb gazdaságban összpontosul, miközben a kis- és középgazdaságok kiszorulnak a magas takarmány- és energiaköltségek, a gyenge termelői árak és a beruházási kényszerek miatt, ami hosszú távon meghatározza a sertéstartás jövedelmezőségét, versenyképességét és állatjóléti feltételeit.
