Mi történt a nagyvilágban?

A zöldítés újraértékelése

Az Európa Parlament a fehérjenövények – így a szója – 0,7-es területszorzóját 1,0 értékűre növelte, és engedélyezte a csészekóró, az elefántfű és a mézelőnövények beszámítását is. Zöld jelzés ez az eddig is szálas fehérjetakarmánynak tekintett „ÓVÁRI gigant^® szilfium” néven szabadalmaztatott, hármas hasznosítású csészekórónak. A méhlegelőként is működő ültetvény magfogás után energetikailag is értékesül. „SAPS+Zöldítés” támogatás esetén az adott területen csávázó és növényvédő szer azonban nem használható!

A ZETOR kereskedőket keres … és talál

A mezőgépészet hannoveri világkiállításán feltűnően jól szerepelt a ZETOR. Ez nemcsak a standon csapolt, összesen 4320 liter jó cseh sörnek volt köszönhető – hátul, a tárgyalókban kemény munka folyt. A 70 év alatt több mint 1,3 millió traktort eladó cég újabb forgalmazókat keresett. Az orosz Kovrov Electromechanical Plant például a tavalyi 100 darabos próbaszállítmány után idén 450 FORTERRA 135 traktort fogad. A jövőben cseh motorokkal, hajtóművekkel és hidraulikával beindul náluk a kooperációs gyártás is.

Megújul az ásványi trágyák piaca

Az európai székhelyű, nálunk is aktív K+S konszern új kálibányát nyitott Kanadában. Az ezzel járó több milliárd eurós költségek 2018-tól kezdenek megtérülni. A növekvő mennyiség minőségi ugrást is eredményez. Az eddigi K (kálium) + S (só) üzletágak a magnézium hatékonyabb felhasználásával jobban a felhasználók – a mezőgazdaság, a gyógyszer- és kozmetikai ipar, az egyéni fogyasztók és az önkormányzatok – irányába orientálódnak. Ambiciózus programjuk a „Shaping 2030”.

Tönkremennek a földek Ukrajnában

Évente több mint 600 millió Euro veszteséget okoz 15 millió hektár leromlott állagú ukrán talaj egyre csökkenő termőképessége – jelentette mezőgazdasági miniszterük, Maxim Martynjuk. Ráadásul csak az állami kezelésben levő földekről van ilyen felmérés. A korábbi kolhozok elaprózott és visszabérletezett területei még rosszabb állapotban vannak, de erről a földhasználók nem közölnek adatokat. Hiába alkalmaznak ma már Magyarországnyi területen „no-till” eljárásokat, a veszteség egyre csak nő.

Joint-venture „Belarus” gyár Pakisztánban

A minszki cég az ottani „Orient Tractor factory”-ban 2015-től évente 4000 traktort szereltet össze. Ez azonban kevés az évi 85-90 ezer traktort igénylő, összesen 700 ezer traktort üzemeltető országban. A Belarus jó hírnevére alapozva – 1955 óta több mint 130.000 traktort szállítottak Pakisztánba – most Pandzsáb tartomány különleges gazdasági övezetében terveznek létesíteni egy sokkal nagyobb, közös gyárat – nyilatkozta ipari miniszterük, Sheikh Allauddin (képünkön a traktorban).

Yara és ATC-fúzió = precíz N-műtrágyázás

A műtrágyát gyártó norvég Yara világcégnek eddig is volt a traktor tetejére szerelhető N-szenzora. A közeli infravörös tartományban működő érzékelő az állomány aktuális N-felvételének közvetlen becslésére szolgál. Az USA-beli Agronomic Technology Corp (ATC) erre alapozott „Adapt-N” online szoftvere még további 13 féle időjárási, talaj- és növénymodellt is figyelembe vesz az egész évi N-normák „Mi lenne, ha…” ajánlásainál. A gyártás és értékesülés harmóniája jót tesz a precíziós gazdálkodásnak.

SuperMeat műhús – mint az igazi!

Állati izomsejtekből laboratóriumban ugyanolyan hús tenyészthető ki, mint ami az állatból kinyerhető. „Ugyanaz a hús, csak másképpen előállítva” – állítja Ido Savir, az izraeli SuperMeat start-up vállalkozás vezetője. Az ötlet támogatóitól eddig 3 millió dollárt gyűjtöttek össze. Most a baromfitermékeket előállító német PHW/Wiesenhof konszern társult be a kis cégbe. Reményeik szerint 3 éven belül már vendéglőkbe szállíthatnak műhúst, amely 5 év múlva megjelenik a nagyáruházak polcain is.

Műtrágyát szór, és permetez

A traktorokat és vetőgépeket is gyártó brazil Stara legutóbbi meglepetése az IMPERADOR 3.0 magajáró permetező gép, amely egy repítőtányéros műtrágyaszóróval is fel van szerelve. A 205 lóerős gép 2400 literes polietilén permetlétartálya és 27 vagy 30 m széles szórókerete középen van, a 3 tonnás rozsdamentes műtrágya-tartály pedig a hátsó tengely fölé került.

Diszkrét generációváltás Pöttingernél

A nagynevű osztrák cég ügyvezetője, Mag. Heinz Pöttinger 2018. március közepétől a vele azonos nevű grieskirchen-i mezőgazdasági gépgyár újonnan kinevezett felügyelő bizottságába vált át. Ez a lépése lehetővé teszi számára, hogy vállalatukat a jövőben is mértékadó módon támogassa, miközben a család köréből származó utódja pályáját egyengeti. A továbbra is teljesen családi tulajdonban maradó Pöttinger Landtechnik GmbH eddigi közvetlen partnerkapcsolatait fenntartva folytatja sikeres előretörését

Eke TLT-hajtással

A bolgár Ralomex gyár újszerű, aktív szántáselmunkáló elemekkel felszerelt ágyekével állt elő. A négytestű, KPM 20 típusú eke mindegyik eketeste mögött oldalazva kis csőpálcás henger dolgozik. Ezeket két szöghajtóművön keresztül hajtják meg a traktor teljesítmény-leadó tengelyéről. A hidraulikus terhelésű hengerek akadályra felfutva rugó ellenében térnek ki. A két műveletet kombináló, 160-200 cm munkaszélességű, 15-20 cm mélyen szántó ekéhez legalább 180 LE teljesítményű traktor kell.

Kétszer nyertek a Caussade-vetőmaggal

Minden 7. zsák repce-vetőmag után egy sorsjegy tartotta izgalomban azokat a gazdálkodókat, akik tavaly Caussade-vetőmagot vetettek földjeiken. Közülük idén is három nyertes vehetett át nagy értékű utazásra jogosító nyereményt a Caussade Semences Hungary Kft. vezetésétől. A tavaly 7 éves hazai leányvállalattól I. helyezettként Engelhart József, a Dombegyházi Euro TÉSZ Kft. ügyvezetője, II. helyezettként Kovács Sándor, a Szalkszentmártoni Petőfi Szövetkezet illetékese, valamint III. helyezettként Sümeghy Tamás, A Drávaszabolcs Zrt. képviseletében értékes utazásokat nyert. A nyertesek a Caussade vetőmagok stabil termőképességét, talajviszonyokhoz jól alkalmazkodó voltát és jó ár-értékarányát méltatták a kecskeméti ünnepélyes átadón.

A balesetet szenvedők egyharmada 24 év alatti

A mezőgazdaságban előforduló ipari jellegű balesetek 30%-ában 24 év alatti fiatalok érintettek. Korosztálytól függetlenül is a balesetek 45%-a azoknál a dolgozóknál fordul elő, akiknek még nincs legalább 17 havi munkatapasztalatuk – állapította meg 6 évre visszatekintve a francia Mutualité Sociale Agricole (MSA). Baleset leggyakrabban az állattartó telepeken történik, nem szántóföldi munka vagy közlekedés közben. Az ismeretlen eszközök használatbavétele legalább annyi bajt okoz, mint a monoton rutin.

Szerkesztőség