Felmérést végeztünk a szomszédos országok földpiacán, hogy megtudjuk, hogy külföldön milyen áron juthatnak termőföldhöz a vásárlók. Abban, hogy árak eltérnek a magyar földáraktól, nincs semmi meglepetés, viszont az eltérés mértékében annál inkább. Ausztriában jóval drágább az átlagos föld, Szlovákia már elhúzott mellettünk, Románia a nagy átlagot tekintve most kezd felzárkózni hozzánk. Ausztriában nem kell sokat keresgélni egy-egy kisebb birtokért, ahol akár 100 milliót(!) is elkérnek egy hektárért, Erdélyben azonban félmillió Ft/hektár áron is hozzá lehet jutni jelentős méretű szántóhoz. A kiugróan magas árak mögött valószínűleg eltérő hasznosítási cél húzódhat.
A beneluxok elöl, Szerbia most előz
A hazai termőföldek drágulásával együtt érdemes körülnézni Európában, melyik országban milyen áron cserélnek gazdát a földek. A kép rendkívül változatos, de nagy átlagban kijelenthető: a korábbi keleti blokk országai még mindig kapaszkodnak a Nyugat után. Európában a legdrágább földek a Benelux-államokban találhatóak (Belgium, Hollandia, Luxemburg). Ezekben az államokban nincsenek nagy földterületek, viszont a földeken használt technológia, az időjáráshoz alkalmazkodó termelési folyamatok és az országok gazdasági helyzete nagyon megemeli az értéküket, így előfordulhat a 20-25 millió forintos hektáronkénti ár is.
Kutatásunk elsősorban internetes forrásokra támaszkodik; a vizsgált országokban – Románia, Szerbia, Szlovákia, Ausztria – leginkább a népszerű, termőföld-tematikus adásvételi weboldalakon elérhető termőföldek árait vettük alapul, és az adatokat helyi termelőkkel is egyeztettük. Ebből kirajzolódott az is, hogy nem csak Magyarországon egyre elterjedtebb az online föld-adásvétel, de tőlünk keletre és délre is bevett szokás már az interneten is hirdetni a földeket. Ami ennél is meglepőbb, hogy például Szerbiában már jóval drágábbak a földek, mint hazánkban, bár az ausztriai árakat még nem érik el a jó minőségű vajdasági földek sem.
Nagy a külföldi befolyás a román termőföldeken
Romániában nagyban növelte az árakat az elmúlt években, hogy liberalizálták a földeket, azaz külföldi magánszemélyek és cégek is vehetnek már termőföldet, ezért is kedvelt célpontja a befektetőknek az ország. Egyes becslések szerint a romániai, nem állami földek akár 40 százaléka is külföldi kézben lehet, holott a földvásárlásra itt is moratórium vonatkozott 2014-ig (lásd keretes anyagunkat a korlátozásokról!). Csaknem félszáz hirdetést megvizsgálva az átlagár nagyjából 2,5 millió forint/hektárt mutat – ez az ár nem tartalmazza az extrém módon kiugró, akár több száz millió forint/hektáros(!) hirdetéseket, ezek értékesítésének hátterében nem mezőgazdasági célok állhatnak inkább. A legdrágább terület Bukarest és környéke, itt is a városhoz viszonylag közelebb eső területeken jellemző a magasabb ár. Erdélyt külön vizsgálva találkoztunk itthoni viszonylatban is jónak számító árakkal, nem ritka, hogy hektáronként egymillió forintot sem kellene fizetnünk, sőt: félmillió forint alatti árakat is találtunk. A vizsgált országok közül itteni sajátosság, hogy nagyobb területeket is hirdetnek online, akár 200-300 hektárt is egyben, ami a többi országra kevéssé jellemző.
Szerbiában is érződik a külföldi vásárlók jelenléte
Szerbia helyzete sajátos, ugyanis déli szomszédunk még az Európai Unióba való belépés előtt garantálta, hogy külföldiek is vásárolhatnak földeket. A korábban csatlakozott országok rendre arra törekedtek, hogy a földvásárlás liberalizálását a tagság elnyerésétől számított minél távolabbi időpontra tolják ki, Szerbia azonban még a tagság elnyerése előtt megnyitotta földpiacát. Szeptember elsejétől fogva elméletileg külföldiek is vásárolhatnak termőföldet, az árak pedig jó ideje ennek megfelelően emelkednek is. Az online földpiacon az átlagos ár 3,5 millió forint/hektár körül van, de rendkívül olcsón, akár 300-400 ezer forintért is találni földeket 10 hektár alatt. Várhatóan ezek az árak nagymértékben emelkedni fognak a közeljövőben.
Nehezen, de drágul a szlovák föld is
Szlovákiában a mezőgazdaság helyzete az ország létrejötte, azaz 1992 óta egyre nehezebb. Az ágazat jelentősége egyre csökken az ipar térnyerése miatt, és bár hiába találhatóak jelentősebb termőföldek a déli részeken, a támogatás mégis az északi, a mezőgazdasági művelésben hátrányos hegyvidéki területekre jut, így a kis- és közepes déli gazdaságok nem tudják tartani a lépést. A termőföldek árai így is növekednek azonban, a vizsgált hirdetésekben az átlagár 3,2 millió forint körül alakul hektáronként – a drágább területek azonban itt nem a főváros környékére koncentrálódnak, hanem az északi vidékre. Az online hirdetések között nem igazán találni már másfél millió forint/hektár alattiakat, így kijelenthető, hogy itt is már drágább a termőföld, mint hazánkban.
Ahol a nyugati földárak kezdődnek: Ausztria
Ausztria a történelmi sajátosságok okán is más kategóriát képvisel, de érdemes felmérni a földárakat, hiszen jól tükrözik a németországi, vagy francia piacot, ezzel lefedve az Európai Unió jelentős részét. Az osztrák piacra jellemző, hogy a termőföldek az ország belseje, illetve az Alpok magasabb részei felé haladva drágulnak, de az infrastruktúrától nagyobb mértékben függ az áruk, mint más országokban. Ennek oka, hogy a szemét-, hulladék- és trágyaelszállításra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, ez pedig a földek árát is befolyásolja: hogyan tudják a szemetet vagy a trágyát kijuttatni a földről a gazdák? Az árakban nagy a szórás, de az átlag 7-10 millió forint körül alakul hektáronként. Kisebb méretű, 2-5 hektáros területekért ugyanakkor elkérhetik ennek a többszörösét is, de ezek jellemzően nem városi, hanem vidéki, kieső gazdaságok. A korábban már említett, befektetési célú hasznosítás sejthető itt is az ilyen árak mögött. A legolcsóbb föld hektárja sincs azonban 2 és fél millió forint alatt.
Korlátozások a földvásárlásban
A földvásárlást nem csak hazánkban korlátozzák. Ugyan az Európai Unió egyik alapelve a szabad tőkeáramlás, ennek fényében pedig bármely EU-tagországban bármelyik EU-polgár vásárolhat földet, ez a gyakorlatban nem ilyen egyszerű. A belépő tagországok igyekeznek megakadályozni vagy legalább késleltetni ezt a folyamatot, hogy külföldiek ne juthassanak termőföldhöz. Ilyen intézkedés volt a hazai földvásárlási moratórium, amely 2014. májusáig nem engedélyezte a külföldiek számára a földvásárlást, de a Nyugat-Balkán (a volt Jugoszlávia tagországai) és az Unió között kötött Stabilitási és Társulási Megállapodás egyik szakaszának „be nem tartása” is ide vezethető vissza. A szabályozások célja – és indoka – elviekben minden országban az, hogy időt adjon a földárak felzárkóztatására a nyugati árakhoz, így megakadályozva a spekulációs célú tulajdonszerzést, de például Szerbia – elsőként az EU-ba csatlakozni kívánók közül – így is engedi a földvásárlást. A gyakorlat azt mutatja, hogy Kelet-Európában és a Balkánon sem változik olyan mértékben a termőföld ára, hogy az megakadályozza a befektetési céllal való vásárlást.
Ennél nyugatabbra már csak drágul a föld, a cikk elején említett Hollandiában 15 millió forint körül van egy hektár, Luxemburgban még ennél is magasabb az ár – természetesen itt a mezőgazdaság jellege is más, mint hazánkban.
Ausztriában több száz millióba is kerülhet egy hektár
Nyugati szomszédainknál találkozhatunk extrém magas földárakkal is, jellemzően hegyvidéki, 2-3 hektáros földekről van szó, ugyanakkor ezek nem lakóépületek, szántóként vagy erdőként hirdetett földekről van szó. A terület hasznosítása hosszútávon vélhetően itt sem a mezőgazdasági termelés.
Figyelj, már itthon is érződik!
A külföldi árak kapcsán a hazai földértékbecsléssel foglalkozó, és adásvételre, haszonbérlésre hirdetési lehetőséget is biztosító agrotax.hu vezetőjét, Sáhó Ákost is megkérdeztük.– A külföldi tendenciákból jól látszik, hogy a föld nagy érték, és a jövőben egyre inkább az lesz – prognosztizálja a szakember. – A következő években az árak itthon is közelíteni fognak a szomszédos országokéhoz, ezért különösen fontos, hogy mindenki tisztában legyen vele: mennyit ér a földje, mennyiért vegyen vagy mennyiért tudja azt eladni. A hazai gazdákat jobban védik a törvények a külföldi befektetők ellen, de a termőföldek drágulása a külföldi behatás miatt itt is érződik, ezt látjuk a saját elemzéseinkben is. Ennek mértékét egyébként az ágazatból élők számára is fontos tudni, hiszen az hogy milyen értéken gazdálkodnak, alapja egy felelősségteljes gazdálkodásnak, valamint egy generációváltás során az érintettek pontos képet kapnak az átadott gazdaság értékéről – részletezte Sáhó Ákos.
