A génszerkesztett sertések fejlesztése egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, különösen azok a fajták, amelyek természetes ellenálló képességet mutatnak a sertések reproduktív és légzőszervi szindrómájával (PRRS) szemben. A szakértők szerint azonban a technológia valódi sikere nem kizárólag a laboratóriumokban dől el: legalább ennyire fontos, hogy a fogyasztók megértsék és elfogadják annak előnyeit.
A fogyasztói bizalom kulcskérdés
Randy Riley, a GoldenSun Insights elnöke szerint a génszerkesztés nem új technológia a mezőgazdaságban, mégis sok vásárló fenntartásokkal fogadja, különösen, ha élelmiszerekről van szó.
A legtöbb fogyasztó nem magát a technológiát utasítja el, hanem attól tart, hogy a módosítások ismeretlen egészségügyi vagy környezeti kockázatokat hordozhatnak. Éppen ezért az ágazatnak világosan kell megmutatnia, milyen problémára kínál megoldást a génszerkesztés, és teljes átláthatósággal kell kommunikálnia a fejlesztéseket.
Az Arctic Apple példája
Riley szerint jó példa erre az Arctic Apple, a barnulásnak ellenálló alma, amely 2017-ben jelent meg a boltokban.
A fejlesztés egyértelmű fogyasztói problémát oldott meg: a felvágott alma hosszabb ideig megőrzi friss megjelenését. Emellett a fejlesztők nyíltan ismertették a génszerkesztés célját és működését, ami hozzájárult a termék piaci elfogadásához.
A szakértő úgy véli, a sertéshúságazatnak is hasonló stratégiát kell követnie, ha a génszerkesztett sertésekből származó termékek a jövőben kereskedelmi forgalomba kerülnek.
Az Acceligen által fejlesztett új sertésvonal természetes ellenálló képességet mutat a PRRS-vírussal szemben, amely világszerte jelentős gazdasági károkat okoz a sertéstartóknak.
A betegség visszaszorítása nemcsak a termelési veszteségeket csökkentheti, hanem javíthatja az állatok jólétét is. A kevesebb megbetegedés kisebb gyógyszerfelhasználást, jobb életkörülményeket és stabilabb termelést eredményezhet.
Mike Paustian iowai sertéstenyésztő szerint a GMO-növények bevezetésekor az iparág elsősorban a gazdálkodók számára jelentkező előnyöket hangsúlyozta. Ez szerinte hiba volt.
A fogyasztók számára ugyanis nem az a legfontosabb kérdés, hogy egy technológia növeli-e a termelők jövedelmét, hanem hogy milyen előnyt jelent számukra.
A betegség-rezisztens génszerkesztett sertések esetében például sokkal fontosabb üzenet lehet, hogy az egészségesebb állatoknak várhatóan kevesebb antibiotikumos kezelésre lesz szükségük. Ez egyszerre szolgálhatja az állatjólétet és az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelmet.
A szabályozás is meghatározó
A technológia jövőjét nemcsak a fogyasztók, hanem a szabályozó hatóságok is befolyásolják.
A szakértők szerint a génszerkesztett állatok engedélyezése továbbra is hosszadalmas folyamat, amely jelentősen meghatározza az új fejlesztések piacra jutását.
Ennek egyik példája, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) nemrég engedélyezte génmódosított sertésekből készült bratwurst kolbász kísérleti felhasználását egy kutatási program részeként. Bár ezeket az állatokat eredetileg tudományos célokra fejlesztették, az engedély fontos mérföldkőnek számít a génszerkesztett állati termékek szabályozásában.
A jövő az átlátható kommunikáción múlik
A szakértők egyetértenek abban, hogy a génszerkesztés nem minden problémára jelent megoldást, de fontos eszköz lehet a sertéstenyésztés fejlődésében. A PRRS-rezisztens sertések hozzájárulhatnak az állategészségügy javításához, az antibiotikum-felhasználás mérsékléséhez és a fenntarthatóbb termeléshez.
A technológia széles körű elfogadása azonban csak akkor valósulhat meg, ha a sertéságazat nyíltan, közérthetően és a fogyasztók szempontjait szem előtt tartva mutatja be a génszerkesztés előnyeit. A jövőben ugyanis nem csupán az számít, hogy mire képes a tudomány, hanem az is, hogy a vásárlók mennyire bíznak benne.
Ez az írásunk is a génszerkesztésről szól: Verseny az időjárással, a piaccal, gyorsít a génszerkesztés
Agrárágazat Tudástár: génszerkesztés – Olyan biotechnológiai eljárás, amely lehetővé teszi egy élőlény saját örökítőanyagának célzott, pontos módosítását idegen gének beépítése nélkül vagy azok alkalmazásával. Az állattenyésztésben a génszerkesztést többek között betegségekkel szemben ellenállóbb állományok kialakítására kutatják, ami javíthatja az állategészségügyet, csökkentheti a gyógyszerfelhasználást és hozzájárulhat a fenntarthatóbb termeléshez.
