Milyen hatással van a silókukorica betakarításának műszaki technológiája a tehenészet jövedelmezőségére?

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vizsgálatai (ELTE, Meteorológiai Tanszék) szerint 2050-ig 30 nappal fog nőni a hőségnapok száma (amikor a napi középhőmérséklet: >25 °C, tehát a maximum hőmérséklet elérheti a 40C°-ot is). A csapadék-eloszlás azonban meglepő módon alakul majd és hatással lesz a tömegtakarmány-bázisunkra. Nyáron 10-30%-kal csökken a csapadék (az egymást követő száraz napok száma a század végére 15-25%-kal növekedhet a Dunától keletre), míg télen 5-20%-kal több csapadék várható (az egymást követő száraz napok száma a század végére 10-15%-kal csökkenhet). Ezen adatok arra utalnak, hogy érdemes foglalkozni a tömegtakarmány-bázis átalakításával és a potenciálisan veszélynek kitett silókukorica esetében előre, alaposan felkészülni a műszaki technológiával a betakarításra.

Hogyan befolyásolja a szárazanyag-tartalom és szem roppantottságának mértéke a tejtermelést, valamint a veszteségeket?

Szárazanyag-tartalom: amerikai kutatók a napi adag hatékonyságát vizsgálták (Bal és mtsai, 1997) és azt találták, hogy a 42% szárazanyag-tartalommal betakarított kukoricaszilázs TMR szárazanyag-emészthetősége szignifikánsan rosszabb volt, mint a 31%, 32% (1/4 tejvonal) vagy 35% (2/3 tejvonal) szárazanyag-tartalommal betakarított szilázsoké. Utóbbi három esetben azonban nem volt mérhető különbség egymáshoz viszonyítva, tehát a 31-35% tartományon belül hasonló volt az adagban a kukoricaszilázsok hatékonysága.

Szemroppantás: a silókukorica esetében a keményítő bendőbeli lebonthatóságát és emészthetőségét befolyásoló tényezők közül a legfontosabb az érési stádium és a szemroppantottság. Schwab és mtsai. azonban (Wisconsin Egyetem, USA) 2003-ban végzett kísérletük eredményei alapján megállapították, hogy a szemroppantás jelentősége a 35% feletti szárazanyag-tartományban egyre nagyobb. Egy amerikai kutatócsoport (Bal és mtsai., Wisconsin Egyetemen, USA) 2000-ben azt tapasztalta, hogy azonos szecskaméret mellett, a roppantott szemeket tartalmazó silókukorica-szilázs hatására a szárazanyag-felvétel nőtt (25,3 vs. 25,9 kg/nap/tehén) és a tejtermelés javult (44,8 kg/nap/tehén vs. 46 kg/nap/tehén). A különböző szecskaméreteknek azonban nem volt hatása az előbbi paraméterekre a szemroppantott silókukorica-szilázsok esetében. Összességében megállapították, hogy a hatékony (1 mm!) szemroppantás kedvező és mérhető hatással volt a szárazanyag-felvételre, a keményítő emészthetőségére és a tejtermelésre egyaránt, míg a szecskaméretnek (0,95 és 1,90 cm tartományban) minimális volt a hatása azon szilázsok esetében, ahol a szemroppantás megfelelő volt.

A CSPS értéke azt mutatja meg, hogy a keményítőtartalom hány százaléka található a 4,75 mm-nél kisebb méretűre tört (tehát bendőben fizikailag hozzáférhető) szemekben. Miért 4,75 mm- A 4,75 mm-nél nagyobb szemben a keményítő lebomlásához már nincs elegendő idő a bendőben. A keményítő lebontása lelassul (a hozzáférés korlátozott), ezért a bendő számára nem lesz hozzáférhető a szemben található keményítő egy része (Ferreira és Mertens, 2005). Ideális esetben a CSPS érték nagyobb, mint 70%, egyes szerzők azonban már a 60% értéket is megfelelőnek tartják. Az USA átlagérték 50-70% között változik.(1.táblázat)

Az 2. táblázat a hazai szemroppantottság alakulását mutatja 105 mintában. Mint látható, van tartalék még a szemroppantottságban!

A 3. táblázatba látható a kifogásolható szemroppantás következményeként a trágyával elvesztett keményítő szemeskukorica-egyenértéke tonnában és hektárban kifejezve, 500 tehén esetében kb. 20 kg/nap szilázsfogyasztás mellett 1 évre vonatkoztatva (2-4 mFt). A napi adagból hiányzó keményítő pótlása kb. 10-15 mFt többletköltséget jelent ezen tehenészetnek a folyamatosan fennálló bendőacidózis-veszély mellett.

3.táblázat: A kifogásolható szemroppantás következményeként a trágyával elvesztett keményítő szemeskukorica-egyenértéke (ÁT Kft)

Dr. Orosz Szilvia

Takarmányanalitikai igazgató

ÁT Kft, Gödöllő