A legdrágább Málta, a legolcsóbb Lettország, a magyar mezőgazdasági szántó is a legolcsóbbak közé tartozott az EU országaiban. Érdekes a bérleti díjak alakulása is…
Hazánk termőföldárai a sereghajtók közt
2024-ben az uniós földpiac egyszerre drágult és „szétnyílt” az Európai Unióban. Egy hektár szántó átlagára 15 224 euróra emelkedett, ami 6,1%-os éves plusz (2023: 14 343 euró), vagyis egy év alatt átlagosan 881 euróval lett magasabb a hektárár. Ugyanebben az évben a szántók és az állandó gyepterületek átlagos bérleti díja 295 euró/hektár/év volt, 6,4%-kal több a 2023-as 277 eurónál (+18 euró). A számok mögött látványos tagállami különbségek rajzolódnak ki.
Az Európai Unió országadatai alapján Máltán 201 263 euróba került átlagosan egy hektár szántó, ami nagyjából 42-szerese a lettországi 4 825 eurós átlagnak; a „felső ligában” Hollandia (96 608 euró/ha) és Portugália (76 556 euró/ha) következik, míg a legolcsóbbak között Lettország után Litvánia (5 590 euró/ha) és Szlovákia (5 823 euró/ha) szerepel. 2024-ben Magyarországon a legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,4 millió forint (durván 6100 euró) volt hektáronként a KSH szerint.
A bérleti díjban előrébb tartunk…
A bérleti piac közben más mintázatot mutat: egy hektár szántó bérlése Hollandiában a legdrágább, átlagosan 941 euró/év, ami több mint 13-szorosa a szlovákiai 69 eurós szintnek; magas még Dániában (580 euró) és Görögországban (509 euró), miközben a legolcsóbbak között Szlovákia mellett Horvátország (76 euró) és Málta (92 euró) áll. A friss Eurostat-közlés üzenete szakmai szemmel egyértelmű: az átlagos drágulás mögött extrém helyi földszűkösség, eltérő jövedelemtermelő képesség, valamint a földhasználati verseny (például alternatív területhasználatok nyomása) is állhat, ezért a „csak egy EU-átlag” önmagában keveset mond — a döntéseknél a nemzeti és régiós ár- és bérleti szintek, illetve azok dinamizmusa a valódi iránytű. Itthon a földbérleti díjak a 2023-as stagnálás után újra emelkedtek: 2024-ben egy hektár szántót az előző évinél 5,1%-kal magasabb áron, 86 900 forintért (akkori árfolyamon durván 220 euró) lehetett bérbe venni.
A hazai termőföldárakról legutóbb ebben a cikkben írtunk:
Termőföld: megindult az árcsökkenés, csak a jó föld drágul
Agrárágazat Tudástár: Földhasználati verseny – A földhasználati verseny azt jelenti, hogy ugyanarra a területre több, egymással versengő hasznosítási igény jelenik meg (mezőgazdaság, ipari beruházás, lakóingatlan-fejlesztés, energetikai cél, természetvédelem). Minél nagyobb a nem agrár célú kereslet vagy a földszűkösség, annál erősebb az ár- és bérletidíj-nyomás. Ez magyarázza, hogy az EU-átlag mögött jelentős tagállami különbségek húzódnak: a föld ára nemcsak a termőképességet, hanem a terület alternatív hasznosítási lehetőségeit is tükrözi.
