A kora tavaszi növényvédelmi munkák egyik legfontosabb feladata a talajlakó kártevők és az őszi vetésű kalászosok kártevőinek időben történő felmérése. A késlekedés mindkét esetben gyorsan termésveszteséghez vezethet a mezőgazdaságban. Íme, néhány fontos teendő!
Fontos a precíz előzetes felmérés!
A talajban élő kártevők sokáig rejtve maradnak, ezért a kártételük gyakran csak akkor válik látványossá, amikor a vetés már foltosan kel, az állomány ritkul, vagy a gyökér- és szárkárosítás miatt a növény fejlődése visszafordíthatatlanul lelassul. A legnagyobb veszélyt több kultúrában a pajorok, a drótférgek, a mocskospajorok és egyes helyeken a gabonafutrinka lárvái jelentik. A hatékony védekezés alapja itt nem a rutin, hanem a pontos előzetes felmérés. A vetés vagy telepítés előtt elvégzett csapdázás, illetve a térfogati kvadrátos vizsgálat segít megállapítani, hogy valóban indokolt-e a beavatkozás. A küszöbértékek ismerete szakmailag kulcskérdés. Pajoroknál öt egyed négyzetméterenként, drótférgeknél három-négy, mocskospajornál két lárva, gabonafutrinka esetében pedig két lárva felett már gazdasági kárveszéllyel kell számolni.
Vetésváltás, csávázás, dokumentálás
A megelőzésben a vetésváltásnak, a gyommentesítésnek és a megfelelő talajmunkának változatlanul nagy szerepe van, mert ezekkel a kártevők felszaporodása mérsékelhető. Kémiai beavatkozás előtt mindig ellenőrizni kell az adott készítmény aktuális engedélyokiratát, mert a talajfertőtlenítés és a csávázás lehetősége erősen szabályozott. A gyakorlatban többnyire piretroid hatóanyagok jöhetnek szóba, míg a bagolylepke lárvái ellen biológiai megoldásként fonálféregtartalmú készítmény is alkalmazható. A drótférgek ellen inszekticidmentes kiegészítő lehetőségként a keresztesvirágú növények talajba forgatása is ismert, mert lebomlásuk során olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek kedvezőtlenek a kártevő számára. A csávázás növényvédelmi kezelésnek minősül, ezért dokumentálása kötelező.
Vetésfehérítők kockázata
Az őszi vetésű kalászosokban tavasszal más típusú, de ugyanolyan gyors reakciót igénylő veszélyhelyzet alakulhat ki. A vegetáció megindulásával a lombfelület gyorsan növekszik, ezzel együtt pedig a leveleket károsító rovarok számára is bőséges táplálék jelenik meg. Az enyhe tél különösen kedvez a károsítók áttelelésének, ezért a tavaszi állományvizsgálatot nem szabad halogatni. A kalászosok legfontosabb tavaszi kártevői közé tartoznak a vetésfehérítők, amelyek imágó alakban berágják a levelet, lárváik pedig hámozgató kártételükkel jelentősen csökkentik az asszimilációs felületet. A károsított levél érközei kifehérednek, súlyos fertőzés esetén pedig a zászlóslevél is elhalhat. Ez árpában akár 30–40 százalékos, búzában 5–10 százalékos terméskiesést is okozhat. A fajok közül leggyakrabban a veresnyakú árpabogár kerül elő, de más Oulema-fajok megjelenésével is számolni kell.
Leghasznosabb a megelőzés
A védekezés sikerét már a fajtaválasztás is befolyásolja, mert a szőrözöttebb levelű fajták kevésbé kedveznek a kártevőknek. Az inszekticides kezelést az imágók tömeges betelepedéséhez kell igazítani. Ha a tábla szélén egy négyzetméteren nyolcnál több egyed található, a beavatkozás szakmailag indokolt. A második kezelést a lárvák ellen kell időzíteni, amikor a felső levelek húsz százalékán már látható a jellegzetes hámozgatás. A gyakorlatban a vetésfehérítők elleni kezelés sokszor egy menetben történik a levéltetvek elleni védekezéssel. Ám a készítmény kiválasztását mindig a tényleges kártevőnyomáshoz és az engedélyezett hatóanyagkörhöz kell igazítani. A kora tavaszi növényvédelem lényege tehát mindkét területen ugyanaz. Nem akkor kell reagálni, amikor a kár már látványos, hanem akkor, amikor a felmérés még lehetőséget ad az időben, okszerűen és gazdaságosan végrehajtott beavatkozásra.
Agrárágazat Tudástár: Talajlakó kártevők – A talajban fejlődő rovarlárvák csoportja (például pajorok, drótférgek, mocskospajorok), amelyek a gyökereket, csíranövényeket és a szár alsó részét károsítják, így foltos kelést, állományritkulást és jelentős termésveszteséget okozhatnak a szántóföldi kultúrákban.
