A mikrogranulátum-kijuttatás (-szórás) a szilárdvegyszer-kijuttató gépekkel történő olyan növényvédelmi eljárás, amelynek során a talajba vagy a talajfelszínre kémiai hatású – a portól és a normál granulátumoktól eltérő nagyságú –, általában 100-800 µm közötti szemcseméretű vegyszerek kijuttatására kerül sor.
A mikrogranulátumok kijuttatásának módja célgépes megoldású, teljes felületi kiszórású (pl. növényházi talajfertőtlenítő gépek), illetve vető-(ültető-/bakhátkészítő-, stb.) gépekre szerelt, sávokban szóró megoldású lehet.
A következőkben a vetéssel egy időben használt – az egyes szemenként vető gépekre szerelt –, a talajfertőtlenítő szert soronként (sávosan) kijuttató berendezések kerülnek ismertetésre.
A berendezésekkel szembeni legfontosabb agrotechnikai követelmények
A mikrogranulátumok kiszórása speciális követelményeket támaszt a kijuttató berendezésekkel szemben, amelyek közül a legfontosabbak a következőkben foglalhatók össze:
- a mikrogranulátum-kijuttató berendezés legyen alkalmas valamennyi (0,1-0,8 mm szemcseméretű) mikrogranulátum kijuttatására a szabvány által előírt 5-50 kg/ha mennyiségek között
- a kiadagolható (kiadagolandó) vegyszer mennyisége a berendezésen pontosan és gyorsan beállítható legyen
- a kijuttatóadapterek fajlagos szórásmennyisége ± 10%-nál nagyobb mértékben nem változhat, és az egyes kijuttatóadapterek adagolási teljesítményei – azonos beállítás esetén – egymástól max. ± 10%-kal térhetnek el
- az adagolószerkezetek meghajtása biztosítsa azt, hogy a hajtás kikapcsolása után az adagolószerkezetből mikrogranulátum (vegyszer) ne juthasson ki
- a vegyszertartályok és adagolóberendezések elhelyezése biztosítsa a különböző vetőgépek gerendelyére való felszerelhetőséget, és azok a gerendely hidraulikus összecsukását ne akadályozzák
- a mikrogranulátum-tartály kialakítása (vegyszerbefogadó képessége) a produktívidő-kihasználás növelése érdekében igazodjon a vetőmagfeltöltés időbeli szükségességéhez
- a kijuttató berendezések (és tartályaik) a csepegő vízzel és nedvességgel szemben védettek legyenek
- valamennyi szabályozóberendezés könnyen kezelhető, a tartályok kiürítése-tisztítása egy személy által elvégezhető legyen.
A berendezések általános ismertetése
A mikrogranulátumokat sorba- vagy sávosan kijuttató berendezések – különböző merevítőkkel – a szemenként vető gépek tartóvázára, a vetőelemek felett vannak felszerelve, illetve egyes gépeknél a vetőelemeken, a magláda mögött nyertek elhelyezést.
A berendezések adagolószerkezeteinek működési elve mechanikus adagolású, gravitációs anyagtovábbítású, vagy mechanikus rendszerű és pneumatikus anyagtovábbítású lehet.
A mechanikus rendszerű adagolószerkezetek típusai: tolóhengeres (cellás kerekes), bütykös-hengeres, csigás, szalagos, vagy ezek kombinációját megvalósító megoldású.
Meghajtásukat – a vetőszerkezetek meghajtásához hasonlóan – járókerekek előtéttengelyeken keresztül lánclehajtásokkal (vagy ékszíjakkal) biztosítják.
Ez soronkénti vagy a járókerékről (járókerekekről) központi megoldású is lehet, de újabban elterjedtek az adagolószerkezetenkénti elektromos motoros meghajtások is.
A mikrogranulátumot befogadó tartályok általában ütésálló műanyagból – üvegszállal erősített polietilénből – készülnek, de több gépen rozsdamentes (acél)lemezből készült vegyszertartályok vannak.
Egy-egy tartályban – a kialakítástól függően – különböző számú (1-4 db) adagolóelem nyer elhelyezést, de több kivezetés esetén, vagy a központi tartályos gépeknél (a cellás adagoló), a tolóhenger hosszát megnövelve érik el a vegyszer megkívánt adagmennyiségének kiadagolását.
A kiadagolt növényvédő szer gravitációs úton, vagy pneumatikus – nyomólevegős – rásegítéssel jut az ejtő/elvezető csöveken keresztül a vetőelemek csoroszlyái által nyitott vetőbarázdákba, illetve a talajba.
A mikrogranulátum talajban való elhelyezkedése – mélysége a talajban, vagy iránya a vetőmagvakhoz képest – állítható kiszórócsővég segítségével elemenként mechanikus úton beállítható.
Ezek a talajfertőtlenítő szer kijuttató berendezések nemcsak a szemenkénti vetőgépeken találhatók meg, hanem felszerelésükre az egyes ültető és palántázó vagy bakhátkészítő, de a talaj-előkészítő gépeken is lehetőség nyílik.
1.ábra Microband adapterek Stanhay vetőgépen
A vetőgépekre szerelt ismertebb berendezések
A mikrogranulátum-kijuttató berendezések főbb szerkezeti egységei a következők:
- a granulátumtartály(ok) az adagolószerkezetekkel;
- az adagmennyiséget szabályozó szerkezetek;
- az ejtő/elvezető csövek,
- a halfarok szóróelemek,
- valamint a berendezések felfogását biztosító – különböző megoldású – felfogóelemek, tartóvázak.
A vetőgépekre szerelt mikrogranulátum-kijuttató berendezések adagolószerkezetei – döntő többségükben – tolóhengeres (cellás kerekes) megoldásúak.
Legelterjedtebbek a Microband, Gandy, John Deere és az IH típusok.
Az állandó működő hosszal dolgozó, tolóhengerekkel kiszórható mikrogranulátum mennyiségét résszabályozással és természetesen a hengeres elemek fordulatszámának változtatásával lehet beállítani.
A gazdaságokban nagyobb darabszámban üzemeltetett John Deere, illetve Kühne Cyclon pneumatikus kukoricavető gépek – a magtartály mögött elhelyezett – elemenkénti (soronkénti) mikrogranulátum-kijuttató berendezésekkel vannak ellátva.
A granulátumtartály alján kiképzett öntvényházban forgó – állandó működő hosszal dolgozó – hornyos tolóhenger egy nyíláson keresztül adagolja ki a talajfertőtlenítő szert.
A nyílás alatt, kézikerék segítségével és mikrométerhez hasonló számjelosztással, egy állítható tolólemez zárja el az ejtőcső nyílását.
A körskálán beállított adagmennyiségnek megfelelően – a rés változtatásával – elemenként adagolható ki a vegyszer a vetőcsoroszlyákhoz.
Hasonló megoldású vetőelemenkénti adagolószerkezetek vannak a Kinze és a Väderstad kukoricavető gépein is.
2.ábra Talajmaró+talajfertőtlenítő, ágyásos burgonyaültető gépkombináció
Az angol Horstine Farmery gyártmányú Microband berendezések szintén állandó működő hosszal dolgozó tolóhengerekkel, adagolóberendezésekkel rendelkeznek (pl. Accord, Becker, Kleine, stb. vetőgépeken).
Ezeknél az adagolóknál a kijuttatandó granulátum mennyiségét csak az adagolószerkezet tengelyének fordulatszám-változtatásával lehet szabályozni.
A Monosem cég vetőgépeire a Microsem csigás adagolórendszerű berendezéseit szereli fel.
Az üvegszállal erősített műanyagtartályból a mikrogranulátum gravitációs úton kerül az adapter lánckerékhajtású adagolószerkezetéhez.
Az adagoló tengelyére egy-egy jobb- és balmenetes csiga van felfűzve, amelyek egy lapátos adagolókereket fognak közre.
A menetes csigák által szállított vegyszert az adagolókerék juttatja a berendezés műanyag ejtőcsöveibe és onnan a talajra vagy a vetőbarázdába.
A vegyszer keverését – az adagoló tengelyén elhelyezett – boltozódásgátló tárcsák biztosítják.
A tartály leürítésére műanyag csappantyúk szolgálnak.
3.ábra Pneumatikus rendszerű mikrogranulátum-kijuttató talaj-előkészítő gépen
Az angol Stanhay cég mechanikus (lyukszalagos), valamint pneumatikus rendszerű precíziós vetőgépei a Granyl típusú lyuktárcsás rendszerű (vagy Microband típusú tolóhengeres) adagolóval vannak felszerelve.
A lyuktárcsás rendszerű berendezés adagolószerkezete kettős (műanyag) tárcsás-kerék.
A vegyszer kiadagolása a lapátos adagolótengely forgása közben megy végbe.
Az adagolás mennyisége a lapátos tengely fordulatszámának változtatásával állítható be.
Az adagolószerkezet kialakítása olyan, hogy álló helyzetben mikrogranulátum a szerkezeten nem tud átjutni, csak a lapátos tengely forgása közben van erre lehetőség.
Az olasz Gaspardo szemenként vető gépein a Minimax típusú, résszabályozású, lapátos/cellás-kerekes adagolószerkezetű mikrogranulátum-kijuttatók találhatók meg.
A talajkerékről – lánckerékáttétellel – meghajtott hornyos adagolószerkezetnél csavarorsóval mozgatott lemezzel szabályozható be a kiadagolandó vegyszer mennyisége.
4.ábra Mikrogranulátum-kijuttató berendezések főbb szerkezeti egységei
Ugyancsak az ismertebb mikrogranulátum-kijuttató adapterek egyike az amerikai gyártmányú Gandy típus is, amely berendezés tartályának alja kettős fenekű vályú.
Mindkét fenékrészen azonos méretű – rombusz alakú – rés van kialakítva, és a kettős fenék egyike a házon kívüli spirális állítóív segítségével hosszanti irányban elcsúsztatható.
Az elcsúsztatás következtében megváltozik a kettős fenekű vályú résmérete, és a vályú felett forgó cellás adagoló a rés méretének megfelelően adagolja ki a mikrogranulátumot.
5.ábra Gandy Jumbo vegyszertartály négy adagolóberendezéssel
A Hassia-Rau régebbi (Exakta-S, Betasem, stb.) vetőgépeit a súrlódásos elv alapján működő Micro 2A berendezésekkel szerelte fel.
Az újabb fejlesztésű Maxem gépeken már mechanikus – cellás-kerekes – adagolású, de pneumatikus vegyszerszállítású adapterek vannak felszerelve.
Ilyen rendszerű adapterek találhatók meg a Kuhn és az Amazone cégek pneumatikus kukoricavető gépein is.
A talajfertőtlenítő szereket a cellás-kerekes adagolótól – egy központi tartályból – a (szívólégáramú) vetőszerkezeteket működtető ventilátor nyomóoldali szabad ágának légárama szállítja az egyes vetősorokhoz.
A granulátumot egy soronkénti ciklon választja ki a légáramból, ami a nehézségi erő következtében a talajra vagy a vetőbarázdába hullik, megakadályozva így annak elfúvását.
6.ábra Kertészeti vetőgépre szerelt talajfertőtlenitő adapterek
Alkalmazási-felhasználási területek
Az országban alkalmazott mikrogranulátum-kijuttató berendezések elsősorban a különböző szemenkénti vetőgépekre vannak felszerelve.
Az egyes növényi kultúrák magjainak vetésére használt szemenként vető gépek többsége nyugat-európai gyártmányú, illetve beszerzésű és talajfertőtlenítő szert kijuttató adapterek a cukorrépa/kukorica/zöldségfélék vetésére alkalmas szemenként vető gépeken találhatók meg.
A cukorrépa és zöldségfélék vetésére, szinte kizárólag, elemenkénti vetőszerkezetű – főként francia, német és olasz beszerzésű – gépeket használnak.
Ezekhez a szemenkénti vetőgépekhez gyártóik/forgalmazóik – opcióban – olyan mikrogranulátum-kijuttató berendezéseket kínálnak, amelyek egyszerre több (2-4 db) vetőelemhez is kiadagolhatják a talajfertőtlenítő szert, tehát egy vegyszertartályban több adagolóelem – egyesített adagolószerkezete – is elhelyezést nyer.
A szilárd mikrogranulátumos, sávos talajfertőtlenítés a cukorrépa és zöldségfélék vetésterületének mintegy 60-80%-ára jellemző.
A vetőgépek is közel ilyen, illetve a gyakorlati tapasztalatok szerint nagyobb arányban vannak felszerelve a különböző mikrogranulátum-kijuttató berendezésekkel.
Az egyes termelők a vetésekre kijelölt területeken előforduló kártevő fajok és azok egyedsűrűsége (a védekezési küszöbérték) szerint végzik el a talajfertőtlenítést.
Így nem egy esetben előfordul az is, hogy bár a vetőgépre a mikrogranulátum-kijuttató berendezések fel vannak szerelve – tehát a technikai háttér biztosított –, az agronómiai és gazdaságossági körülmények (sokszor a talajfertőtlenítő szer költségei) miatt nem kerül sor a vegyszer kijuttatására.
A kukorica szemenkénti vetőgépek között megtalálhatók az ún. „európai”, állítható sortávolságú – általában a cukorrépa vetésére is használható –, elemenkénti pneumatikus (szívó rendszerű) vetőszerkezetű gépek, valamint az ún. „amerikai” pneumatikus rendszerű központi magtartályos, túlnyomással dolgozó vetőgépek (pl. KÜHNE-CASE-IH-Cyclo).
Az „amerikai” rendszerű gépek sortávolsága (76,2 cm = 30″) kötött, és ezen gépek a kukoricán kívül a napraforgó és szója (babok) vetésére alkalmasak.
Az ilyen gépek kialakítása olyan, hogy a mikrogranulátum-kijuttató berendezések – soronként – a vetőkocsikon vannak elhelyezve, meghajtásuk a vetőszerkezet-hajtáson keresztül láncáttételekkel történik meg.
A vetőgépek mikrogranulátum-kijuttató adaptereit azonban a kukorica vetésterület csak 50-60%-án alkalmazzák.
A vegyszerek kijuttatását gátló körülmények az előzőekben (a cukorrépa és zöldségfélék vetésénél) ismertetettekhez hasonlóak.
7.ábra Sepeba gyártmányú, rozsdamentes acélból készült tolóhengeres adagolószerkezet
Ma már a kiskertekben alkalmazható vetőgépek is felszerelhetőek granulátum szóróval, akár utólag is.
A Pannon-gép Kft. által forgalmazott adapter méretben és kapacitásban ugyan eltér az előzőekben ismertetett gépektől, de ugyanúgy alkalmas különféle növényvédő szerek, talajfertőtlenítők, műtrágyák granulátum formájában, a vetéssel egyidejűleg történő talajba juttatására.
Az adapter a meghajtást lánc segítségével az alapgépről kapja és hasonló elven, mint a vetőgépük, kanalak segítségével adagolja a vegyszert, ami ejtőcsövön keresztül jut a kívánt pozícióba.
A kijuttatott granulátum mennyiségét a kanalak nagyságának, illetve darabszámának változtatásával lehet nagy pontossággal beállítani.
A mikrogranulátum-kijuttató berendezések alkalmazási területeit – amennyiben talajfertőtlenítő szer kijuttatására nem kerül sor – a mikroformátumú starter műtrágyák (soronkénti, sávos) kijuttatása is kibővítheti.
Ezek a mikrogranulált starter műtrágyák (pl. Radistart; Micro NP; Pannon Starter, stb.) a növények kezdeti fejlődését nagyban elősegítik, és termést növelő hatásuk elvitathatatlan.
8.ábra Tolóhengeres, mechanikus adagolószerkezet
Ellenőrzések, adapter beállítások
A szemenkénti vetőgépekre szerelt mikrogranulátum-kijuttató berendezéseket – még a vetések megkezdése előtt – minden esetben szemrevételezéssel ellenőrizni szükséges.
Ilyenkor, a vetőgépek műszaki állapotának felülvizsgálata mellett ellenőrizni szükséges a talajfertőtlenítőszer-kijuttatás technikai megvalósítása lehetőségeit (hajtóláncok, talajkerekek és meghajtás, hajtómű szekrény, stb.), az egyes szerkezeti részegységek épségét, összekapcsolódásaikat.
A kijuttatandó mikrogranulátum anyagának – összetételének – ismeretében kell beállítani a kiadagolandó vegyszer mennyiségét.
Erre a beállítási értékekre valamennyi adapter gépkönyvében részletes útmutatás található meg!
A beállítás a tolóhengeres, állandó adagolónyílással rendelkező berendezéseknél az adagolószerkezet tengelyének járókerék-fordulattal arányos adagolótengely-fordulatszám megválasztásából, a megfelelő lánckerekek és áttételek kiválasztásából áll.
A résszabályozású berendezéseknél az adagolórés nagysága a számjelosztású skálán (vagy a spirál állítóív segítségével) fokozatmentesen állítható be.
Az egyes – soronkénti – ejtőcsövek csővégeit úgy kell beállítani, hogy a kiadagolt mikrogranulátum a barázdában lévő vetőmagvakkal ne érintkezzen, hanem a talajba azok mellé kerüljön.
9.ábra Micro-volumex szalagos adagoló
A vetés megkezdése előtt minden esetben célszerű ellenőrizni, hogy az adagolószerkezetek a beállítottaknak megfelelő adagú talajfertőtlenítőszer-mennyiséget juttatnak-e ki.
Ez a művelet (pl. 20-50 folyóméteren elemenként zacskókban felfogják a kiadagolt mikrogranulátumot, lemérik azt, majd számítással meghatározzák a hektáronkénti adagmennyiséget) tulajdonképpen egy-egy adagolóelem laboratóriumi leforgatását is jelenti, eredménye azonban megfelelő képet nyújt a kiadagolt talajfertőtlenítő szer mennyiségéről, annak hatásosságáról.
Vetés (üzemeltetés) közben folyamatosan ellenőrizni szükséges a tartályokból a talajfertőtlenítő szer egyenletes fogyását.
Az egyes fordulók végén – a vetőgép kiemelt állapotában – a járókerekek megforgatásával ellenőrizzük, hogy az egyes csővégeknél megfelelő-e a vegyszer kiadagolása.
10.ábra Pneumatikus rendszerű Kuhn mikrogranulátum-kijuttató
A felhasználásra kerülő talajfertőtlenítő szer méreg, így minden esetben a munkaegészségügyi előírások betartása (védőruha, védőszemüveg, stb. használata) kötelező érvényű!
A berendezések főbb műszaki jellemzői
Az ismertebb mikrogranulátum-kijuttató berendezések főbb műszaki jellemzőit, azok egyes vetőgépeken való alkalmazását, illetve az alkalmazási területeket az 1. táblázat foglalja össze.
1. táblázat. Mikrogranulátum-kijuttató berendezések főbb műszaki jellemzői
![afa_nelkul_olimac_kukorica_betakarito_adapter_eu_adoszammal_rendelkezo_gazdak_reszere_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/afa_nelkul_olimac_kukorica_betakarito_adapter_eu_adoszammal_rendelkezo_gazdak_reszere_001-375x217.jpg)
