Mit tegyünk és mit ne az átnedvesedett és belvizes tábláinkon?

Talajművelési javaslatok az érintett területekre

„Egyre elkeserítőbb a helyzet: az ország mintegy 5%-át borítja belvíz és további olvadás várható. Az ünnepek alatt ugyan többnyire csak hó esett, mégis tovább nőtt a belvízzel borított területek nagysága. Decemberben madártávlatból is megmutattuk, hogy milyen helyzet uralkodik a Dél-Alföldön, azonban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai szerint tovább romlott a helyzet: az elöntött területek nagysága a karácsony előtti 378 ezer hektárról 446 ezer hektárra nőtt.”

– 2011. január 7.

Sokszor csak a problémára fókuszálunk a megoldások helyett. Ezért kezdtük egy 2011-es hírrel, mely majdnem fél milliós terület-kiesésről beszél. Ezzel szemben a 2011-es kukorica vetésterület az EUROSTAT felmérése szerint 1,23 millió hektár volt, mellyel az elmúlt 10 év második legnagyobb vetésterületét jegyzi Magyarországon.

A belvizes területek termesztési technológiáját sokkal körültekintőbben kell megterveznünk, mint más területeinket. A talaj levegőtlensége, esetleges taposása olyan terméscsökkentő tényezők, melyet gondos talajműveléssel tudunk csak helyreállítani.

Természetesen ezen lehetőségek csak egyszerű példák. Nedves kötött, „perc talajokon” igaz az, hogy az alkalom szüli a technológiát. Nagyon fontos lehet, hogy amennyiben gépkapacitásunk engedi, úgy például kukorica esetében 7-10 leveles állapotban a területünket sorközműveljük, biztosítsuk a talajfelszín morzsalékosságát, csökkentsük a kipárolgást. A talajművelési technológiák nagyban segítik, hogy a vetésünk sikeres legyen és sokkal rentábilisabban termeszthessünk kukoricát. Azonban a mezőgazdaságban mindig hosszú távon kell gondolkodnunk, és a jelen időjárási körülmények talajaink leiszapolódását, és tömörödését okozzák. Ezt a problémát mielőbb orvosolni kell, melyhez ideális megoldás a táblák mély lazítása. A lazítás száraz körülmények között ideális, így főleg nyáron, kalászos növények betakarítása után ajánlott. Ha víznyomásos területeink vannak, érdemes olyan hibridet választani, mely késői vetés esetén is korán betakarítható, és lehetőséget biztosít az őszi kalászos elvetésre – a következő évi lazítás elvégzésének érdekében.

A DEKALB hibridjei mindig is ismertek voltak kiváló vízleadásukról. Az igen korai éréscsoportban szereplő DKC3811, DKC3623 és a DKC4025 hibridek május első heti vetése mellet, még a tavalyi nedves évben is október első 1-2 hetére elérték az ideális 18-20%-os betakarításkori szemnedvességet a DEKALB fejlesztő csapatának kisparcellás vetésidő kísérletei alapján.

A DKC4014 hibridet tőszám kompenzáló képessége kifejezetten alkalmassá teszi a késői, és rossz talajállapotú vetésekre, mivel a termésében rendkívül jól kompenzálja az egyenetlen tőeloszlást, aminek jellemző okozója a késői vetés, és a rossz talajállapot. A termelők körében jól ismert DKC3705 hibrid pedig rendkívül jó vetésidő és tőszám stabilitással rendelkezik. Azok számára jó választás, akik nem tudtak megfelelő talajállapotot előkészíteni, vagy gyorsan kiszáradó talajon dolgoznak, emiatt egyenetlenebb kelésre számítanak, ugyanis a hibrid vízleadása korábbi eredményeink alapján a DKC3623 hibridhez hasonló.