Ketyeg a búzabomba, az idő a legnagyobb ellenfél idén

Most nagyobb a búzaterület hazánkban, mint tavaly volt, de az állományok meglepően fejletlenek. Két aszályos évet követően idén sem állunk jól. Művészet lesz gyorsan elindítani és fejlődésben tartani a búzaállományt ilyen időjárás és műtrágyaárak mellett.

Az egész országra igaz, hogy ősszel sokkal többen tudták elvetni a búzát, mint 2020-ban, amikor a kukoricarekord lekötötte a gazdaságok kapacitásait, aztán pedig az esők fogták meg a vetőgépeket. 2021 őszén viszont legfeljebb ott késlekedtek a magágykészítéssel, ahol a szárítási díjak emelkedése miatt a kukorica természetes vízleadására vártak. Míg tavaly csak 850 ezer hektár volt a betakarítható búzaterület, idén 950 ezer hektár lehet. Ezzel tehát nincs gond. Hamarosan beköszönt a tavasz, a gazdálkodók mégis szoronganak.

Sokfelé háromleves

„Nem a tél enyheségével van baj, hanem a szárazságával. Már az elmúlt két év is nagyon sovány volt a csapadék szempontjából, sem a vetés idején, sem a növények intenzív fejlődési időszakában nem volt elég eső. Most is az járt jobban, aki a vízhiányra számítva magasabb tőszámmal vetett. A vetésidő szinte mindegy volt, a magok akár 2-3 héten át is elfeküdtek a száraz földben. Most fejlettségét és egészségét tekintve jó közepes az állomány, gyengén bokrosodott. 50 százaléka sorolható a jó kategóriába, ennél sokkal jobbat is láttunk már. Javíthatna ezen egy kiadós februári fejtrágyázás, de nem mindenkinek van meg hozzá a műtrágyakészlete. Márciustól megnövekszik a növények párologtatása, és ha megint olyan száraz lesz a tavasz, mint az elmúlt két évben, akkor a további tápanyagok sem fognak hasznosulni, még ha ki is akarnák adni őket” – sorolja egy Somogy megyei szaktanácsadó.

Borsod megyében extrémebb kelési helyzetről is hallunk: voltak táblák, ahol egy hónapon át nem mutatkozott az elvetett növény. December elején hirtelen érkezett a hideg, így az őszi pocokkár alacsony szinten maradt. A tél sajnos nem hozta meg a várt csapadékmennyiséget. Az enyhe időben lassacskán, de növögetett a búza. „Az első körben folyékony nitrogént szoktunk kiadni fejtrágyának. Bízunk benne, hogy áprilisban, májusban megjön az eső, és a szilárd adagok is hasznosulni fognak. Használunk mikroelemes lombtrágyákat, biostimulátorokat is, de ha eső híján csekély a levélfelület, akkor ezekkel sem tudjuk segíteni a növényt” – magyaráz egy helyi szakember.

Ugrásra készen

Az új búza tonnáját január elején 84 ezer forintos áron lehet lekötni, az árpát pedig 72 ezerért. Az új repcének 220 ezer körül van az ára. Ez nagyon magas összeg, mégis mintegy 20 százalékkal tovább zsugorodott a területe. Ennek egyik oka a növényvédelmi nehézségekben keresendő, a másik leginkább a klímaérzékenységére vezethető vissza. Úgy tűnik, a kalászosok jobban bírják az aszályos időjárást, vagy jobb nemesítői háttérmunkát kapnak, mint a repce. Mindenesetre a kalászosok térnyerése figyelhető meg a repce rovására. Nemcsak a búza több, az árpa is. A tavasziak közül a kukoricát e cikk írásakor 74 ezerért lehet lekötni, a napraforgóra még nem jöttek ki az ajánlatok. „A mostani árakon érdemes leszerződni a búzatermés felét. Ez jó alapot ad arra, hogy bátrabban adjuk ki a tápanyagot” – vélekedik egy Fejér megyei szaktanácsadó. Szerinte a növények tavaszi indítása kulcsfontosságú lesz, de egészen júniusig sokkal éberebben kell majd követni az időjárást.

„Nálunk még csak háromlevelesek az állományok. Február közepétől ugrásra készen kell várni azt a talajállapotot, amikor az első fejtrágyát kiadhatjuk. Ekkor még a szilárd műtrágya is hasznosul, amit ősszel sokan meg is vettek. Ezután a cink, a réz, a foszfor vagy regulátor hatású készítmények segítik a bokrosodást. Nem lesz nagy a levélfelület, de muszáj azelőtt felerősíteni a búzát, hogy beütne a szárazság, mert akkor abbahagyja a bokrosodást. Áprilistól a folyékony nitrogének kerülhetnek előtérbe, valamint magnéziummal, kénnel, aminosavval lehet támogatni a növények élettani folyamatait. A második vagy harmadik fejtrágyánál szerintem már nem a nitrogén mennyisége lesz a kérdés, az időzítés lesz a perdöntő. Nemcsak az esők érkezését kell szorosan figyelni, de a vásárlással sem lehet sokat késlekedni.”

A szakember úgy látja, a termelők nagy része nem vette meg a későbbi fejtrágyákat, ám ezek kiszórására csak szűk időablakok állnak majd rendelkezésre. Ha a műtrágya leszállítása logisztikai gondokba ütközik, akkor megcsúszhat a tápanyag kijuttatása, a rossz hasznosulás pedig költséges mulatság lesz.

A gyom sem nyom

Győr-Moson-Sopront e cikk írásakor, január közepén nem fedi hó. Helyenként már túlfejlettek is az állományok. Hajdú-Biharban viszont még javában látszik a sorja. Lassan és egyszerre keltek ki a vetések, így legalább egyöntetűek az állományok. Itt is tavaszra várják a búza bokrosodását. A helyi szaktanácsadó szerint nem jellemző az őszi gyomirtás a térségben. Egyébként a mezei acat és a galajok a legjellemzőbb gyomok, ezekhez társulnak tavasszal a veronikafajok és a tyúkhúr.

„Nincs ezzel baj, ha erőteljes a búza növekedése. Egy jó évjáratban a tavaszi gyomirtás is elhagyható. Víz híján azonban a gyomosodással is gondok lehetnek…” A Fejér megyei szakember viszont nem aggódik emiatt. Az ő térségében egyre többen alkalmaznak őszi gyomirtást is, ezek a zsombor, a veronikafajok és a tyúkhúr ellen is bírnak tartamhatással. A pockok már több bosszúságot okoznak, máris sokan kezelik a táblaszéleket Pocok Tox Maxszal. Mivel a búza még nem fedi gyepszerűen a talajt, így a levélbetegségek még váratnak magukra. „Csak pár primer lisztharmattünetet találtam eddig, egészségesek az állományok.”

Veszélyben az AKG

Egészen másképp látják a költségoldalt azokon a termőtájakon, ahol a bevételi oldal szerény, és ott, ahol gazdag. Bács-Kiskun megye földminőség szempontjából két részre szakad. A ’zsírosabb’ bácskai földeken a búza- és árpaállományok fele jó állapotban ment a télbe. Tavaly ugyan 60 százalékuk volt jónak mondható, ezzel együtt is többnyire szépen bokrosodott, egészséges táblákat látni. Itt az őszi gyomirtásra is vannak példák, és a gazdálkodók többsége nem változtat a megszokott tápanyag-gazdálkodáson. „Sokan használnak folyékony nitrogént, nem ritka a biostimulátorok, talajbaktériumok alkalmazása sem. Ahol 7-8 tonna a termésátlag, nem kérdés a búza tisztességes kiszolgálása” – vélekedik a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület elnöki tisztét is betöltő Kubatov Márton. Ezzel szemben a Homokhátságon, ahol inkább a rozs, a tritikálé és az árpa a domináns kalászos, nem várnak nagy termést a búzától. A rossz vízgazdálkodású, gyenge tápanyag-szolgáltató képességű talaj meghatározza a termelők gazdasági döntéseit. „Jellemzően a támogatások összegéig mennek el a költségekkel, és a termés adja magát a jövedelmet. Ha a műtrágya két-háromszor annyiba kerül, mint tavaly, akkor fele annyit szórnak ki belőle” – mondja el tapasztalatát Kósa Ferenc László, az Agrárszaktanácsadók Egyesületének elnöke.

A Homokhátsághoz hasonló adottságú területeken az agronómia minden eleme a támogatások maximalizálását és a költségek minimalizálását szolgálja, még a legnagyobb gazdaságokban is. A precíziós gazdálkodási kiírásra is azért pályáztak sokan, mert ezzel is csökkenthető a kivitt inputok mennyisége. Nagyon sokan belépési szándékukat jelezték az agrárkörnyezet-gazdálkodási programba (AKG) is, holott tudták, ha maradnak a magas terményárak, nem éri meg betartani az összes vetésszerkezeti előírást. „Pár százaléknyi támogatáselvonás nem lesz akadály a termelni kívánó gazdálkodóknak. De mit is várunk, amikor sokan a minőségi szaporítóanyag használatáig sem jutnak el?” – teszi fel a kérdést a szaktanácsadó. Szerinte tavasszal sokan ki fogják számolni, hogy érdemes-e megszegni az AKG-program bizonyos előírásait. Ennek leginkább a jó minőségű földeken nagy az esélye.

„Nálunk nincs értelme kiszórni sok műtrágyát, nem hasznosul kellőképpen. Viszont észszerű csökkenteni a műveletszámot: a talajadottságok és a pénztárca is ezt követeli. A lucernatelepítés ellenben itt is luxusnak számít. Ahol pedig összejön egy jó átlagos termés, ott vétek extenzifikálni” – érzékelteti a szakember a gazdálkodók várható gondolatmenetét.

Gönczi Krisztina