fbpx

Mi alapján válasszunk silókukorica-hibridet?

Írta: Szerkesztőség - 2014 február 12.
1. táblázat A 2011-2013. évek silókukorica terméseredményei Magyarországon 
(Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2013: Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról)
2011 2012 2013
Aszálysúlytotta területek, ha 180.438 1.404.049 43.053
Fővetésű silókukorica termőterülete, ha 74.885 68.124 76.739
Fő- és másodvetésű silókukorica termőterülete, ha 79.248 96.181 87.952
Fővetésű silókukorica termésátlaga, kg zöld/ha 27.568 20.829 24.132
Fő- és másodvetésű silókukorica termésátlaga, kg/ha 27.411 19.312 22.541
Fővetésű silókukorica összhozama, tonna 2.064.407 1.418.950 1.851.891
Fő- és másodvetésű silókukorica össztermés, tonna 2.172.239 1.857.430 1.982.513
A 2. táblázatban a silókukorica-szilázsok táplálóanyag-és energiatartalma, valamint emészthetősége, bendőbeli lebonthatósága és a takarmányértékesítés látható.
2. táblázat A silókukorica-szilázsok táplálóanyag-és energiatartalma 2013-ban 
(ÁT Kft, 332 db minta eredménye, átlag és relatív szórás CV%)
Átlag CV% Átlag CV%
Szárazanyag g/kg 331 19,5 FOM (M.T. Kódex) g/kg sza. 540 8,6
Nyersfehérje g/kg sza. 71 15,6 NEl (M.T. Kódex) MJ/kg sza. 6,25 3,6
Nyerszsír g/kg sza. 27 13,9 By-pass keményítő % 34 23,9
Nyersrost g/kg sza. 219 11,9 By-pass keményítő g/kg sza. 86 31,2
Nyershamu g/kg sza. 43 17,2 OMd3 % 73 2,4
N-mka. g/kg sza. 641 5,7 DOM4 g/kg sza. 702 2,8
Cukor g/kg sza. 21 76,2 FOM (M.T. Kódex) 4 g/kg sza. 537 5,1
Keményítő g/kg sza. 260 27,6 NDF lebonthatóság g/kg sza. 54 7,6
NDF g/kg sza. 447 11,8 Lebontható NDF g/kg sza. 243 18,5
ADF g/kg sza. 251 11,2 Takarmányértékesítés g sza/1 kg tej 488 4,0
ADL g/kg sza. 19 14,7 pH g/kg sza. 4,0 4,7
Hemicellulóz g/kg sza. 195 13,8 NH3-N % össz N g/kg sza. 9,3 38,4
Cellulóz g/kg sza. 232 11,5 Tejsav g/kg sza. 41 27,9
NFC1 g/kg sza. 411 16,8 Ecetsav g/kg sza. 14 34,6
NSC2 g/kg sza. 275 24,4 T/E 3,4 52,2
MFE (M.T. Kódex) g/kg sza. 69 8,2 Lizin g/kg sza. 2,87 11,2
MFN (M.T. Kódex) g/kg sza. 42 14,6 Metionin g/kg sza. 1,16 8,8
UDP (M.T kodex) g/kg sza. 21 13,9 Mintaszám db 332
1NFC – nem rost jellegű szénhidrátok, 2NSC – keményítő + cukor, 3OMd – szerves anyagok emészthetősége, 4DOM – emészthető szerves anyag, 5FOM – fermentálható szerves anyag, 

2. A silókukorica egyes értékmérő paraméterei

A terület és a telep adottságainak megfelelő silóhibrid kiválasztása nem könnyű.
Az állattenyésző számára az első feladat annak megoldása, hogy a kiválasztott hibridek tenyészideje, ellenálló képessége és szárazságtűrése illeszkedjen az adott termőterület adottságaihoz. Mérlegelni kell az egyes tömegtakarmányok együttes alkalmazását és arányukat az adagban (silókukorica-szilázs, lucernaszilázs, gabonaszilázsok, keverékszilázsok, szénafélék) annak érdekében, hogy az energia-, a keményítő-, a bendőben lebomló rost-, az emészthető- és a fermentálható szerves anyagok egyaránt megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre a bendőműködés, a tehén szervezete és a (tej) termelés számára.

2.1. A növénytermesztés és a tejtermelés eredményességét meghatározó egyes (értékmérő) paraméterek

  • Zöld- és szárazanyaghozam. A mennyiségi- és a minőségi szemlélet ütközése: a zöld- és szárazanyaghozam növelése cél a takarmánybázis biztonsága és az önköltség szempontjából. A minőségi- és a mennyiségi szemlélet egyaránt fontos, de a minőségi szemlélet az elsődleges a tejtermelés fajlagos eredményei szempontjából. Az 1 hektáron előállítható tej mennyiségének növelése (tej kg/ha) jelentheti a mennyiségi és minőségi szempontok együttes érvényesítését.
  • Szárazságtűrés. A szárazságtűrés és ezzel összefüggésben termésbiztonság növelése mind a növénytermesztés, mint a tejtermelés érdekeit egyaránt szolgálja.
  • Betegségekkel szembeni ellenálló képesség. A betegségekkel szembeni ellenálló képesség javítása, különösen a gombafertőzöttség (Aspergillus, Fusarium) és a mikotoxin terheltség elkerülése fontos mindkét ágazat szempontjából.
  • Szárszilárdság. A nagy hozamot megalapozó szárszilárdságot a magasabb rost- és lignintartalom javítja ugyan, de alacsonyabb szervesanyag-emészthetőséggel és takarmányértékesítéssel jár együtt, ami káros hatással van a tejtermelés eredményességére és költségeire.
  • Tenyészidő. A silózás üteme meghatározza a betakarítás ütemét. Úgy kell hibrideket választani, hogy folyamatosan fenntartható legyen a hasonló szárazanyag-tartalom a különböző táblákon. Tekintettel a hazai általános silózási gyakorlatra, megközelítően 200 tehenenként lehet egy új, hosszabb tenyészidejű hibridet beiktatni (min. 3-4 nap különbséggel számolva), hasonló talajadottságok mellett, amennyiben a műszaki kapacitás nem teszi lehetővé több silótér párhuzamos taposását. Az ideális üzemi gyakorlat az lenne, hogy kb. 3 nap alatt zárjunk egy 3 méter magasságú silódepót.
  • A szilázs energiatartalma – hibridválasztás. A szilázs energiatartalmát meghatározza keményítőtartalma. A nagyobb potenciális keményítőtartalmú szilázsok táplálóanyag-emészthetősége pedig általában kedvezőbb, mint a ’rostosabb’ és általában nagyobb zöldhozamú hibrideké. Ezen paraméterek együttes javítása a növénynemesítők feladata.
  • A szilázs energiatartalma – betakarításkori fenológiai fázis. A szilázs energiatartalmát meghatározza keményítőtartalma. A később betakarított, nagy keményítőtartalmú szilázsok táplálóanyag-emészthetősége pedig általában kedvező (35-40% sza.). Az ilyen szilázsok esetében azonban a rost bendőbeli lebonthatósága általában gyengébb, mint a 30-35% szárazanyag-tartalom mellett betakarított szilázsoké, mivel a később történt betakarítás miatt alacsonyabb a hemicellulóz-tartalom. Ezen paraméterek együttes javítása, illetve a kompromisszumon alapuló betakarítási fenofázis szintén fontos szempont, az önköltséget meghatározó hozamok mellett (35-40%sza.: kedvezőbb keményítőtartalom, gyengébb rostlebonthatóság, 30-35% sza.: alacsonyabb keményítőtartalom, kedvezőbb rost-lebonthatóság a bendőben.).
  • Tarlómagasság. A magasabb tarló (30-40 cm) csökkenti a zöldhozamot, de javítja a szilázs higiéniai állapotát, csökkenti a szilázs nitrát- és lignintartalmát, továbbá növeli a keményítő arányát és javítja az emészthetőséget, ami kedvező a tejtermelés szempontjából.
  • Szemroppantás. A megfelelő szemroppantás (CSPS: 70% felett kiváló) jelentősen csökkenti a betakarítás sebességét és növeli a járvaszecskázó fajlagos üzemanyag-felhasználását, de javítja a keményítő emészthetőségét és a szilázs tényleges energiatartalmát, csökkentve a napi adag költségét az abrakkompenzáció miatt. Emellett drámai hatással van a direkt keményítőveszteségre (a trágya keményítőtartalmára!). A veszteség mértéke 500 tehén esetében éves szinten elérheti a 70-140 t szemes kukorica egyenértéket!

3. Silókukorica-hibridekkel végzett kísérleti eredmények

Az alábbiakban egy silókukorica-hibrid kísérlet eredményeit mutatjuk be (2013., Kaposvári Egyetem), annak igazolására, hogy napjainkban már több paraméter együttes vizsgálata segíti a növénytermesztőt a hibridválasztásban. Így lehetőség nyílik arra, hogy az állattenyésztő számára is megfelelő silókukorica-hibrid kerüljön vetésre, illetve a tejtermelési eredmények hátterében könnyebben megtaláljuk az ok-okozati összefüggéseket. A 3 hibridet, a tudományos kísérleteknek megfelelő elrendezésben, négyes ismétlésben, kisparcellás kísérletben azonos termőhelyen, azonos agrotechnika alkalmazásával és egy időben történt betakarítással vizsgáltuk. Tanulságos eredményeket láthatunk a 4-6. táblázatokban. Az eredmények kiválóan alkalmasak az időjárás-, a hibridek-, továbbá a betakarításkori fenofázis hatásának elemzésre.
3. táblázat Silókukorica-hibridek hozameredményei és táplálóanyag-tartalma (2013. Kaposvár, n=4)
Zöld Szárazanyag Keményítő DOM1 dNDF2 Szárazanyag Cukor Keményítő NFC2 NSC3 NEl
Hozamok 1 hektárra vonatkoztatva 1 kg szárazanyag-tartalomra vonatkoztatott értékek
t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha g/kg sza. g/kg sza. g/kg sza. g/kg sza. g/kg sza. MJ/kg sza.
Hibrid 1 átlag 58,0 25,1 18,0 5,7 18,0 432 75,7 302 452 378 6,50
VC% 6,3 5,3 6,1 3,5 6,1 2,4 4,2 4,8 2,3 4,4 6,2
Hibrid 2 átlag 58,1 23,9 17,2 5,3 17,2 411 82,0 311 455 393 6,64
VC% 10,2 8,5 9,4 8,9 9,4 2,7 13,6 5,3 2,3 2,8 5,0
Hibrid 3 átlag 67,2 26,4 19,2 5,8 19,2 393 66,3 323 457 390 6,54
VC% 7,6 10,0 9,5 19,0 9,5 5,7 23,9 9,4 3,6 4,1 3,6
1DOM – emészthető szerves anyag, 2dNDF – bendőben lebontható NDF, 3NFC nem rostjellegű szénhidrát (cukor+keményítő+oldódó rost), 4NSC nem strukturális szénhidrát (cukor+keményítő)
4. táblázat Silókukorica-hibridek rostösszetétele (2013. Kaposvár, n=4)
Nyersrost NDF1 ADF2 ADL3 Hemicellulóz Cellulóz
g/kg sza. g/kg sza. g/kg sza. g/kg sza. g/kg sza. g/kg sza.
Hibrid 1 átlag 208 434 236 21,7 197 215
VC% 6,0 3,1 3,8 7,1 4,6 3,5
Hibrid 2 átlag 201 425 243 22,7 182 220
VC% 4,8 2,6 3,6 10,2 2,7 3,0
Hibrid 3 átlag 200 417 233 21,0 184 212
VC% 4,8 5,2 8,6 9,5 4,6 8,6
1NDF= cellulóz+hemicellulóz+lignin, 2ADF= cellulóz+hemicellulóz, 3ADL= lignin+rosthamu
5. táblázat Silókukorica-hibridek emészthetősége és bendőbeli lebonthatósága (2013. Kaposvár, n=4)
1OMd – szerves anyagok emészthetősége, 2DOM – emészthető szerves anyag,
OMd1 DOM2 FOM3 NDFd4 dNDF5
% g/kg sza. g/kg sza. % g/kg sza.
Hibrid 1 átlag 73,9 716,3 550,0 52,8 229
VC% 0,9 0,8 1,1 1,3 2,3
Hibrid 2 átlag 73,9 718,0 541,7 51,9 220
VC% 1,2 1,1 1,2 1,7 2,4
Hibrid 3 átlag 74,9 727,7 539,3 52,3 219
VC% 0,5 0,4 4,8 6,5 11,3
3FOM – fermentálható szerves anyag, 4NDFd – az NDF bendőbeli lebonthatósága, 5dNDF – lebontható NDF
A 3. számú hibrid a viaszérésnek megfelelő szárazanyag-tartalommal került betakarításra, a 1. és 2. hibridek a teljes érés fázisának megfelelő szárazanyag-tartalmúak voltak betakarításkor. Hozzá kell azonban tenni, hogy a 2013. évi nyári aszályos időjárás miatt a szárazanyag-tartalom nem jelzi korrekt módon a növény tényleges fenológiai állapotát, erre a rostösszetétel, a hemicellulóz tartalom ad egyértelmű választ: mindhárom hibrid a viaszérés állapotának felel meg.
A 3. hibrid esetében a hozamtöbblet egyértelműen felülmúlja a többi hibridét mind a zöldtömeg, mind a szárazanyag-tömeg vonatkozásában, továbbá a szerves anyag emészthetősége és a keményítő- valamint az emészthető szerves anyag-tartalma is kedvezőbbnek bizonyult. A kedvezőbb emészthetőség az alacsonyabb NDF- és ADF-tartalom, továbbá a magasabb keményítőtartalom következménye. Hozzá kell azonban tenni, hogy a keményítőtartalom ezen esetekben sem érte el a sokéves hazai átlagot (35%sza.) és a hibridek potenciálját. A 3. hibrid esetében mért nagyobb keményítő- és emészthető szerves anyagtartalom a tejtermelés szempontjából kedvezőbb hatású, még akkor is, ha a hazai rendszer nem tudja a különbséget kimutatni az energiatartalomban. A TMR összeállításakor a keményítő kompenzációja miatt alkalmazott kisebb mértékű abrak-kiegészítés ugyanis csökkenti a napi adag költségét és a bendőacidózis kockázatát! Ezzel azonban együtt járt, hogy a bendőben lebomló NDF (rost) mennyisége kevesebb volt a 3. hibrid esetében. A bendőben lebomló rost mennyiségének kompenzációjára nem szénaféléket, hanem fiatalon betakarított lucerna-, gabona- vagy keverékszilázsokat javaslunk.
Összességében az elérendő célt kell pontosan megfogalmazni. Amennyiben a mennyiséget tekintjük elsődleges célnak, akkor általában a minőség terén kényszerülünk kompromisszumra és ez igaz fordítva is. Nagy valószínűséggel azonban találunk az igényeinknek megfelelő hibrideket a kereskedelmi forgalomban. Amennyiben nagy állományról van szó és közepes termelési szint mellett is gazdaságosan tudunk tejet termelni, úgy a mennyiségi szemléletet lehet előnyben részesíteni. Abban az esetben azonban, ha a nagy fajlagos tejtermelés a cél, úgy a minőségi szemlélet a célravezető a silókukorica-hibrid kiválasztásakor.
Köszönettel tartozunk a TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0039 projektnek és a Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. -nek a három Pioneer silókukorica hibriddel folytatott kísérlet lebonyolításában nyújtott segítségéért és támogatásáért.
Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.
Takarmányanalitikai Laboratórium
Kaposvári Egyetem