fbpx

Moly, zsizsik, atka: a CT és az MR leleplezte őket!

Írta: Szerkesztőség - 2021 február 26.

Milyen kárt okoz a magban a babzsizsik? Hogyan reagál a hőmérséklet változására a száron belül telelő moly? Világszinten is kiemelkedő, a mezőgazdaságnak fontos eredményeket ért el egy magyar agrártudós.

 

moly atka
Jégbe helyezett kukoricamoly károsított kukoricaszárak CT-vel készített keresztmetszeti felvételei (Forrás: Dr. Keszthelyi Sándor)

 

Észrevétlenül megfigyelni

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campus egyetemi tanára újszerű megközelítéssel fordult a problémához, és kutatásai során speciális képalkotó eljárásokat kezdett használni. Ezek segítségével a rendszer zavarása nélkül tudta nyomon követni a szemünk elől elzártan zajló eseményeket. Egy mag vagy egy növényi szár belsejében fejlődő ízeltlábú életébe korántsem egyszerű bepillantást nyerni, főként úgy, hogy a kutató észrevétlen maradjon. Dr. Keszthelyi Sándor a kutató terepi és laboratóriumi vizsgálatok során az emberi orvoslás révén is ismert komputer tomográfián (CT) és mágneses biorezonancián (MR) alapuló kísérleteket végzett. Ezek eddig nem ismert információval bővítették a rejtett életmódú kártevők biológiájához és kártételéhez fűződő ismeretanyagot.

 

Keszthelyi Sándor
Dr. Keszthelyi Sándor

 

Világszinten is nagy eredmény

A szakértő többek között házi méhek lépdarabjain is készített CT-felvételeket, melyek elemzése segített megérteni a méhlárvákon rejtetten szívogató varroa-atkák fontos biológiai sajátságait. Az erről szóló tudományos közlemény világszinten is kiemelkedőnek számít, korábban ugyanis még soha nem vizsgálták roncsolás nélkül a lépsejten belüli parazitizmus jelenségét. Ezen kívül a 21. századi képalkotó technikák segítségével sikerült objektíven feltárni a magok belsejében fejlődő mezei gabonamoly és a babzsizsik által kiváltott károk mennyiségi és minőségi jellemzőit, továbbá tisztázni tudta a száron belül telelő kukoricamoly-lárvák különböző hőmérsékleti hatásokra (fagyasztásra és melegítésre) adott aktivitási, élettani reakcióit is.

Dr. Keszthelyi Sándor – akinek munkásságát Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága – kutatásait, az ígéretes technológia lehetséges alkalmazási területeit, előnyeit és hátrányait kollégáival egy áttekintő tudományos közleményben is összefoglalta. Ez nemrégiben jelent meg a Journal of Plant Diseases and Protection nemzetközi szakfolyóiratban.

 

Forrás: MATE