Napraforgó nemesítés Kozármislenyben

Írta: Szerkesztőség - 2014 október 09.

Ismét napraforgó a “célkeresztben”

Közel egy évtized kihagyás után 2010-ben döntött úgy a KWS, hogy a chilei és franciaországi tenyészkertekben végzett rekombinációk és molekuláris szelekció után a magyarországi kutatás-fejlesztéssel újra napraforgó nemesítési munkába fog. Az akkor alakult bólyi telephelyet váltotta le a most átadásra került közel 6.000 m2-nyi területen felépült bázis.

Köztudott, hogy a KWS az éves árbevételének 15%-át fordítja kutatás-fejlesztésre, nemesítésre. Miután ez az árbevétel folyamatosan növekszik, szerencsére a kutatói munka előtt is nőnek a lehetőségek. Ezt igazolja az is, hogy a KWS napraforgó kísérleti területeinek mérete megháromszorozódott Európa szerte (2012-es évhez képest).

Az Unió egyik legfontosabb beszállítójaként 600.000 hektáron termelnek Magyarországon napraforgót, évjárattól függően ugyan, de szép sikerrel. A sors iróniája, hogy a rendezvény óta épp ez az a növény, aminek termésátlagát talán a legjobban sújtja a csapadék, a belvíz.

Az időjárási körülmények, a vele járó gombás fertőzések rengeteg fontos információval szolgálnak a KWS kísérleteiben a nemesítés számára, hiszen ezek azok a legfontosabb tényezők, melyek alapján az új vonalakat, hibridjelöltjeiket szelektálják.

A KWS napraforgó nemesítési célkitűzései között a termésátlagot leginkább meghatározó tényezők állnak:

  • herbicid tolerancia,
  • Plasmopara tolerancia,
  • Szádor tolerancia,
  • Sclerotinia tolerancia,
  • Phoma tolerancia,
  • Phomopsis tolerancia,
  • növénymagasság,
  • koraiság,
  • stabilitás,
  • dőlés és törés.
Örök harag?

A napraforgó-szádor szerencsére nem az egész hazai termőterületen jelent veszélyt, de a rezisztens fajták pl. egy-egy dél-magyarországi gazdálkodónak elengedhetetlen segítséget jelentenek. A szádor apró magvak útján terjed a szél és a művelő-eszközök közreműködésével, és a hajszálgyökerekkel kontaktusba lépve létrejön a parazita-gazda kapcsolat. Vizet és tápanyagot elvonva a gazdanövénytől, a tányérátmérő 1/3-ával csökken, a termésveszteség pedig a 20-60%-ot is elérheti.

Nem véletlen tehát a nemesítési cél!

A napraforgó nemesítés legelső eredményei “Első lövés” néven már az elismerés első fázisában vannak: KHB 4210, KHB4100, KHB4410 (kifejezetten spanyol termelésre) és a Clearfield KHB4311.

Az új hibridekkel, az elért eredményekkel sem dőlhetnek hátra a nemesítők, mert a piaci igények további kihívások elé állítják őket. Új típusú herbicidtolerancia vizsgálatok, új molekuláris markerek, átfogóbb szádor tolerancia megoldások és a magas olajsav tartalmú hibridek kutatása a következő feladat.

Az új napraforgó nemesítési központ a nemesítési feladatok mellett az összes európai napraforgó kísérlet vetőmag és logisztikai igényét is kiszolgálja, ehhez a munkához pedig egy kísérleti vetőgép, parcellakombájn, traktorok, kultivátor, permetezőgép, csávázógépek, tányérmorzsoló és magtisztító, szárító, hűtőkamra és magszámláló is az új állomás rendelkezésére áll.

Az állomást és a fenti berendezéseket, gépeket Stréb Péter napraforgó nemesítő mutatta be az érdeklődőknek, így bepillantást nyerhettünk a fajtasorok és tenyészkertek kulisszatitkaiba is.

A világ 4. legnagyobb vetőmag-nemesítőjeként ismert KWS a legnagyobb sikereket kukorica vetőmag értékesítésben éri el, piaci részesedése évről-évre növekedik, legutóbbi, 2013-as felmérés szerint a dobogós 2. helyen áll (Kleffmann Panel 2013). Mindennek igazolásául a “napraforgó nemesítési továbbképzést” követően kukorica fajtabemutatón is részt vehettek az érdeklődők Kozármislenyben.

A rendezvényen készült fotók a www.agraragazat.hu galériájában megtekinthetőek.