A június közepi zivatarhullám nemcsak régóta várt csapadékot hozott a magyar mezőgazdaságnak, hanem több térségben jelentős jégveréseket is. Bár országos kárösszesítés egyelőre nincs, az első jelentések alapján egyes gazdaságokban komoly termés- és minőségveszteség is kialakulhatott. A károk ráadásul nemcsak a közvetlen fizikai sérülésekből adódhatnak: a jég által megsebzett növényekben a következő hetekben gombás fertőzések is megjelenhetnek.
Foltokban pusztított a jég
Az elmúlt 24–48 órában több hullámban alakultak ki heves zivatarok az országban. A Dunántúl több térségében, különösen Zala megyében, valamint az Alföld egyes részein is jelentettek intenzív jégesőt. A meteorológiai előrejelzések szerint helyenként 2–4 centiméter átmérőjű jégszemek is hullhattak, amelyek már nem csupán levélsérülést okoznak, hanem szártörést, állományritkulást és közvetlen terméskárokat is előidézhetnek. A károk várhatóan erősen mozaikos képet mutatnak majd: előfordulhat, hogy egy település egyik határában jelentős pusztítást végzett a jég, míg néhány kilométerrel arrébb alig okozott problémát. Idetartozik, hogy a jégvédelem június 3-tól módosított működési rendje alapján a felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat kizárólag 60 százalék feletti jégvalószínűség esetén aktiválták.
Lásd még cikkünket: Csúnya vége lesz, ha konteók miatt leáll a jégkár-elhárítás
Kritikus időszakban érte a növényeket
A jégesők különösen érzékeny fejlődési állapotban lévő kultúrákat értek. A búza és más kalászosok jelenleg a szemkitelítődés időszakában járnak, a kukorica intenzív vegetatív növekedést mutat, a napraforgó sok helyen csillagbimbós állapotban van, míg a gyümölcsösökben már fejlődő termés található.
Ilyenkor egy néhány perces intenzív jégverés is komoly veszteséget okozhat. A kukoricában a levélfelület jelentős része sérülhet, ami visszafoghatja a fotoszintézist. A napraforgóban a tányér és a szár sérülése később terméskieséshez vezethet. A gyümölcsösökben és a szőlőben pedig a közvetlen terméskáron túl a piacképesség is veszélybe kerülhet.
A kalászosoknál nem csak a jég a veszély
A mostani helyzet egyik különlegessége, hogy a jégverést sok helyen jelentős csapadék követte. Ez kedvező feltételeket teremthet a kalászfuzáriózis, a rozsdabetegségek és más gombás fertőzések számára.
A sérült kalászok és levelek könnyebben fertőződnek, ezért a közvetlen jégkár után másodlagos minőségromlás is kialakulhat. Különösen a malmi búzát termesztők számára jelenthet problémát a növekvő mikotoxin-kockázat, amely akár a termény értékesíthetőségét is befolyásolhatja.
Gyümölcsösökben lehet a legnagyobb a veszteség
A korábbi évek tapasztalatai alapján a jégesők gazdasági hatása rendszerint a gyümölcsösökben, a szőlőültetvényekben és a zöldségkultúrákban a legsúlyosabb. Már rövid ideig tartó intenzív jégverés is jelentős mennyiségű, piacképtelenné váló termést eredményezhet.
A közvetlen sérülések mellett a sebzések utat nyithatnak különböző gombás betegségeknek és tárolási problémáknak is, amelyek tovább növelhetik a veszteségeket.
Most a gyors kárfelmérés a legfontosabb
A szakemberek szerint az érintett gazdaságokban elsőként a károk részletes dokumentálására van szükség. Fontos a biztosítási bejelentések mielőbbi megtétele, valamint a sérült állományok fokozott növényvédelmi megfigyelése.
A kalászosokban és a kapáskultúrákban különösen figyelni kell a másodlagos gombafertőzések megjelenésére, míg a kertészeti kultúrákban indokolt lehet a regenerációt segítő kezelések alkalmazása.
A következő napokban várhatóan egyre pontosabb kép rajzolódik ki a károk mértékéről. Az azonban már most látszik, hogy miközben a csapadék sok helyen enyhítette az aszályt, több gazdaság számára súlyos jégkárokat is hozott. Egyes térségekben a veszteség nemcsak az idei termést érintheti, hanem a minőségi prémiumok elvesztésén és a növekvő növényvédelmi költségeken keresztül a jövedelmezőséget is jelentősen ronthatja.
Agrárágazat Tudástár: Jégkár utáni fertőzési kockázat – A jégkár nemcsak közvetlen termésveszteséget okozhat, hanem megnyitja az utat a másodlagos gombás fertőzések előtt is. A sérült leveleken, kalászokon, terméseken és szárakon könnyebben megtelepedhetnek a kórokozók, különösen ha a jégverést csapadékos, párás idő követi. A gyors kárfelmérés, a biztosítási dokumentáció és a fokozott növényvédelmi megfigyelés ilyenkor kulcsfontosságú.
