Történelmi mélypontra süllyedt a magyar olaj- és üzemanyag-biztonsági készlet 2026 márciusára, ami nemcsak energetikai, hanem komoly mezőgazdasági kockázatot is jelent. Nem kizárt, hogy már ki is ürültek a tartalékok, miután az árstoppal mesterségesen alacsonyan tartott árak miatt többüzemanyag fogy, mint amennyit az állam vásárol…
A mesterséges árak miatt nő a hiány
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) adatai szerint a tartalékok olyan mértékben csökkentek, amire 2015 óta nem volt példa. A feldolgozott termékek közül különösen a gázolaj és a benzin esetében drámai visszaesés történt. A háttérben egyértelműen az árstophoz köthető piaci torzulás áll. A mesterségesen alacsonyan tartott üzemanyagárak miatt az import gyakorlatilag leállt, mivel a behozatal veszteségessé vált. Ennek következtében hetek óta több üzemanyag fogy, mint amennyi az országba beérkezik vagy amennyit előállítanak. Így a hiányt kizárólag a stratégiai készletek felélésével lehetett fedezni. Ez az oka annak, hogy a gázolajkészlet egyetlen hónap alatt mintegy 400 ezer tonnával csökkent, és mindössze 144 ezer tonnára esett vissza, míg a benzintartalék 80%-kal, 270 ezerről 55 ezer tonnára zuhant.
Az árstop más téren is kedvezőtlen hatásáról ebben a cikkben is írtunk nemrég: Máskor is, most is kettős teher a gazdákon az árstop-káosz.
Lehet, hogy már ki is ürültek a tartalékok
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a készletnapok száma – vagyis az az időtartam, ameddig a tartalékok fedezni tudják az ország szükségleteit – egyetlen hónap alatt 47 nappal csökkent. Ha a felhasználás és az import közötti egyensúlyhiány fennmaradt, a tartalékok akár teljesen ki is ürülhettek.
Ez a folyamat az agrárium számára különösen kockázatos. A mezőgazdaság működése alapvetően gázolajra épül: a talajművelés, a vetés, a növényvédelem és a betakarítás döntően üzemanyag-függő. Egy esetleges ellátási zavar nem pusztán költségnövekedést jelentene, hanem közvetlen termelési akadályt is. A kritikus időszakokban – például tavaszi vetés vagy permetezés idején – akár néhány napos kiesés is mérhető termésveszteséget okozhat.
Az agrárium nem várhat…
A kockázatot tovább növeli az agrártevékenységek időzítési kényszere. A növénytermesztésben sok művelet szűk időablakhoz kötött, így az üzemanyag-ellátás bizonytalansága nem lineáris, hanem sokszorosan felnagyított hatással jelentkezik. Ha egy kezelés vagy vetés elmarad vagy késik, annak hatása az egész szezon eredményét befolyásolhatja.
A logisztikai láncok szintén sérülékenyek. Az inputanyagok szállítása, a termények mozgatása és az export mind üzemanyag-igényes folyamat. Készlethiány esetén akadozhat a beszállítás, nőhetnek a költségek, és akár ellátási zavarok is kialakulhatnak az élelmiszerláncban.
Összességében az üzemanyag-készletek gyors apadása nem önmagában a nemzetközi helyzet következménye, hanem elsősorban az árstop miatti importkiesés eredménye. Ennek agrárhatásai pedig túlmutatnak az energiapiacon: a termelés folyamatosságát, a költségeket és végső soron az élelmiszerellátás biztonságát is közvetlenül érintik.
Agrárágazat Tudástár: Stratégiai készlet – Stratégiai készletnek azokat az állami olaj- és üzemanyag-tartalékokat nevezzük, amelyek feladata, hogy ellátási zavar esetén ideiglenesen biztosítsák az ország energiaellátását; gyors csökkenésük azért különösen kockázatos a mezőgazdaság számára, mert a termelés, a szállítás és a betakarítás döntően gázolajfüggő, így egy készlethiány rövid idő alatt termelési és logisztikai problémákat okozhat.
