Névről-arcról ismeri a fogyasztóit

A gyorsan terjedő városiasodás korában már csak ritkán és csak keveseknek van módja személyesen ismerni azt az embert és azt a forrást, akitől-ahonnan az asztalára kerülő étel érkezik. Az áruházláncok agyonmarketingezett, személytelen közegében legfeljebb egy árucímke „tájékoztat” bennünket a kínált zöldség, gabona, hús és már termék eredetéről, minőségéről – de azt sosem tudhatjuk, hogy kinek a keze nevelte-érintette a kukoricát, milyen kezelés érte a csirkemellet, látott-e igazi talajt és napfényt a paradicsom. Ám ma sem kell ennek így lennie: Dezsény Zoltán több, mint száz fővárosi háztartásnak biztosít friss, szezonális, magas beltartalmi értékű zöldséget.. És arcról és névről ismeri őket. Hogy ez miért is fontos, azt nyomoztuk terényi biogazdaságában.

Ahhoz képest, hogy sosem akart mezőgazdász lenni, Dezsény Zoltán Kaliforniát és Erdélyt, Hollandiát és Angliát is megjárta a gazdálkodás felé vezető úton. Ma egy különleges, világszerte még csak kibontakozóban lévő termelői-kereskedelmi rendszer egyik hazai képviselője, amelynek lényege az ökológiai tisztaság, az átláthatóság és a közvetlen személyes kapcsolat termesztő és fogyasztó között. De hogyan is jutott Dezsény Zoltán a magyar főváros legmélyebb betonvilágából kis faluja szűk egyhektáros területére …?

A legizgalmasabb ágazat

– Mindig is a természettudományok vonzottak, ezért mentem a gödöllői egyetemre. A családban a közvetlen felmenők közül az anyai nagyszülők voltak érintettek a mezőgazdaságban, én már városi gyerekként Budapesten nőttem fel. Viszont az egyetemen a hallgatótársaim révén kerültem közel a vidékhez. Vidéki látogatásaim során nagyon megtetszett a mezőgazdász életmód természetközelisége, szabadsága, akár valós, akár vélt szabadság ez – vezet a kezdetekhez Dezsény Zoltán. – Ugyanakkor már korán érdekelt a biogazdálkodás: ebben látom ma is a legnagyobb teret a fejlődésre, új és új ismeretek elsajátítására., Egyébként a globális ökológiai és társadalmi problémákra is sok tekintetben is logikus válasz az ökológiai gazdálkodás – teszi hozzá a Nógrád megyei Terényben élő gazda. Noha Zoltán a Budapest 8. kerületében nőtt fel, feleségével, Judittal közösen 2014 óta itt működtetik Magosvölgy Ökológiai Gazdaság nevű vállalkozásukat, amely fővárosi fogyasztókat lát el bioélelmiszerrel.

A világban és helyben

– Az egyetemi évek alatt a helyi léptékű, fenntartható gazdálkodásvolt az egyik érdeklődési köröm. Az élelmiszer-előállítás nem kizárólag agronómiai kérdés, sokkal több annál. Az, hogy mit eszünk, és azt hol, hogyan, mivel termeljük meg, az egy rendkívül komplex folyamat. Ezért úgy gondolom, hogy éppen ezért az élelmiszertermeléssel kapcsolatban is interdiszciplináris nézőpontot érdemes alkalmazni. Ösztöndíjak segítségével a világ számos helyén megfordulhattam, a világ legfejletteb mezőgazdaságával rendelkező Kaliforniától a még részben minig sok száz éves, hagyományos gazdálkodási formákat követő erdélyi Gyimesek vidékéig – mondja Zoltán. Miután a világ számos országában szerzett élményeket, tapasztalatokat és ismereteket, lokális kísérletbe fogott Terényben.

– Az ars poeticánk lényegében az, hogy helyi erőforrásból teremtsünk olyan értéket, ami piacosítható. Ezt pedig bizalmon alapuló emberi kapcsolatokon keresztül juttassuk el a fogyasztókhoz.

Bizonyítani, hogy lehetséges a boldogulás

A Dezsény-család megérkezése a 380 lelket számláló észak-magyarországi Terénybe maga is jelképértékű, hiszen nemcsak Zoltán váltott városból vidékre, hanem felesége, Judit is panelben élő családban született és nőtt fel. – A periférikus helyzetben levő, munkalehetőséget nemigen kínáló kisebb községekből manapság elmennek a fiatalok, nemhogy vissza- vagy beköltöznének. Mi szeretnénk megmutatni, hogy lehetséges kisléptékű élelmiszertermeléssel értéket és egzisztenciát teremteni. Négy éve kezdtünk bele a gazdálkodásba, vagyis az út elején vagyunk még. Mégis érezzük, bár nehéz, nem lehetetlen vállalkozásba kezdtünk bele. Persze a tapasztalatlanságunk okán a tanulópénzt szigorúan meg kellett, meg kell fizetni az évek alatt – vall a vállalkozói lét buktatóiról Dezsény Zoltán. Nincsenek drága gépeink, infrastruktúránk és technológiánk, ugyanakkor van egy egyre gyarapodó vásárlóréteg, amely igényli és értékeli a megbízható eredetű, vegyszermentesen előállított, tiszta élelmiszert.

A hibák persze az ambíciózus tervezés elkötelezettségéből fakadtak. – Kellett idő, mire belerázódunk, mire belátjuk, hogy milyen ütemben tudunk növekedni. Eleinte például túlvállaltuk magunkat, aminek még kissé nyögjük a következményeit, de ez is fontos tapasztalat volt azon az úton, amin minden induló, tapasztalattal nem rendelkező gazdálkodónak végig kell mennie.

Humusz és hitelesség

Ma a MagosVölgy Ökológiai Gazdasági munkatársai és gyakornokai segítségével növekvő biztonsággal működik első hallásra valóban nem nagy, szűk egyhektáros zöldségtermő-területen. – Amatőröknek mondom még magunkat, folyamatosan és intenzíven tanuljuk a fortélyokat, és még nem kivesszük, hanem visszaforgatjuk a bevételt a gazdaságba. Ám az eredményeink biztatóak, egyre inkább kiszámíthatóan termelünk egyre jobb minőségű zöldségeket.. Természetesen betartva az ökológiai gazdálkodás feltételrendszerét: nem használunk vegyszereket, szintetikus anyagokat. Az agresszív növényvédelem hiányából fakadóan, így aztán előfordul, hogy a markánsabb kártevő-nyomás elviszi a termény jó részét…

Állandó ágyásokon komposztmulcsra alapozott, kisléptékű élőmunka-intenzív ökológiai zöldségtermesztés – így lehetne röviden összefoglalni az alkalmazott termesztési módszereket a néhány éve indult gazdaságban. A talajokat nem forgatják, hanem elmunkálják a kijuttatott komposzt-alapanyagot, ami vetőágyként szolgál, biztosítja a lassan feltáródó tápanyagokat és hosszú távon igen jótékony hatással van a talajszerkezetre és mikrobiológiára egyaránt. A komposzthoz viszonylag kedvező áron, a közeli Nógrádmarcali Hulladékkezelő Központ komposztüzeméből szerzik be. A MagosVölgy Ökológiai Gazdaságban igyekeznek a minél hatékonyabb területhasználatot megvalósítani. Egy ágyásból általában 2-3 betakarítás hozható ki. A nagy mennyiségű komposzt és a kíméletes, forgatásos technológiát nem alkalmazó, hosszú távra kalkuláló talajművelés jót tesz a termőföldnek – vallja Zoltán, aki nemcsak egyetemi évei alatt, hanem ma is komoly erőfeszítésekkel kutatja a biokertészetnek e szegmensét. – Az a hipotézisem, hogy bolygatás nélkül, a giliszták és egyéb hasznos talajélőlények segítségével évek alatt egyenletesen jó szerkezetű, termékeny talaj alakítható ki. A mi dolgunk a talapépítő folyamatok segítése.

Növényvédelem biológiai alapon?

Igen ám, de ha még az intenzíven vegyszerező nagygazdaságok is küszködnek a kártevőkkel – rovarokkal, gombás és már fertőzésekkel –, akkor hogyan tud ezzel a kihívással megbirkózni egy szelíd eszközöket alkalmazó biokertészet?

– Ez valóban sarkalatos probléma. A NÉBIH által nyilvántartott ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerek listája az ökológiai gazdálkodás Európában tapasztalható dinamikus térnyerésével szerencsére folyamatosan bővül. Mindezzel együtt a biogazdálkodás számára lényegesen kisebb „fegyvertár” áll rendelkezésre.. Nekünk ökológiai megoldásokat kell találnunk. Például létezik olyan, a kereskedelmi forgalomban kapható készítmény, amelyet egy baktériumtörzs segítségével állítanak elő. Ezt megfelelő időben alkalmazva jelentősen csökkenthető a burgonyabogár kártétele. Természetesen egy ilyen szer nem taglózó hatású, mint a konvencionális gazdálkodásban alkalmazott növényvédő szerek, de egyrészt szelektív, tehát a hasznos szervezeteket nem károsítja, másrészt nincs kockázatot jelentő szermaradvány a növényi terméken.

Zoltán más példákat is említ a természetben előforduló, nem-szintetikus hatóanyagokra – a réztől az alga-kivonatokon át a mikroelem-trágyákig –, amelyek segítik a növényvédelmet. – Az egyik távol tartja a kártevőt, a másik megerősíti a növény védekezőképességét, s mindezt úgy, hogy nem kerül veszélyes vegyszer a rendszerbe. Persze az is előfordul, hogy nagy fertőzésnyomás esetén odavész a termés egy része. Például nálunk a tavaszi káposztának jó fele odalett, amikor a levélbolha megtámadta. Arra nincs biológiailag tiszta szer… – mutat rá a terényi gazda. Megoldás azért létezik: Ausztriából vagy Németországból jó drágán lehet behozni egy bolhahálót, ami mechanikusan tartaná távol a rovart.

A jelenlegi kéretlen vendég a lótücsök, a kártétele következtében a paprikapalánták bő kétharmada oda lett. Nincs rá valamilyen titkos receptjük az erdélyieknek? – kérdezem naivan a biogazdát. – Ami működik egy ökológiailag művelt kiskertben, az több ezer négyzetméteren, egy-két hektáron nem. Sok munkafolyamat nem valósítható meg gazdaságosan, mert egyszerűen túl sok ideig tartana. A mi gazdaságunk kis léptékű, de ehhez már nagy.

Kapzsi növekedés helyett a személyesség légkörében

S hogy mi minden terem a MagosVölgy Ökológiai Gazdaságban? – Minden, amit a szezon lehetővé tesz – mondja Zoltán. Terem itt a paprikán és paradicsomon kívül burgonya, káposzta, saláta, főzőtök, mángold, borsó, uborka, cukkini, patisszon, meg fűszerek, zsálya, bazsalikom és sok egyéb, több mint ötvenféle zöldség. Ám nemcsak ez hoz szívderítő színességet az ilyen biogazdaságok életébe. Hanem az a mód is, ahogyan ezek az élelmiszerek a fogyasztókhoz jutnak.

– Kezdetben ismerősöknek, ismerősök ismerőseinek értékesítettünk házhozszállításos rendszerben. Aztán közösséget toboroztunk a közösség által támogatott mezőgazdaság elvei és gyakorlata alapján,, akik egészségtudatosan szeretnének táplálkozni, értékelik a fenntartható és átlátható gazdálkodást. A zöldségközösség tagjai előfizetői rendszerben, egy bizonyos havi összeg fejében, Budapest két pontján veszi át az éppen aktuális terményt: zöldséget, esetenként helyben tartósított élelmiszert. Ők a havi hozzájárulásukkal támogatják, hogy az ilyen gazdaságok létezhessenek, megerősödjenek, mi pedig a személyes ismeretség révén garantáljuk, hogy amit eladunk, az egészséges, tiszta és fenntartható módon került előállításra..

Dezsény Zoltán személyesen ismeri az összes fogyasztót, vagy, ahogy fogalmaz: zöldségközösség-tagot. De mi lesz, ha tovább növekszik a gazdaság, és a mai 100-110 fős létszám több százasra gyarapszik? – Nem célunk, hogy 120-130 tagnál több legyen. Ma arcról ismerem őket, ők is ismernek engem, és én meg akarom tartani a személyességnek, az átláthatóságnak ezt a légkörét. Ezért rendezünk gazdaságlátogatásokat is, amikor azok, akik az itt termelt zöldséget fogyasztják, családostul kilátogatnak hozzánk, ismerkednek ezzel az életmóddal, a mi termesztési módszereinkkel. Ennek a rendszernek az alapkövei az emberléptékűség, személyesség, kölcsönös bizalom. Máshogy nem is működhetne.

Kohout Zoltán