Idénymunkások a gazdánál

Bejelentem, az már biztos. De ki jár jól? 1. rész

Évről évre visszatérő gondjuk a gazdáknak, hogy a mezőgazdasági munkák dandárja idején nincs elég munkáskéz. A megoldás az idénymunka, a szünidős diákok foglalkoztatása lehet. A munkaügyi és az adóbírságra viszont ilyenkor is számíthat a foglalkoztató, ha nem néz utána az aktuális munkaügyi, adózási szabályoknak. Az alábbiakban ebben szeretnék segíteni.

Szerencsés esetben a kereslet és a kínálat e téren is egymásra talál: a középiskolás, az egyetemi hallgató megkeresheti a jegyzetekre, új számítógépre, márkás edzőcipőre és még ki tudja, mi mindenre valót; az őstermelő, a családi gazdaság vezetője pedig fellélegezhet, lesz, aki leszedi a gyümölcsöt. Első lépésben azt kell tisztázni, hogy egyáltalán milyen formában szeretnénk foglalkoztatni a szünidős diákot – ehhez persze ismernünk kell ennek lehetséges módozatait. Lényeges, hogy a diákok foglalkoztatásában meghatározó az életkor (is), ugyanis a tizennyolcadik életév betöltéséig figyelembe kell venni a munka törvénykönyve különös szabályait:

• fiatal munkavállaló, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására is az Mt.-nek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni;

• ez a rendelkezés irányadó a polgári jog hatálya alá tartozó, így például a megbízási vagy vállalkozási jogviszonyok keretében történő munkavégzésére. Ennek alapján nem lehet érvényesen megbízási szerződést kötni a tizenhét éves tanulóval olyan munkára, amely esetében este 10 óra után is dolgoznia kell.

Iskolaszövetkezet vagy megbízás

Foglalkoztathatja a gazda a diákot például az iskolaszövetkezeten keresztül. Az iskolaszövetkezetek legfontosabb célja, feladata, hogy munkalehetőséget teremtsenek a diákoknak. Noha ezt tekinthetik (és remélhetőleg: tekintik is) küldetésüknek, de akkor is meg kell maradniuk a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szövetkezeti törvény) keretei között, annak szabályait maradéktalanul betartva. Ez még – őstermelői vagy akár családi gazdálkodó szemmel nézve – a szövetkezet dolga és gondja lehetne, de a hivatkozott törvény speciális, a foglalkoztatókat is érintő szabályokat fogalmaz meg az iskolaszövetkezetekre vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a Szövetkezeti törvény figyelembe veszi, hogy az iskolaszövetkezet tagjának már van egy alapjogviszonya: a tanulói, hallgatói jogviszony. Ebből következően az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgató tagjának a törvényben szabályozott munkavégzése eltér az általános – biztosítási kötelezettséggel járó –munkaviszonytól.

Hasonlóan a „szokásos” társas vállalkozásokra irányadó szabályokhoz, az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját – az alapszabály keretei között – a tagsági megállapodásban kell meghatározni, és a tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell azokat a konkrét feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak. Itt fontos kiemelni, hogy ha az iskolaszövetkezet tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére – ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is – az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor.

Amennyiben az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésre

• munkaviszony, illetve polgári jogi jogviszony létrehozása nélkül kerül sor,

• az iskolaszövetkezet tizenhatodik életévét be nem töltött tagja csak olyan tevékenységet láthat el,

• amelyet a vele jogviszonyban álló nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja, illetve a szakképző intézmény szakmai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát, vagy amely kapcsolódik a nevelési oktatási intézmény létesítményeinek rendeltetésszerű működésével összefüggő, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítéséhez.

Az iskolaszövetkezet tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.

Ez a rendelkezés az, ami miatt kicsit bonyolultabbá válik a dolog, mint a „klasszikus” társas vállalkozások szabályai. Ugyanis a külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre egyszerre két jogszabály,

• a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint

• a Szövetkezeti törvény munkajogi-előírásait kell alkalmazni.

És mi lesz a közterhekkel?

Bár az iskolaszövetkezeti tag hallgatónak, tanulónak kifizetett díjazás után a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget az Szja tv. általános szabályai szerint kell teljesíteni, a helyzet azért nem (nagyon) egyszerű.

Amennyiben a hallgató, tanuló az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében végez tevékenységet, a tevékenység ellenértékeként a szolgáltatás fogadója által neki közvetlenül juttatott bevétel nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ezzel összefüggésben lényeges, hogy az iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül juttatott bevételt – ilyen például a munkahelyi étkezés – érintően az iskolaszövetkezeti szolgáltatást fogadó vállalat minősül munkáltatónak.

Annak, hogy az iskolaszövetkezeti tag jövedelme nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, azért van jelentősége, mert így a jövedelem az összevont adóalapba számítandó, költségek elszámolására nincs mód (a bevétel egésze jövedelem), a fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék. Ebből következően, valamint arra tekintettel, hogy az Szja tv. általános szabályai szerint kell eljárni az iskolaszövetkezet diák tagjának adózását érintően, az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásból származó jövedelem esetében a 25 év alatti fiatalok kedvezménye is érvényesíthető.

Mentesül a biztosítási kötelezettség alól az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagja, 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is. Másként fogalmazva: az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagja e tevékenységére tekintettel nem biztosított, így társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség sem merül fel esetében. Tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak minősül az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás alkalmazásában az, aki

• nappali rendszerű oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

• a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

• nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik vagy

• az előbbiek szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.

A tanulmányok szünetelésének időtartama alatt a járulékfizetést és a foglalkoztatói kötelezettségeket érintően (az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás alkalmazásában) azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) rendelkezései szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettsége e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt sem.

Fentieket összegezve: e foglalkoztatás mentes a foglalkoztatói közteher alól. Ez azt is jelenti, hogy az iskolaszöveti foglalkoztatásból származó jövedelem adott esetben teljes köztehermentességet élvezhet, mivel a 25 év alattiak mentességével személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség – bizonyos összeghatárig – nem merül fel, továbbá az előzőek szerint járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség sem keletkezik. A köztehermentesség azonban nem mentesíti a foglalkoztatót bejelentési kötelezettsége alól: az Art. az iskolaszövetkezet és a tanuló, hallgató közötti munkaviszony bejelentésére vonatkozóan speciális szabályokat ír elő.

Az iskolaszövetkezet a NAV felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni:

• az iskolaszövetkezet adószámát,

• az iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, diákigazolványa számát.

Az iskolaszövetkezet köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül az iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját.

Az iskolaszövetkezet bejelentési kötelezettségét az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével azonos módon, elektronikus úton – a tárhelyen keresztül – vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesíti.

Iskolaszövetkezet helyett megbízási szerződés

Az iskolaszövetkezet bevonása helyett kereső tevékenység végezhető megbízási szerződéssel is. Ennek polgári jogi lényege, hogy e szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó – főszabály szerint a szerződés teljesítésekor – a megbízási díj megfizetésére köteles. A megbízott köteles főszabály szerint a megbízó utasításait követni, és a megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.

E keretek közt munkaügyi kérdésekre nem térünk ki, arra azonban szeretnénk felhívni a foglalkoztatók figyelmét, nem okos dolog azzal „ügyeskedni”, hogy más jogviszonyt (jellemzően munkaviszonyt) lepleznek a megbízási szerződéssel. Ugyanis a színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.

Sorvezető a döntéshez

Előfordulhat, hogy a foglalkoztató nem tudja eldönteni, hogy az adott munkát milyen jogviszony keretében lehet végezni. Ha e kérdésben szeretnénk valamiféle „sorvezetőt” adni, azt mondhatnánk, a jogviszonyok elhatárolása során azt kell szem előtt tartani, hogy a felek között ténylegesen milyen jogok és kötelezettségek állnak fenn. Ennek eldöntéséhez az ún. elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket kell megvizsgálni. Többek között:

• a feladat munkakörszerű meghatározása;
• kizárólagos a személyes teljesítés;
• rendelkezésre állási kötelezettség;
• munkaidő-beosztás;
• munkavégzés helye;
• díjazás rendszeressége;
• a munka eszközei, erőforrásai.

Természetesen, az adózási kérdésekhez hasonlóan a foglalkoztatás kérdéseire is igaz, hogy az eset összes körülményének együttes figyelembevételével lehet döntésre jutni.

A megbízási szerződésből származó bevételre (díjazás) az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, melyek figyelembevételével jövedelem meghatározható:

• tételes költségelszámolással: a bevételből a törvényben elismert, bizonylattal igazolt, a tevékenységgel összefüggésben felmerülő kiadások vonhatóak le,
• vagy 10 százalék költséghányad alkalmazásával: a jövedelem a bevétel 90 százaléka.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapba számítandó, az utána fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék.

Ami a további közterheket illeti: a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony – megbízási szerződés alapján, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban – személyesen munkát végző személy is lehet biztosított, de ez nem automatikus következménye a jogviszony létrejöttének, mint például a munkaviszony estében. Megbízási jogviszony esetében ugyanis csak akkor áll be a biztosítási kötelezettség, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra annak 30-ad részét.

Ez 2023-ban azt jelenti, hogy a január 1-jétől érvényes, 232 000 forintos minimálbér alapulvételével a havi 30 százalékos összeghatár 69 600 forint, ennek 30-ad része, a napi összeghatár pedig 2320 forint.

A biztosítási kötelezettség szempontjából vízválasztó összeghatárban csak azokat a járulékalapot képező jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek a megbízási szerződés szerinti tevékenységből keletkeznek. Ehhez kapcsolódó előírás, hogy a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. Gondolni kell arra is, hogy a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem jellemzően utólag, a tárgyhót követően állapítható meg, így ezekben az esetekben a biztosítási kötelezettség elbírálása is utólagos.

Nézzünk erre egy példát is!

A megbízási jogviszonyból származó jövedelem esetében 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn a járulékalapot képező jövedelem után. Ráadásul a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is fennáll. Az adó megfizetésére kötelezett a kifizető, illetve, ha nem kifizetőtől származik a megbízási díj, akkor az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy.

Mivel jellegéből adódóan a megbízási jogviszony esetében főszabály szerint utólag történik a biztosítási kötelezettség elbírálása, ezért a biztosított bejelentése is utólagos. Azaz, ha tartós megbízási jogviszonyról van szó, és havonta kerül sor a díj rendezésére, akkor havi időszakokra kell a biztosított bejelentésre szolgáló nyomtatványt (’T1041-es adatlap) is beadni. Annak sincs akadálya, hogy a megbízási jogviszonyt bejelentse a foglalkoztató még azt megelőzően, hogy kifizetésre sor került volna, és az érintettet az adott jogviszony fennállásáig nem jelentik ki. Ez kitűnő megoldás lehet „feledékenység” ellen – a bejelentés elmulasztása sokba kerülhet a foglalkoztatónak –, viszont további problémák forrása is lehet: ha mégsem fizeti ki a megbízási díjat a foglalkoztató (például a megbízott valamiért nem vállalja az előre egyeztetett időtartam egészében a feladatokat), akkor lehetséges, hogy olyan jogviszonyt jelentett be a megbízó, amely alapján mégsem állapítható meg a biztosítás.

Idénymunka esetén más megoldást is találhatunk, természetesen még mindig hivatalosan. Az egyszerű foglalkoztatásra és a klasszikus alkalmazás részleteire következő lapszámunkban fogunk kitérni.

„Szánt a babám” – gyakorlati példa a megbízásira

Egy családi gazdaság bérszántást vállal, de annak időpontja előtt egy nappal a gazdaság egyik tagja megbetegszik. Szerencsére a gazdaság vezetőjének szomszédja elvállalja a helyettesítését. A megbízási szerződést 5 napra köti meg vele a gazdaság, a megbízási díj 50 ezer forint. A biztosítási kötelezettség megállapításánál a naptári napokra járó díjazás összegét kell kiszámítani (50 000 : 5 = 10 000), amely ha meghaladja a minimálbér 30 százalékának harmincad részét – mint jelen esetben –, akkor fennáll a biztosítási kötelezettség.

Sinka Júlia
a Menedzser Praxis okleveles áfa- és nemzetközi adószakértője