Nagyobb búzatermés? Elérhető!

Magnézium kezelés hatása levélen keresztül a növekedésre, a szemek méretére és a búza csírázására

A búzában a magnéziumhiány tipikus tünetei a levélen keresztül is megmutatkoznak, mégpedig a levélerek közötti sárgulás formájában: a levél amolyan gyöngyfűzérszerűen zöld marad.

1-2. kép Magnéziumhiány a búza levelén Forrás: K+S KALI archívuma

1-2. kép Magnéziumhiány a búza levelén

Forrás: K+S KALI archívuma

Ezek a jól látható tünetek természetesen már hetekkel azután mutatkoznak, amikor a Mg-hiány már bekövetkezett. Ha módunk és lehetőségünk kínálkozna egy ilyen búzának, egy tőnek a gyökerét megnézni, akkor azt tapasztalnánk, hogy bizony-bizony lassan már az is alig-alig tud növekedni, sőt, talán le is állt a gyökér növekedése. A növény annyira igényli a magnéziumot nemcsak a klorofill építőelemeként, hanem a tápelemek szállításához is, illetve a megtermelt szénhidrátok, levelekből történő elszállításához is, hogy ha nem kap eleget és/vagy nem tud felvenni a  talajból, akkor elkezdi lebontani a saját klorofillját! Ennek következményei a jellegzetes hiánytünetek, mert egyszerűen nem más történik, mint a klorofillt elkezdi lebontani. S ha lebomlik a fotoszintézis helyszínéül szolgáló klorofill, akkor jóval kisebb termést tudunk csak realizálni.

Pedig jellemzően a klorofillban a magnéziumnak csak 10%-a található meg a növényekben. De hol a többi, és mit csinál? Milyen szerepet tölt be a növényben? Tulajdonképpen számtalan más folyamatban vesz részt. Több mint 100 enzim aktivátora. Szállítóként funkcionál például a talajból felvett foszfor esetében. Vagy egy másik kiemelt funkciója, hogy a levelekből szállítja el a megtermelt szénhidrátokat kezdetekben a növekedés helyére, majd később a gabonaszemekbe. Így fordulhat elő, hogy a fenti képeken látható szemtelítődés között micsoda különbségek figyelhetők meg magnézium hiányában, vagy kezdeti magnéziumhiány, de levélen keresztüli magnézium adagolás (keserűsós levéltrágyázás hatására), illetve a talajon keresztül már a növekedés elejétől adott megfelelő magnéziumellátás esetén (pl. kiezerit formájában).

Ha nem jut a növény elegendő magnéziumhoz, akkor végeredményben a szemek sem tudnak olyan jól telítődni, és az eredmény kisebb termés lesz, mint amekkora lehetett volna.

Ceylan és munkatársai beható kísérleteket végeztek búzában arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben lehet magnéziumtrágyázással növelni a búza ezerszem-tömegét.

Alacsony Mg-ellátás
Alacsony Mg-ellátás + késői Mg- levéltrágyázás  Megfelelő Mg-ellátás

Alacsony Mg-ellátás Alacsony Mg-ellátás + késői Mg- levéltrágyázás Megfelelő Mg-ellátás 3. kép Forrás: Ceylan et al. (2016)

3. kép Forrás: Ceylan et al. (2016)

A lenti felvételek is ennek kapcsán születtek 2016-ban. Az alacsony Mg-ellátású növényeknél a gabonaszemek ezerszem-tömege is alacsony volt, a szemek kisebbek, keskenyebbek és deformáltak voltak (ld. 3. kép).

A levélen keresztül Mg-trágyázásban részesült szemek (3. kép) mérete nagyobb volt, a szemek nem voltak annyira összetöpörödöttek, összeaszottak, mint az alacsony Mg- ellátás esetén.

A legnagyobb méretű búzaszemek a legszebben telítődött szemekkel a megfelelő Mg-ellátásban részesült búza esetén  képződtek. Ebben az esetben a búza számára már a kezdetektől elegendő magnézium állt rendelkezésre, míg a 2. esetben (3. kép) kezdetben alacsony volt a magnézium-ellátás, de levélen keresztül még időben beavatkoztak. A második esetben (3. kép) azt is megfigyelték, hogy a levelek hosszabbra nyúltak, mint az első esetben, tehát a késői levélen keresztüli magnéziumtrágyázásnak ilyen hatása is volt.

1. Oszlop képei: Alacsony magnézium-ellátás mellett,
2. Oszlop képei: Alacsony magnézium-ellátás és 4%-os keserűsós levéltrágyázás hatására 
3. Oszlop képei: Megfelelő magnézium-ellátás hatására

1. Oszlop képei: Alacsony magnézium-ellátás mellett, 2. Oszlop képei: Alacsony magnézium-ellátás és 4%-os keserűsós levéltrágyázás hatására 3. Oszlop képei: Megfelelő magnézium-ellátás hatására 4. kép A búza csírázásának nyomonkövetése Forrás: Ceylan et al. (2016)

4. kép  A búza csírázásának nyomonkövetése Forrás: Ceylan et al. (2016)

A 4. kép legfelső sorában a magvak 3 napos korukban láthatóak, ahogy szűrőpapíron csíráznak; a második sorban 5 napos korukban láthatóak szűrőpapíron; a harmadik sorban 8 napos korban perlitben; a negyedik (legalsó) sorban 6 napos korban, földben csírázott magvak/növények láthatók.

Információim szerint Ceylan és társai ebben a kísérletben mutatták be először a világon a magnéziumnak a magvak csírázására gyakorolt hatását. 2016-ban megjelent tanulmányukban leírják azt is, hogy ez megmagyarázza a magnéziumhiány és a búzaszemek méretének összefüggését. Egy korábbi tanulmányukban pontosan leírják, hogy az ATP koncentrációjának és a magvak csírázási erélye között milyen összefüggés van: miután magnézium szükséges az ATP szintéziséhez, a magvak alacsony magnéziumszintje esetén sérül a folyamat, és lassabb maga a csírázás is. A megfelelő magnézium-ellátás kiemelt szerepet játszik a csírázó magvak növekedésében, azaz a levél- és gyökérnövekedés megindulásában, ahol is a magvakból a szacharózt kell eljuttatni a levélkébe és a gyököcskébe. A későbbi, növekedési szakaszban pedig a már a növény által megtermelt szénhidrátokat kell elvinni a magvakba, ezzel is befolyásolva későbbi méretüket és telítődésüket. Ha nem áll elegendő rendelkezésre, az akadályozza a szép nagy szemek kialakulását és telítődését, vagyis végeredményben az ezerszem-tömeget. Hovatovább, a kalászonkénti szemek számát is.

Az egész folyamatban az a csalóka, hogy a rejtett (látens) magnéziumhiány felderítetlen maradhat egészen a szemek telítődéséig. Emiatt a megelőzésképpen végzett, levélen keresztüli keserűsós permetezéssel történő beavatkozás segíthet biztosítani, hogy legalább a szemek telítődése idején legyen magnéziummal jól ellátva a növény, és megelőzni a magnéziumhiányt a termés mennyiségére és minőségi paramétereire vonatkozóan.

Dr. Zsom Eszter

búza csírázás magnézium magnéziumhiány trágyázás