Nincs, aki arasson, szüreteljen, jön az új rabszolgatörvény

Donald Trump amerikai elnök új bevándorlási javaslata a köznyelvben máris „rabszolgatörvényként” szerepel. Bár a célja az lett volna, hogy kezelje a mind súlyosabb mezőgazdasági munkaerőhiányt, olyan kiszolgáltatottságba taszítja a munkavállalókat, ami ókori függőségi viszonyt hoz létre – ráadásul nem a bevándorló, hanem USA-polgárokból verbuvált munkavállalókra nézve…

Nem az állam, a gazda dönthet napszámosa sorsáról…

A javaslat értelmében a mezőgazdasági munkáltatók – gazdák, cégtulajdonosok – döntési jogot kapnának a náluk dolgozó, papírok nélküli bevándorlók, például napszámosok, idénymunkások sorsáról. Ha a munkáltató garanciát vállal az adott munkásra, az illető ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaphat, és tovább dolgozhat az országban. Ha azonban a gazda nem tart igényt a munkásra, az illetőt kitoloncolják.

A rendszer nem kínál állampolgárságot, sőt a munkavállaló státusza kizárólag a gazda döntésétől függ. Ez a teljes kiszolgáltatottság állapotát idézheti elő, ezért sokan a jogszabályt a „rabszolgaság új formájának” tartják.

Erkölcsi aggályok és kritikus reakciók

A javaslat súlyos erkölcsi kérdéseket vet fel: a bevándorló munkás sorsa, tartózkodási engedélye és jogi helyzete teljes mértékben a gazda kezében van, így a munkáltató nemcsak munkaadóvá, hanem kvázi „kapuőrré” válik a törvény szemszögéből. Ez sérti az emberi méltóság elvét, és kritikusaik szerint olyan hatalmi pozícióba emeli a gazdákat, amely visszaélésre adhat lehetőséget.

Több emberi jogi szervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer elriaszthatja a munkásokat attól, hogy jobb munkalehetőségek után nézzenek, hiszen a gazda bármikor dönthet úgy, hogy nem „vállalja értük a felelősséget”, ami azonnali kitoloncolást jelenthet.

Nem oldja meg a munkaerőhiány, sőt, megrohadhat a termény…

Miközben Trump a törvény bevezetését a gazdák segítésével indokolja, valójában a szabályozás a mezőgazdasági szektor munkaerőhiányának súlyosbodását is okozhatja. Az USA-ban dolgozó mintegy 2,4 millió mezőgazdasági munkás nagy része bevándorló, közülük sokan nem rendelkeznek legális státusszal. A szigorodó ellenőrzések és az állandó kitoloncolás veszélye miatt számos munkás elhagyja a mezőgazdasági szektort, vagy meg sem jelenik a földeken.

Ez közvetlen hatással van az aratásra: egyre több helyen kint marad a termés a földeken, különösen a kézi szedést igénylő kultúrákban (pl. gyümölcs, zöldség). A helyzet Kaliforniában különösen súlyos: ott a legnagyobb a kereslet a kézimunka iránt, ugyanakkor az órabérek alacsonyak, az építőiparban dolgozók például jóval többet keresnek.

Az USA farmerek számára nem ez az első kiábrándító lépés Trumptól. Noha többségük rá szavazott a tavalyi kampányban, az új elnök vámpolitikai ámokfutása is komoly károkkal fenyeget a mezőgazdaságban – lásd erről ezt a cikkünket!

Gazdasági következmények: árnövekedés, importfüggőség

A munkaerőhiány nemcsak betakarítatlan terményt jelent, hanem jelentős gazdasági károkat is. Sokan gazdaságok tömeges bezárásától tartanak. A termésveszteség bevételkiesést eredményez a gazdáknak, de az ellátási lánc más szereplőire is hat: nőhetnek az élelmiszerárak, csökkenhet a kínálat, fokozódhat az importfüggőség.

Az is várható, hogy hosszabb távon egyes gazdaságok kénytelenek lesznek beruházni az automatizálásba, gépesítésbe – ez azonban a munkaigényes ágazatokban (pl. kertészet, gyümölcstermesztés) nem mindenhol kivitelezhető.

Trump új bevándorlási terve, amely látszólag a gazdák érdekeit szolgálná, valójában komoly morális, társadalmi és gazdasági dilemmákat vet fel. Az a modell, amelyben a munkáltató dönt egy ember tartózkodásának és munkavállalásának jogáról, nemcsak alkotmányossági kérdéseket hordoz, hanem a modern mezőgazdaság fenntarthatóságát is veszélyezteti.