2025 nyarán és őszén továbbra is kihívást jelent majd a munkaerőhiány a hazai mezőgazdaságban. A nyári és őszi betakarítási szezonra fordulva a szektorban dolgozó vállalkozások egyre nehezebb helyzetben találják magukat: a megbízható, elérhető és megfizethető munkavállalók száma csökken, a költségek pedig gyors ütemben emelkednek.
A probléma sokrétű. A 2025 februárjától hatályos jogszabályváltozások jelentősen megnövelték az idénymunka közterheit: az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkák esetén az idénymunka napi közterhe 1300 forintról 2200 forintra, az alkalmi munka esetében pedig 2700-ról 4400 forintra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a munkavállalói bérigények is nőttek: egyes térségekben a napi munkabér eléri a 18 ezer forintot, ám még így is kevés az olyan jelentkező, aki megbízhatóan és következetesen elvégzi a rábízott feladatokat.
Összeomolhat az utánpótlás
A KSH adatai szerint a mezőgazdaságban is egyre erősebben érezhető a nem szellemi munkát végző, beosztott munkaerő hiánya. A bizonytalan foglalkoztatási környezet miatt a fiatalabb generációk kevésbé érdeklődnek a mezőgazdasági munkák iránt. Ez már középtávon a munkaerő-utánpótlás összeomlásához vezethet. A WHC Csoport 2025-ös piaci körképe is megerősíti, hogy a legnagyobb kereslet idén is a mezőgazdasági szezonális munkák iránt mutatkozik. A legkeresettebb pozíciók közé tartozik a címerezés, a kapálás, a szántóföldi őrzés, az üzemi válogatás, valamint a fosztó válogató, a kombájnos és a szárítógép-kezelői munkakör. A foglalkoztatás ezekben az esetekben jellemzően egyszerűsített formában történik, ami rugalmas keretet ad a munkáltatói és munkavállalói oldal számára is.
Munkaerő-migránsok nélkül nem megy
A 2025-ös évre prognosztizált 5%-os bérnövekedés a szakemberek szerint önmagában nem elegendő a munkaerőhiány megoldására. A magyar kormány a vendégmunkások alkalmazásával igyekszik mérsékelni a feszültségeket: az idei évre meghatározott 35 ezer fős vendégmunkási kvóta – bár alacsonyabb, mint az előző évben – még mindig jelentős segítséget nyújthat a szektorban.
A legnagyobb számban a Fülöp-szigetekről érkeznek vendégmunkások, akiket a mezőgazdasági munkáltatók gyakran megbízhatóbbnak és pontosabbnak tartanak, mint sok hazai dolgozót. Az ő jelenlétük nélkül sok térségben veszélybe kerülne a betakarítás, különösen olyan időszakokban, amikor a munkaerőigény sürgős és folyamatos.
Termésvesztés, minőségromlás a következmény…
A munkaerőhiány közvetlen hatásai már most is érzékelhetők: a vetési és betakarítási munkák indulása akadozhat, nő a termésveszteség esélye, emelkednek a termelési költségek, és a szakképzett munkaerő hiánya miatt a betakarított termények minősége is romolhat.
A helyzet kezelése komplex megközelítést kíván. A gépesítés – különösen az öntözési rendszerek fejlesztése – jelentősen hozzájárulhat a kézi munkaerőigény csökkentéséhez. Emellett a rugalmasabb foglalkoztatási szabályozás, a célzott kormányzati intézkedések és a munkakörülmények javítása is elengedhetetlen a versenyképes mezőgazdasági foglalkoztatáshoz.
