Munkavállalók munkaszerződéssel történő foglalkoztatásának adó- és járulékfizetési szabályai

Bejelentés, nyilvántartás

A munkaviszonyban állók adatait az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. §-ának (4) bekezdése alapján a 09T1041-es nyomtatványon a munkaviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a munkaviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni az állami adóhatóságnál, a munkaviszony megszűnését pedig a megszűnést követő 8 napon belül.

A bejelentés időpontjáról, illetve a bejelentett adatokról igazolást kell a munkavállalónak kiadni. A biztosítási jogviszonyban (munkaviszonyban) álló személyekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a biztosítottra és a munkavégzésre vonatkozó adatok a munkavégzés kezdetétől megállapíthatók. A nyilvántartásba vételről szintén igazolást kell a biztosítottnak kiadni.

Ezen felül a foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év február 15-ig köteles a biztosított részére igazolást kiadni a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól-ig­­­­­­­­” időtartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról.

A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. A biztosítottról nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartólapot is ki kell állítani, melyet fő szabályként a tárgyévet követő április 30-ig kell a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére megküldeni.

A társadalombiztosítási alapokat megillető járulékok

A minimálbér kétszerese után, de havonta legalább munkavállalónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a foglalkoztató 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, melyből 24 százalék a nyugdíjbiztosítási-, 4,5 százalék a természetbeni egészségbiztosítási és 0,5 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék.

A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés alól csak akkor van mentesség, ha a munkáltató a járulékbevallásban bejelentést tesz arról, hogy a munkavállalónak juttatott jövedelem a minimálbér kétszeresénél kevesebb. A munkavállalótól le kell vonni 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási- és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag munkavállaló esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat).

Munkaadói, munkavállalói járulék

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásokról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 40. § (1) bekezdése szerint a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az SZJA tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.

A törvény 41. §-a szerint a munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez alól kivétel az, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált.

Tételes egészségügyi hozzájárulás

Az 1998. évi LXVI. Törvény alapján, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A munkavállalók után fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulás havi összege heti 36 órás munkaviszony esetén 1950 forint, naptári naponként 65 forint.

Bevallás, befizetés

A fenti járulékokat és adókat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni. A bevallást az egyéni vállalkozó, őstermelő saját járulékaitól elkülönülten a 0908-as bevalláson elektronikus úton teljesíti.

Szakképzési hozzájárulás

A 2003.évi LXXXVI. Törvény alapján, a tárgyidőszaki bérköltség (EVA alany esetén a tárgyhónap 1-én érvényes minimálbér kétszerese) alapján 1,5% mértékben fizetendő. Adóelőlegként az első féléves adóalap után tárgyfélévet követő 20-ig, majd az éves összeggel a tárgyévet követő február 25-ig kell elszámolni.

A törvény szerint az adóalap meghatározott mértékben csökkenthető a gyakorlati képzésre, illetve meghatározott intézményi támogatásra fordított összeggel.