„Az állatorvosok és gazdálkodók bizalmi együttműködése nélkül nem érhetünk el számottevő fejlődést a kiskérődző ágazatban.”
Három lelkes szakember konzorciumot hozott létre azzal a céllal, hogy a kiskérődző ágazat kihívásaira szakmai továbbképzéseken mutassanak be lehetséges megoldásokat. Az együttműködés résztvevői maguk is ágazati szereplők: dr. Pikó Evelin kérődző specialista állatorvos, Kovács-Igric Dominika állattenyésztő mérnök és árutermelő juhtartó, valamint Kiss Gábor juhtenyésztő szakmérnök, inszeminátor és törzstenyésztő.
De vajon milyen igények keltették életre ezt az együttműködést és milyen eredményeket értek el a juh- és kecsketenyésztőkkel? – A „Kiskérődző szakmai továbbképzések” ötletgazdájával, Kovács-Igric Dominikával beszélgettünk.
– A közösségi hálón és a való életben egyszerre, 2024-ben sodort közel minket az élet egymáshoz dr. Pikó Evelinnel és Kiss Gáborral. A kiskérődzők szeretetén kívül abban is egyetértettünk, hogy egyre komolyabb igény fogalmazódik meg a juh- és kecsketartók körében a modern, jövedelmezőséget támogató technológiák iránt. Ugyanakkor egyértelműen érzékeltük az ágazati kihívások növekvő súlyát is. A legfőbb problémákat igyekeztünk rangsorolni:
- Alacsony szaporaság és alacsony jövedelmezőség
- Nem megfelelő állategészségügyi státusz, amely kapcsán leggyakrabban – vélt, vagy valós kórokozóként – a belső parazitafertőzöttséget említik a gazdálkodók. Juh- és kecsketartó telepeken az ellátó állatorvos hiánya.
- Munkaerőhiány. Szabadidő- és a sikerélmény hiánya. Szorongás az utódlás bizonytalansága miatt.
- Aszályhoz kapcsolható problémák, legelők gyenge minősége, takarmány mennyisége és minősége.
A kihívások vizsgálata után arra következtettünk, hogy hatáskörükben egyetlen eredményes megoldással segíthetjük a gazdálkodókat, ha hiánypótló szakmai képzéseket indítunk. Alapvető célként fogalmaztuk meg, hogy a képzések során hosszú távú, jövedelmező együttműködésekre biztassuk az ágazati szakembereket, ugyanakkor közérthető, gyakorlati tapasztalatokat adjunk át.
– Pontosan milyen képzéseket szerveztek kiskérődző tartóknak?
– A „Juh, kecske ultrahangos vemhességvizsgálat gyakorlati képzés” című egész napos tanfolyamunk a szaporaság javítását szolgálja. A program igyekszik felhívni a figyelmet a hazai juhágazat rossz szaporasági mutatóira (hazai átlagos juh szaporaság 0,7). Cél a komplex okokra visszavezethető probléma felderítése-, majd megoldása kézzel fogható, gyorsan elsajátítható, alacsony beruházás mellett megvalósítható módszer segítségével. Az ultrahangos vemhességvizsgálat megfelel ezeknek és további előnye, hogy bármely tartástechnológiába beilleszthető (megfelelő eszközválasztás esetén). A „Juh, kecske ultrahangos vemhességvizsgálat gyakorlati képzés” Magyarországon – és tudomásunk szerint világszinten is – egyedülálló tanfolyam. Egyedisége abban rejlik, hogy sokféle modern képalkotó ultrahangos vemhességvizsgáló eszköztípust bemutatunk és lehetőséget biztosítunk az ezekkel történő összehasonlító gyakorlásra.
Az ultrahangos vemhességvizsgálat saját eszközzel, vagy szolgáltatásként gyorsan megtérülő, hatékony módszer lehet a meddő anyák kiszűrésére, a tudatos selejtezés bevezetésére, a csoportos (precíziós) takarmányozásra, valamint a munkacsúcsokra való felkészülésre. Az új, sikeres technológiai elem beillesztése a digitalizáció- és elektronikus egyednyilvántartás fejlesztésére ösztönözheti a gazdálkodót. Mindezek által számtalan olyan kedvező hatás érvényesülhet, amely javíthatja az állományok egészségügyi státuszát, szaporaságát, majd a gazdaságok jövedelmezőségét is.
A képzést Kiss Gábor juhtenyésztő szakmérnök MSc, inszeminátor vezeti, aki 15 éves gyakorlati tapasztalatát Ausztráliában és Magyarországon ultrahangos vemhességvizsgálat szolgáltatással szerezte. Gábor segítőkész hozzáállásával már az első tanfolyamon sikert aratott. 2024 októbertől a mai napig több mint 100 hazai érdeklődőnek tartottunk tanfolyamot a témában. Egy év alatt több mint tíz gyakorló állatorvos is csatlakozott a juh ultrahangos vemhességvizsgálat képzésekhez. Visszajelzéseik alapján hasznosnak tartották az eltérő típusú ultrahangos készülékek összehasonlítási lehetőségét. – Mindezek mellett a Ragadós száj- és körömfájás-, valamint egyéb fertőző betegségek miatt kiadott állatszállítására vonatkozó korlátozások ideje alatt természetesen 2025-ben a mi programjaink is szüneteltek.
A „Belső paraziták gyérítése kiskérődzőkben” című elméleti- és gyakorlati egész napos szakmai továbbképzés dr. Pikó Evelin állatorvos vezetésével igazi kuriózumnak számít az ágazatban. A képzés rámutat az indokolatlan gyógyszerhasználat veszélyeire és a hatóanyag-rezisztencia következményeire. A képzés bármely gazdaságban megvalósítható rendszerszemléletet mutat be, amely célja szorosabbra fűzni és hatékonyabbá tenni az állatorvosok és gazdálkodók közös munkáját. A képzés tematikája kapcsolódik a „Kiskérődzők állatjóléti támogatása” követelményeihez és kifejezetten hangsúlyozza a laborvizsgálatok jelentőségét. A képzésen elsajátított szemléletmód a fenntartható gazdálkodást és a kiskérődző állományok gyepkímélő legeltetését szolgálja. A tanfolyam kiskérődző tartó gazdálkodók és ágazati szakemberek számára egyaránt hasznos.
Ez a képzésünk szervezői oldalról a technikai háttér tekintetében is aprólékosabb felkészülést igényel, mint az ultrahangos tematika, éppen ezért csak ritkábban tudjuk meghirdetni. Külön büszkeséggel tölt el minket, hogy ehhez a képzéshez kapcsolódtak először külföldi résztvevők – például Romániából és Madagaszkárról is – természetesen személyes részvétellel. Külön öröm, hogy a legújabb parazitológia tematikájú képzésünkre már állatorvosok is regisztráltak. Elmondásuk alapján első sorban a gazdálkodói oldal hiányosságaira és a belső paraziták gyérítésének rendszerszintű szemléletére, annak összefüggéseire kíváncsiak – a jövőben jól működő egyedi telepi protokollok kidolgozása érdekében.
A „Juh, kecske ultrahangos vemhességvizsgálat gyakorlati képzés” Magyarországon – és tudomásuk szerint világszinten is – egyedülálló tanfolyam
– Beszéltél korábban a „siker faktorról” és arról, hogy milyen fontos lenne a gazdálkodók munkája során, hogy sikerélményeket élhessenek meg. Mindezek nélkül elvész az érdeklődés és a motiváció… csak a megszokás marad. De mi a helyzet Veletek? Ti milyen elismerést kaptok azért, hogy a mindennapos munkátok felett szakmai továbbképzéseket szerveztek?
– Erre a kérdésre is csak a saját nevemben tudok válaszolni, de úgy gondolom, hogy Doktornő és Gábor is személyes szakmai motivációként tekint a kiskérődzős továbbképzésekre, hiszen ezek komoly felkészülést igényelnek. Mindhárman egyetértünk abban, hogy őszintén tenni akarunk az ágazatunk jövedelmezőségéért és azért, hogy az állatok jóléte- és az állattartók elégedettsége is növekedjen.
Én személy szerint elképesztően élvezem, hogy hétről hétre tanulhatok valami újat a partnereimtől azáltal, hogy a „kiskérődzős szakmai elithez” tartozhatok. Nagyon szeretek tanulni és a kötelezettségemnek érzem, hogy folyamatosan képezzem magam. Nagy örömmel tölt el, hogy hasznos célok érdekében közösséget formálhatunk – most még csak kicsi, de –napról-napra növekvő gazdálkodói létszámmal. Megerősítést kapok azáltal is, hogy nem csak a fiatalok vesznek részt a képzéseinken, hanem az idősebbek is megtisztelnek minket az érdeklődésükkel. Tanfolyamvezető kollégáim lelkesedését pedig szeretném hosszú távon fenntartani a pozitív visszajelzések közvetítésével és azzal, hogy széles körben hirdetem az általuk képviselt magas színvonalat és a maximális szakmai etikát.
A képzések végén minden résztvevőnek átadunk egy oklevelet, amelyben megköszönjük azt, hogy részvételével hozzájárult a kiskérődző ágazat versenyképességének fejlődéséhez. Annak ellenére, hogy államilag regisztrált felnőttképző vagyunk, ezek a tanfolyamok nem jogosítják fel a résztvevőket új hatáskörrel és szakmát, vagy bizonyítványt sem adnak. Mégis büszkék lehetnek magukra egy olyan közösség tagjaként, akik szeretik a hivatásukat és tenni akarnak azért, hogy jobbak legyenek a munkájukban. Sokszor érzem azt, hogy a társadalom tévesen és méltatlanul ítéli meg a haszonállattartókat. A képzéseink során erősíteni tudjuk az állattartókban, hogy hasznos az, amit nap mint nap tesznek.
A kiskérődző továbbképzésekhez kapcsolódóan kézzel fogható sikereink is vannak. A Déli Agrárszakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója, Rózsa Pál Csaba is felismerte a tanfolyamok értékét, ezért a soron következő képzésekhez színvonalas helyet biztosít az iskola tangazdaságában, így támogatva szakmai törekvéseinket.
Legnagyobb örömünkre konzorciumi partnereimmel – dr. Pikó Evelin szakmai vezetővel és Kiss Gábor tanfolyamvezetővel – Kiskérődző szakmai továbbképzések című pályázatunkkal a 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében kiírt „Termékdíj a Magyar Állattenyésztésért 2026” pályázatán II. Díj elismerésben részesültünk Állategészségügy, Szaporodásbiológia és Élelmiszeripar kategóriában. Óriási szakmai elismerés ez számunkra, amely megerősít minket munkánk iránti elhivatottságunkban. Igyekszünk folytatni a szakmai továbbképzéseinket, amíg az ágazati szereplők igénylik.
– Hol találkozhatnak veletek személyesen az érdeklődők? Melyek a következő képzési időpontok?
– Szeretettel várjuk az érdeklődőket a 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen a Farmerstarter Kft. standján 2026. május 14-15-16-án. Kiállítóként mindhárom napon ott leszünk, de 16-án, szombaton érdekes programokkal is készülünk. A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet felkérésére délelőtt a „D” szektorban, a juh tenyészállatok mellett Kiss Gáborral ultrahangos bemutatót tartunk, majd délután felavatunk egy hazánkba újdonságként érkező juh körmölőkalodát, amely segítségével egy menetben többféle munkát is el fogunk végezni.
Az aktuális Kiskérődző szakmai továbbképzésekről weboldalunkon, illetve Facebook oldalunkon is tájékozódhatnak az érdeklődők. Mindenkit szeretettel várunk!
Ha Ön juhtenyésztő, ez a cikkünk is érdekelni fogja: Nő az export, javul az ár, mégis egyre kevesebb a juh
Agrárágazat Tudástár: Tudatos parazitakontroll – A tudatos parazitakontroll olyan állategészségügyi szemlélet, amely nem rutinszerű gyógyszerhasználatra, hanem vizsgálatokra, célzott beavatkozásra és telepi együttműködésre épül. Lényege, hogy a belső paraziták elleni védekezés laboreredményekre, állománymegfigyelésre és állatorvosi döntésekre támaszkodjon. Ezzel csökkenthető a hatóanyag-rezisztencia kockázata, javítható az állatok egészségi állapota, és fenntarthatóbbá válhat a juh- és kecsketartás.
