Az új agrárkormányzat gondoskodik arról, hogy az ukrán agrártermékek behozatalát korlátozó szabályok továbbra is érvényben legyenek. A piac azonban egyelőre nem is nagyon érdeklődik például az ukrán gabona iránt…
Lejárt szabályozás után új tilalom
Az ukrán agrárimport körüli politikai hisztéria mögött valójában egy egyszerű tény áll: a korábbi agrárkormányzat nem gondoskodott arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével automatikusan fennmaradjanak az importkorlátozások. A rendeleti úton bevezetett tilalom május 18-án egyszerűen kifutott a rendszerből, további rendelkezés nélkül. Azaz nem „Brüsszel” nyitotta rá a kaput a magyar piacra, nem ukrán áru „özönlötte el” az országot, hanem jogalkotási mulasztás történt, amit az új agrárvezetésnek kell gyorsan rendeznie. Ezért Bóna Szabolcs agrárminiszter bejelentette: a kormány nem engedi, hogy az ukrán vagy más importtermék veszélyeztesse a magyar gazdák megélhetését és az élelmiszerbiztonságot. Az agrártárca ezért felülvizsgálja a helyzetet, és gyors jogi lépéseket ígér annak érdekében, hogy az ukrán áruk behozatali tilalmát mielőbb visszaállítsák. A hazai mellett egyébként EU-szabályzók is óvják az európai és benne a magyar mezőgazdaságot a korlátlan behozatalról.
A számok egyébként sem utalnak arra, hogy az ukrán agrárexport elárasztaná Magyarországot. Május 18. és 20. között összesen hat szállítmány érkezését jelentették be a Nébihnél: négy cukorszállítmányt és két feldolgozott gabonaterméket – tette közzé Bóna Szabolcs agrárminiszter. Ez nem importinvázió, hanem adminisztratív átmeneti helyzet. Ráadásul a bejelentési kötelezettség és az élelmiszer-biztonsági kontroll továbbra is működik, tehát szó sincs arról, hogy ellenőrizetlen termékek lepnék el a magyar piacot.
Az ukrán gabona nem Magyarországra jön
A vita másik nagy tévedése, hogy Magyarországot állítja be az ukrán agrárexport fő célpontjaként – ami tényszerűen nem igaz. Az ukrán mezőgazdaság elsődlegesen az uniós nagyfelvevő piacokra – Olaszországba, Németországba, Romániába vagy éppen a mediterrán térségbe – exportál. Magyarország legfeljebb tranzitország, nem pedig elsődleges értékesítési célpont. Az ukrán kukorica vagy búza ráadásul mire eljut ide, az átrakási, vámolási, minőségvizsgálati és szállítási költségekkel együtt már nem feltétlenül olcsóbb a hazai terménynél.
A piaci matematika különösen kijózanító. Az ukrán kukorica ára jelenleg nagyjából 200–205 euró tonnánként az ukrán oldalon. Mire az EU-ba belép, hozzáadódik az átrakás, a vizsgálatok és a logisztika költsége, így Magyarországon már körülbelül 85 ezer forintos tonnaárról beszélünk. Ennél pedig sok esetben a hazai kukorica is olcsóbban elérhető. Vagyis a piac önmagában is korlátozza az ukrán importot. Az ukrán termék csak akkor válna igazán veszélyessé, ha a magyar árak ennél jelentősen magasabbra emelkednének.
A valódi veszély nem itthon, hanem az exportpiacokon van
A magyar agrárium számára nem a hazai boltok és felvásárlók jelentik a legnagyobb kockázatot, hanem az exportpiaci verseny. Az ukrán termékek ugyanis ott jelennek meg tömegével, ahol a magyar mezőgazdaság is értékesíteni szeretne. Ha Magyarország nem engedi be az ukrán árut, attól az még ugyanúgy eljut Olaszországba vagy Németországba, a román felvásárlókhoz – csak éppen tranzitként halad át rajtunk. Ez a folyamat már 2022-ben is látható volt, amikor az olasz vevők közvetlenül vásároltak ukrán kukoricát, miközben a magyar export fokozatosan kiszorult bizonyos piacokról.
Ezért félrevezető az a politikai narratíva, amely minden problémára importstopot kínál megoldásként. A magyar mezőgazdaság hosszú távú versenyképességét nem a tiltások, hanem a magasabb hozzáadott érték, a feldolgozás, az integráció és a specializáció fogja eldönteni. Az ukrán tömegtermeléssel alapanyagban nehéz versenyezni, de prémium-, feldolgozott vagy réspiaci termékekben továbbra is komoly előnye lehet a magyar agráriumnak.
MezőHír Tudástár: importstop – Az importstop egyes külföldi termékek behozatalának ideiglenes vagy tartós korlátozását jelenti. A mezőgazdaságban akkor kerül előtérbe, ha az olcsóbb importtermékek veszélyeztethetik a hazai termelők árpozícióját vagy az élelmiszer-biztonságot. Az ukrán agrárimport esetében a tilalom önmagában nem oldja meg az exportpiaci versenyt, ezért a feldolgozás, a specializáció és a magasabb hozzáadott érték hosszabb távon fontosabb lehet.
