Bár május közepével megszűnt a veszélyhelyzeti rendelet, amely több ukrán agrártermék magyarországi behozatalát tiltotta, ez nem jelenti azt, hogy teljesen szabaddá válik az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek importja.
(Fotó: Shutterstock)
Erős EU-s védintézkedések
Az Európai Unió ugyanis az elmúlt két év piaci feszültségei után több védmechanizmust is visszaépített az ukrán agrárkereskedelembe, miközben a tagállamok részéről is megmaradt a nyomás a szigorúbb szabályozás fenntartására. A MAGOSZ a napokban úgy értelmezte, hogy a veszélyhelyzeti rendeletek lejártával megszűnt az ukrán gabona, hús, tojás és más agrártermékek behozatali tilalma Magyarországon. A szervezet szerint az új szabályozás már csak bejelentési kötelezettséget ír elő, ezért szükség lenne arra, hogy az importtilalom törvényi szintre kerüljön.
A helyzet ugyanakkor ennél összetettebb. A magyar rendelet valóban kikerült a veszélyhelyzeti szabályok közül, azonban Brüsszel már tavaly szigorított az ukrán agrárimport feltételein.
Erről írtuk: Hatalmas mennyiségű ukrán búzát utasíthat el nyártól az EU
Megfordult az EU álláspontja
A háború kitörése után, 2022-ben az Európai Unió teljes vám- és kvótamentességet biztosított az ukrán mezőgazdasági termékeknek, hogy segítse az ukrán gazdaság működését és az exportútvonalak fenntartását. Ez azonban gyorsan komoly piaci torzulásokat okozott a keleti tagállamokban.
Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában a helyi termelők szerint az olcsó ukrán gabona lenyomta a felvásárlási árakat, miközben jelentős árumennyiségek ragadtak bent a régióban. A konfliktus odáig fajult, hogy több ország egyoldalú importkorlátozásokat vezetett be.
A piaci nyomás miatt az EU végül fokozatosan visszahozta a védelmi mechanizmusokat. 2024-től több érzékeny termékre úgynevezett „emergency brake”, vagyis automatikus védzár-rendszer lépett életbe. Ez azt jelenti, hogy bizonyos importmennyiség felett ismét vámok vagy kvóták aktiválódnak.
A rendszer többek között érinti: a baromfihúst, a tojást, a cukrot, a kukoricát, a zabot, valamint a mézet.
A teljes liberalizációt biztosító uniós rendszer 2025 júniusában ráadásul lejárt, így az EU részben visszatért a háború előtti kvótarendszerhez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ukrán agrárimport már nem korlátlan, és bizonyos mennyiségek felett ismét vámfizetési kötelezettség léphet életbe.
Gabonánál nincs teljes tiltás, de szigorodott az ellenőrzés
Fontos ugyanakkor különbséget tenni a teljes importtilalom és a korlátozott kereskedelem között. Az EU jelenleg nem tiltja teljesen az ukrán gabona behozatalát, viszont monitoring-, safeguard- és kvótarendszer működik.
A gabonaimport alakulása jól mutatja, miért vált politikailag érzékennyé az ügy. Míg 2020-ban nagyjából 40–50 ezer tonna, 2021-ben pedig mindössze 21 ezer tonna ukrán gabona érkezett Magyarországra, addig 2022-ben már közel 1,3 millió tonna, 2023-ban pedig további 729 ezer tonna lépte át a határt.
A 2024–2025-ös időszakban az import a korlátozások és tranzitszabályok miatt jelentősen visszaeshetett. A becslések szerint a két év alatt összesen 300–700 ezer tonna ukrán gabona érkezhetett Magyarországra, ami jóval elmarad a korábbi csúcsévektől.
A visszaesés mögött több tényező áll: a magyar korlátozások, az EU-s piacvédelmi mechanizmusok, valamint az, hogy az árumennyiség egy része csak tranzitként halad át az országon.
Politikai vita lett a kérdésből
Az ukrán agrárimport továbbra is érzékeny politikai ügy marad az EU-ban. A keleti tagállamok termelői szervezetei attól tartanak, hogy az ukrán termékek tartósan lenyomják az uniós árakat, miközben az ukrán gazdák eltérő termelési és környezetvédelmi szabályok mellett dolgoznak.
A magyar agrárérdekképviseletek ezért azt szeretnék, ha a korábbi nemzeti tilalom tartós jogi formát kapna. Közben azonban „Brüsszel” is igyekszik egyensúlyt találni Ukrajna támogatása és az uniós piac védelme között. A jelenlegi helyzet alapján tehát a magyar veszélyhelyzeti rendelet megszűnése nem jelenti azt, hogy teljesen kontroll nélkül áramolhat be az ukrán gabona vagy más agrártermék az országba. Az import ma már uniós szinten is jóval szigorúbban szabályozott, mint a háború első időszakában.
Agrárágazat Tudástár: Védzár-rendszer – A védzár-rendszer olyan piacvédelmi mechanizmus, amely bizonyos importmennyiség felett automatikusan korlátozást, vámot vagy kvótát aktivál. Célja, hogy megvédje a hazai és uniós termelőket a hirtelen, nagy mennyiségű és árletörő hatású behozataltól. Az ukrán agrárimport esetében különösen fontos, mert a gabona, tojás, cukor, méz vagy baromfihús nagyobb beáramlása gyorsan torzíthatja a piaci árakat.
