Ne ez legyen a szűk keresztmetszet! – kalciumpótlás a kertészetekben, szőlészetekben

Talán többen is hallottak már arról a kezdeményezésről, hogy a kalcium mezoelem-státusza nem feltétlenül helytálló, és újraértelmezésre szorul. Szerepe a talajtulajdonságok kialakításában és a növényi életfolyamatokban annyira meghatározó – nyugodtan mondhatjuk, hogy nélkülözhetetlen –, ami sokkal inkább a makroelemek közé emeli. Mind a talajban, mind a növényben alapvető „építőkő”.

Így romlik a savas talaj

A talajszemcsék – agyag-humusz komplexek – köré különböző ásványi elemek szerveződnek, így az optimális talajban a kalcium is, megfelelő mennyiségben. Amennyiben a kalcium mennyisége fokozatosan csökken, és akár el is tűnik ebből a rendszerből, a helyét jellemzően egyre inkább a legegyszerűbb pozitív töltésű hidrogénionok veszik át, a talaj kémhatását ezzel folyamatosan savanyítva. A talaj savanyodása következtében a talaj megváltozik, a morzsalékos szerkezet egyre inkább degradálódik a poros, szélsőséges esetben már-már a szerkezet nélkülinek nevezhető állapot felé, porozitása drasztikusan csökken, eltűnnek a pórusok, amelyek a talaj jó víz- és levegőgazdálkodását tennék lehetővé, és először enyhébb, később súlyosabb talajtömörödéssel kell szembesülni. Az ilyen talaj művelhetősége romlik, nehezül, a művelésre nem jól reagál, a nem megfelelő vízmegtartó-képesség miatt csapadék után belvizes lesz, nem tud vizet befogadni és tárolni a csapadékban szegényebb időszakokra. Az ilyen talajtól nem várhatjuk a maximumot, sok esetben az elfogadható eredményt sem tudjuk produkálni vele, és ez a folyamat megfelelő beavatkozás nélkül magától nem fog rendbe jönni.

A kémhatás csökkenésével a növények által felvehető tápanyag – így az általunk kijuttatott műtrágya hatóanyagból is hasznosuló – mennyiség is egyre csökken. A pH-értéktől függően, enyhén savanyú talajokon is nitrogén és kálium esetében már 15-20%os csökkenéssel kell számolni, a foszfor esetében ez hamar az 50%-ot is elérheti (1. ábra). Erősen savanyú talajoknál a nitrogén és a kálium fele vagy csak harmada hasznosulhat. Erre mindenképpen gondoljunk, amikor a tápanyag dózist és annak költségét számítjuk, mert sok esetben lehet találkozni azzal a problémával, hogy a kalcium pótlásra már nem marad keretünk – holott éppen ez lehet a termés mennyiségi növelésének, illetve minőségi javításának is a kulcsa! Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tápanyagon „spóroljunk” – sokkal inkább annak biztosítását jelenti, hogy amit kijuttatunk, azt a növény képes is lesz beépíteni. Konkrét példát láthatunk a 2. ábrán egy franciaországi, szőlőben végzett tanulmányban (2. ábra), ahol a meszezés tápanyagok felvételére gyakorolt hatását közvetlenül vizsgálták (Capital Sol No. 22). Szintén a talajsavanyodás igen káros hatása a nehézfémek talajoldatba kerülése, amely a savanyodás fokozódásával párhuzamosan egyre nagyobb mértékű. Az oldatba került nehézfémeket a növények felveszik, amelyek azon kívül hogy növényélettani szempontból komoly problémákat okoznak, a teljes élelmiszer láncon végigmennek.

Kalcium: szükséglet és hiány

Növényélettani szempontból a kalcium a sejtfalak létfontosságú eleme, de részt vesz a sejtmag metabolizmusában és kialakulásában is. Egy speciális kalciumvegyület, a kalcium-pektát a sejtfalban fizikai akadályt jelent a kórokozók bejutása szempontjából. A kalcium fokozza a nitrogén felvételét, és enzimatikus folyamatokat is aktivizál, így a fehérjeszintézisre is hat.

Itt említjük meg, hogy ma már – különösen az intenzív, üvegházi/fóliás zöldséghajtatásban, illetve szaporító telepeken – egyre elterjedtebb az előre gyártott talajkeverékek, tőzegek, egyéb speciális tápközegek használata. Ennél a megoldásnál is éppen ilyen fontos a kalcium megfelelő minőségű és mennyiségű pótlásáról gondoskodni, hogy jól fejlődő, egészséges produkcióra képes állományunk legyen. Miről ismerhető fel, ha baj van? A kalcium hiánya a szállítórendszer károsodását, ennek következtében az anyagcsere-folyamatok rendellenességét, szélsőséges esetekben összeomlását okozza. A kalciumhiány miatt a növekedést biztosító tenyészőcsúcs egyszerűen elhalhat. Előfordulhat, hogy a virágok és a rügyek rövid idő alatt elöregednek.

Nehezíti a probléma észlelését, hogy az első hiánytünetek, károsodások rendszerint a növény gyökerén jelentkeznek, így nincs a szemünk előtt, hogy már korai stádiumban könnyen felismerjük a problémát, és mire a föld feletti növényi részeken megjelennek, már általában komoly gyökérkárosodást találunk a növényen. Nagyon jellemző tünet a növényi csúcsrügy fejlődésének elmaradása, a levélképződés leállása, a meglévő levélcsúcsok elszíntelenedése, rajta a jellegzetes zselatin-szerű bevonattal, illetve a levélszélek barnulása. Zöldségfélék esetében a terméscsúcs rothadása, a termés deformálódása, gyümölcsöknél a fiatal levelek csúcsának elhalása, torzulása is tipikus tünet.

Szőlőben tapasztalható a barnás színű nekrózis a levélszéleken, és a fürtök elszáradása. A szőlő esetében – mivel a területek egy jelentős része dolomitos, mészköves kőzet alapon elhelyezkedő talajon fekszik –, hajlamosak lehetünk a problémát emiatt rendezettnek tekinteni. A kalcium viszont könnyen kilúgozódik a vízmozgások és a kalcium-sók feloldódása miatt, így a felső, akár jelentősebb réteg itt is lehet kalcium hiányos (és ez nem csak szőlőben van így). Kertészeti-szőlészeti szempontból általánosságban a kalcium hiányát termékminőségi problémákkal kapcsolják össze (tegyük hozzá, helyesen). Hogy ez mennyire így van, és milyen vonatkozásai lehetnek, amelyekre nem is gondolnánk, azt a 3. ábrán látható eredmények is mutatják (szőlőben végzett meszezés hatása a cukor- és alkoholtartalomra).

Mi a megoldás, és mi is a mész?

A válasz egyszerű: megfelelő mértékű kalciumpótlás. Azaz, meszezés. Ahhoz viszont, hogy a kivitelezés is egyszerű és nem mellékesen, hatásos is legyen, körül kell néznünk az elérhető megoldások terén. Általában a „mész” vagy „mezőgazdasági mész” kifejezés a jelenlegi szakmai szóhasználatban minden mészkő eredetű anyagra utal, amelyeket a savas talajok semlegesítésére használnak, ideértve az őrölt mészkő (kalcium-karbonát, CaCO3), hidratált  mész (kalcium-hidroxid, Ca (OH) 2) vagy égetett mész (kalcium-oxid, CaO) termékeket. Fontos viszont tudni, hogy a kémiai terminológia alapján a mész megnevezés kifejezetten a kalcium-oxidra (CaO) utal.

Dolomitból hasonló eljárással készítik a kalcium-magnézium-karbonát, dolomitos mész stb. változatait. Már itt fontos megjegyezni, hogy a dolomit alapú készítmények jelentős magnézium tartalommal bírnak, így magnéziumban jól ellátott területeken ne használjuk, illetve hosszabb dolomitos talajjavítás után mindenképpen a tisztakalcium-alapú meszezőanyagokat részesítsük előnyben.

Mit válasszunk?

Amit figyelembe kell vennünk, az a rendelkezésünkre álló kijuttató eszköz, és a cél, amit a meszezéssel el akarunk érni – gyors oldhatóság a gyors hatásért, vagy a szezonban még kevésbé érzékelhető, de hosszú távon tartósabb hatás. Természetesen ezek kombinációja is működhet.

Ha röpítő tárcsás műtrágyaszóróval tervezzük kijuttatni, az ideális megoldás az égetett mész – kalcium-oxid – szemcsés formája, amely a talaj nedvességével találkozva azonnal oldatba kerül, és igen gyors hatású, emellett szinte pormentesen és megfelelően széles, egyenletes szórásképpel, vagy megfelelő adapterrel egy behatárolt (pl. fasor) sávba kiszórható. Az ilyen termék további előnye az egyszerűbb logisztika, tárolhatóság (bigbag-zsákok), az alacsonyabb hektáronkénti dózis, ebből eredően a gyors munkavégzés, és a kisebb teherbírású, függesztett műtrágya szórók alkalmazhatósága.

Röpítőtárcsával nagy finomságú mészkőliszt vagy őrölt égetett mész is szórható. Ha mészkőlisztet használunk (kalcium-karbonát), amely később fejti ki hatását, de hosszabb időtartamra szól, minden esetben törekedjünk a lehető legnagyobb tisztaságú kalcium-karbonát használatára. Vegyük figyelembe,
hogy ebből az anyagból hektáronként igen komoly mennyiség kijuttatása szükséges. A meszező anyagok jellemzésére használt egyik mérőszám a semlegesítő érték, amelyről a 4. ábra ad felvilágosítást. Minél magasabb egy termék semlegesítő értéke, annál hatékonyabb hatással számolhatunk. Megjegyzésként, a porállagú mésztermékek kijuttatása valamilyen szerves anyaggal keverve vagy rétegezve optimális megoldás egyrészt abból a szempontból is, hogy a savanyodás mellett a szervesanyag-tartalom csökkenése is komoly probléma, és így egy menetben megoldható a meszezéssel (pl. szerves trágya, kezelt iszapok, komposztok), másrészt szervestrágyaszóróval gyakorlatilag porképződés nélkül, hatékonyan kijuttatható. Intenzív, talajkeverékre, tőzegre alapozott kultúrákban, ahol a tápanyagokat az öntöző/csepegtető rendszerrel juttatják ki, fontos szempont, hogy a felhasznált termék vízben maradéktalanul oldható legyen. A kalcium nem kevesebb, mint meghatározó elem mind a talaj, mind a növény, mind a termék minőség szempontjából. Gondoskodjunk róla, hogy a technológiánkban is a megfelelő helyre kerüljön!

Wágner József
üzletfejlesztő