Napraforgó – a betegségek tárháza

A napraforgó-termesztés egyik kulcsfontosságú része a növények gombák elleni védelme. Ez egy komplex feladat, amelynél figyelembe kell venni az elővetemények hatását, gondosan kell hibridet választani, valamint tisztában kell lenni a tápanyagellátás esetleg negatív hatásaival.

A napraforgónak számos betegsége van, amelyeket többféleképpen csoportosítanak, osztályoznak. Most, ebben a cikkben a fertőzés helye szerinti felosztást követjük.

 

Sclerotiniával fertőzött napraforgó
Sclerotiniával fertőzött napraforgó

 

Talajból támadó kórokozók

A szklerotínia és a makrofomina tartozik ide. A fehérpenész korai fertőzésekor a kultúrnövény még azelőtt elpusztul, hogy virágozna. A makrofomina a napraforgót néhány lombleveles állapotban fertőzi meg, azután virágzásig gyakorlatilag tünetmentesen fejlődik gazdanövényével együtt, majd a nyári aszályban néhány hét alatt végez áldozatával. Ezek a korai betegségek akár 20-30%-os termésveszteséget is okozhatnak. Kártételüket, a fertőzési forrásokat csökkenteni csak olyan, hiperparazita gombákat tartalmazó készítményekkel lehetséges, mint például a Xilon.

 

Szárbetegségek

Több más mellett a diaporte, a fómás, alternáriás szárfoltosság és a fehérpenészes szárrothadás a legjelentősebb szárbetegség. Közös jellemzőjük, hogy vagy a levelet támadják meg, vagy a levélnyél ízesülésének a helyénél fertőzik meg általában a napraforgót. Innen halad a fertőzés a szár felé, a szárban tönkretéve a szállító edénynyaláb rendszert. Ennek következtében a víz-, tápanyag- és asszimilátaszállító rendszer károsodik. A környezeti tényezőktől és a betegség típusától függően a termésveszteség a 80%-ot is elérheti.

 

Tányérbetegségek

A tányérrothadásokat jellemzően a szürke- és a fehérpenész okozza. Minden napraforgó-termesztő előtt ott van a kép, hogy a kombájn motollája hozzáér a betegségek által tönkretett tányérhoz, az szétrobban, és a magok, szkleróciumok szétszóródnak a földre. Ilyenkor nemcsak a termésveszteségnek (akár 10-30% is lehet) vagyunk közvetlenül szemtanúi, hanem a jövendőbeli betegségek fertőzési forrása terítésének is.

A napraforgó-termesztés célja minél nagyobb jövedelem elérése. Ez függ az értékesítési ártól (a termelőnek elenyésző hatása van világpiaci árra), illetve a hektáronkénti költségtől, termésátlagtól. Ez utóbbira nagy hatással van a gazdálkodó, aki korszerű, szakszerű technológiát alkalmazhat. Ehhez az intenzív technológiához ajánljuk az Eldorado gombaölő szert.

 

Fertőzött napraforgó
Sclerotiniával fertőzött napraforgótányér

 

Az Eldorado egy kimagasló biológiai hatékonyságú gombaölő szer, amely két hatóanyag szinergista kombinációja. A fluopiram az SDHI-gátlók csoportjába tartozó hatóanyag, a gombák légzését gátolja. A protiokonazol az ergoszterolszintézis-gátlók közé tartozik, vagyis a gombák sejtfalképzését akadályozza meg. Az Eldorado gyorsan felszívódik a növénybe, és tartósan védi. Gátolja a spórák csírázását, a csíratömlő fejlődését, a micélium növekedését, a spóraképzést, sporulációt. Az Eldorado előnyös tulajdonsága, hogy a strobilurinokhoz hasonlóan kedvező élettani folyamatokat indít be a napraforgóban. Használata után fokozódik a fotoszintézis, zöldítő és juvenilizáló, ezáltal termésnövelő hatású.

Az Eldorado hatásspektrumába beletartoznak a szár- és tányérbetegséget okozó gombák. Ezért mind az egykezeléses (8-10 levélpáros állapot), mind a kétkezeléses (6-10 levélpáros és csillagbimbós állapot, virágzás kezdete) napraforgó gombaölő szeres technológiába beilleszthető, és eredményesen alkalmazható. Az Eldorado kettő kereskedelmi csomagban (is) kapható lesz, Wuxal Boron Plusszal, illetve Wuxal Ascofollal.

 

www.kwizda.hu

Kwizda Agro Hungary

agrár betegségek gombák hibrid komplex feladat makrofomina mezőgazdaság napraforgó szklerotinia termesztés
..