Miközben a napraforgó minden eddiginél nagyobb területet hódított meg, a vetőmagkukorica szó szerint kicsúszott a termelők kezéből. A tavaszi vetések mérlege meglepő arányokat mutat: a napraforgó látványosan előretört, a kukorica viszont alig-alig tartja pozícióját – és bizonyos célú termesztése látványosan visszaesett.
A napraforgó mindenkit megelőzhet
A hivatalos májusi adatok szerint 746,5 ezer hektáron áll a napraforgó – ez a valaha volt legnagyobb hazai terület. Bár még így sem szorította ki a kukoricát, a különbség egyre csökken, és a trend alakulása komoly átrendeződést vetít előre a szántóföldi szerkezetben. A napraforgó idén gyakorlatilag minden más tavaszi kultúrát maga mögé utasított.
Kukoricában zuhan a vetőmagágazat
A kukorica vetésterülete – első pillantásra – enyhén nőtt: 823 ezer hektáron állt május közepén, ami 3,5%-os emelkedés a tavalyihoz képest. De a részletek árnyalják a képet. A silókukorica 8%-kal csökkent, a csemegekukorica komoly veszteséget szenvedhet el, és a vetőmag-előállítás területe több mint 35%-kal zsugorodott. Ez nemcsak gazdasági, de munkaerő-piaci hatásokkal is jár: a címerező brigádok iránti kereslet drámaian visszaeshet.
A szója ezzel szemben stabilan halad a tervezett ütemben, a kisebb kultúrák esetében pedig vegyes a kép: a szemescirok nem tudta teljesíteni a növekedési terveket, de a tavaszi árpa kiugróan jól szerepelt. A cukorrépa és zöldbab enyhén nőtt, míg a zöldborsó és szemesbab visszaszorult. A dohány és az olajlen újra növekedésnek indult – ez is azt mutatja, hogy a gazdálkodók alternatívákat keresnek.
A 2025-ös vetési szezon jól érzékelteti, hogyan változik az agrárium szerkezete a piaci, időjárási és termelési hatásokra reagálva. A napraforgó térnyerése és a kukorica vetőmagpiaci visszaesése nemcsak arányokról szól, hanem hosszú távú stratégiák újragondolását is jelzi.
