Agrárgazdasági elemzés – 2026 február
Egyik rekord a másik után. Az elmúlt hónapok trendjéhez igazodva a világ vezető elemzői ismét felfelé módosították a globális termésre vonatkozó előrejelzéseiket. Mindeközben a mérleg másik serpenyőjében új és újraéledő geopolitikai feszültségek fokozzák a bizonytalanságot, így a piaci volatilitást is.
Fotó: shutterstock.com
Kukorica
Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) legfrissebb előrejelzése szerint a 2025/26-os gazdasági évben a világ kukoricatermelése 1,296 milliárd tonna körül alakulhat, amely újabb történelmi rekord. Az ismételt emelkedés ráadásul úgy következett be, hogy az elmúlt hónap adataival szemben 13 millió tonnával magasabb termést és – a felhasználás érdemi emelkedésének hiányában – 12 millió tonnával magasabb zárókészleteket láthatunk. Az Agricultural Market Information System (AMIS) decemberi riportja hasonló képet mutat a globális helyzetről: 1,302 milliárd tonnás globális termés mellett a felhasználás mintegy 1,27 milliárd tonna körül maradhat, így a globális zárókészletek 312 millió tonnára emelkedhetnek.
Kínálati oldalon természetesen nincs változás: a termésvolumen bővülésének hátterében elsősorban az amerikai kontinens áll. Az újabb felfelé történő korrekció eredményeként az USDA szerint az Egyesült Államok 2025. évi termése 432 millió tonna, ami egyben egy újabb, eddig még korábban nem látott csúcsot is jelent. Brazília és Argentína szintén rekord vagy rekordközeli kukoricaterméssel kalkulál, így az amerikai kontinens kukoricakínálata páratlanul magas szintre emelkedett. Mindezekhez csatlakozik Kína, ahol a 301 millió tonnás várható mennyiség az ország történelmében új csúcs.
Továbbra is egyértelmű, hogy a fentiekből eredő kínálati nyomás a nemzetközi piacok legmeghatározóbb alakító tényezője. Az elmúlt hetekben a chicagói árutőzsde (CBOT) fronthavi kukoricajegyzése 435–445 USDc/bu sávban mozgott, majd az USDA-riport megjelenését követően jelentős, 5 százalék körüli esést láthattunk. A hosszabb távú trendet szemlélve az árak csökkenésében nem tapasztalható érdemi változás.
Az Európai Unió 2025/26-os kukorica termelésére vonatkozó, aktuális bizottsági-előrejelzés 57,8 millió tonna terméssel kalkulál, amely nagyjából 2,4 százalékkal elmarad az előző évtől, és mintegy 7,6 százalékkal az 5 éves átlagtól. A folyó gazdasági év 8,5 millió hektáros vetésterülete 2,1 százalékos visszaesést jelent az előző szezonhoz képest. Ez a tény is jól tükrözi a kukorica termelésének egyre fokozódó jövedelmezőségi kihívásait, különösen a dél- és kelet-közép-európai régiókban.
Az alacsony uniós termésmennyiség automatikus következménye az erősödő importigény. A közel 19 millió tonna importkitettség az EU teljes felhasználásának csaknem negyedét teszi ki. A fordulókészletek tovább csökkennek (13,7 millió tonna), azonban ez a szint még nem elég alacsony ahhoz, hogy érdemi támaszt nyújtson az áraknak. Bár a párizsi tőzsdei (MATIF) és a CBOT közötti árdifferencia (spread) szűkebb az átlagosnál, továbbá a fuvardíjak, illetve az EUR/USD árfolyamának változásain keresztül az indokoltnál magasabb árszintekkel szembesülhetünk, összességében az EU kukoricapiaca nem tud érdemben eltérni a globális folyamatoktól.
Különösen fontos tényezők lehetnek a különböző geopolitikai események, amelyek rövid távon képesek kizökkenteni az árakat a trendekből. Az elmúlt hetekben ezekből nem volt hiány. Az USA venezuelai beavatkozása, majd az iráni tüntetések erőteljes lökést adtak a kőolajáraknak, melyekre közvetett módon a terményárak is emelkedéssel reagáltak. A váratlan események piacokra gyakorolt hatásainak árazása gyakorlatilag lehetetlen, így ezekkel valójában nem tudunk számolni.
Magyarországon az új évben szintén alacsony amplitúdóval indult a kereskedés. A figyelem elsősorban a kelet-magyarországi felvásárlónál kialakult fizetésképtelenségre és áruhiányra, valamint az útdíjak határozott emelésére és a tejpiacok beszakadására irányult. A belföldi árazásban változatlanul láthatjuk a korábban kialakult anomáliákat: az eladói árelvárások továbbra is az importárak felett mozognak. Miután a logisztikai láncok már kiépültek, nem feltétlenül jelent magasabb kockázatot a kukorica behozatala akár szlovák, akár lengyel irányból.
Búza
A búza piaca a 2025/26-os gazdasági évben még a kukoricánál is magasabb túlkínálattal szembesülhet. A fentebb említett USDA- és AMIS-riportok alapján a globális búzatermés 828–842 millió tonna, míg a felhasználás mintegy 804–824 millió tonna között alakulhat, így a globális zárókészletek várhatóan tovább emelkednek, megtörve a pár éve csökkenő trendet. A legnagyobb szereplők listájában nincs változás: az USA, az EU, Argentína, Kazahsztán és Oroszország adja az aktuális gazdasági év termésmennyiség-emelkedésének döntő hányadát.
A kereskedelem volumene 203–220 millió tonna lehet, bár a bővülés dinamikája némileg elmarad a kínálat emelkedéséhez képest. A főbb exportőrök továbbra is Oroszország, EU, Kanada, USA, Ausztrália és Ukrajna, míg a legfontosabb importőrök Egyiptom, Indonézia, Kína, Algéria és Törökország. Az argentin búzatermelés 2025ben rekordot döntött – a teljes termés 90 százalékát már betakarították – a piacra érkező volumen vélhetően felfelé módosítja a várható exportaktivitást, és nyilvánvalóan fokozza a versenyt.
Az EU búzapiaca egészen más képet mutat, mint a kukorica: az Unió 2025/26-os búzatermése 134,4 millió tonna, amely 21,1 millió tonnás, azaz közel 19 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A kedvező adatokhoz érdemes hozzátennünk, hogy a vetésterület is emelkedett, a 21,5 millió hektárnyi betakarított búzaterület tükrözi az EU termelőinek pozitív várakozásait és az alacsonyabb termelési kockázatot. Az EU búzamérlege ennek megfelelően kifejezetten „kényelmesnek” tekinthető: a belföldi felhasználás 103 millió tonna, az export 31 millió tonna, a zárókészletek pedig 11,7 millió tonnára emelkednek – így az előző évinél mintegy 4 millió tonnával magasabb volumennel fordulhatunk a következő gazdasági évre.
A belföldi piacon az árak tovább csökkentek, részben az exportkereslet hiánya, részben a forint erősödése miatt. Egyelőre a belföldi piac sem aktív; a piaci szereplők szerint a malmok tavaszig fedezték a szükségleteiket.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
Agrárágazat Tudástár: Globális gabonapiaci túlkínálat – Olyan piaci helyzet, amikor a világ gabonatermelése (különösen kukorica és búza esetében) tartósan meghaladja a felhasználást, ezért a zárókészletek növekednek, ami árnyomást, lassabb értékesítést és fokozott piaci versenyt eredményez; az árak ilyenkor kevésbé reagálnak a kisebb kínálati sokkokra, a fordulatot jellemzően csak jelentős időjárási vagy geopolitikai események indítják el.
